2021. december 8. szerdaMária
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mire jó az oltás, ha utána is fertőzőek maradunk?

szerk. 2021. augusztus 31. 17:56, utolsó frissítés: 2021. szeptember 06. 10:35

Kérdezz-felek arról, hogy miért lenne fontos beoltatni magunkat a negyedik hullám előtt.


A negyedik hullám közeledtével újra egyre égetőbb problémát jelent, hogy a romániai átoltottsági adatok enyhén szólva katasztrofálisak. Nem véletlenül próbál a kormányzat a 100 lejes étkezési utalványtól kezdve a plusz szabadnapig mindent bevetni annak érdekében, hogy az emberek végre éljenek a lehetőséggel. És tesznek olyan kijelentéseket, hogy bizony az oltottakra jelentős kedvezmények várhatnak az elkövetkező őszi időszakban, ha jön a sokat emlegetett negyedik hullám. A gyors kérdezz-felelek Kemenesi Gábor pécsi víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusának a Facebookon közzétett posztja alapján készült.

Megfertőződhetünk és terjeszthetjük a vírust a teljes vakcinálást követően is?

Igen. A jelenleg elérhető vakcinák a súlyos megbetegedés és halálos kimenetel esélyét hivatottak csökkenteni, így a kórházi kezelések számát és a korlátozások szükségességét is csökkentik. A szakember szerint légúti fertőzésekre rendkívül nagy kihívás teljes védelmet (tehát a fertőzés ellen is védő) biztosító vakcinát gyártani, sokszor nem is lehetséges.

Akkor a vakcinálás egyáltalán nem befolyásolja a vírus továbbterjedését?


Kemenesi szerint a gyakorlati tapasztalatok azt jelzik, hogy a vakcináltak kisebb eséllyel fertőződnek meg és adják tovább a vírust.

Mi értelme oltást kérni, ha továbbra is elkaphatjuk?

Hogy könnyebben átvészeljünk egy esetleges fertőzést, és könnyítsünk az egészségügyre nehezedő nyomáson. A COVID-19 megbetegedés halálos kimenetelű lehet, főként az idősek és bizonyos krónikus megbetegedéssel élők körében. Mivel a fertőzés gyorsan terjed és egy-egy járványgócban egyszerre túl sok ember szorulhat kórházi kezelésre, a legfontosabb védelmi eszköz, ha ezt a hatást csökkentjük. A vakcináltak körében mind a kórházi kezelés esélye, mind pedig a halálozás aránya jelentősen csökkent.

Az oltottak nem csupán a súlyos kimenetel ellen védettek jobban, de a vírust is kevésbé képesek továbbadni, így a járvány terjedését is fékezik.

Nem ér rá később oltatni?

A kutató szerint a SARS-CoV-2 vírus nagyon fertőzőképes, légúton terjedő vírus, amivel szemben ráadásul immunológiai szempontból csak most először találkozott az emberiség, tehát jelenleg az emberiség döntő többsége egyáltalán nem védett ellene, így rendkívül gyorsan és könnyen képes megdöbbentő méretű járványgócokat létrehozni. Érvelése szerint minél hamarabb, minél több ember él az oltás lehetőségével annál könnyebben megelőzhetjük a járványgócok kialakulását, ráadásul nem csupán magunkat, hanem másokat is megvédünk.

Mi a helyzet a vérrögképződéssel, illetve más ritka mellékhatásokkal?

Nagyságrendekkel kockázatosabb a vírussal való fertőződés, így továbbra is jóval biztonságosabb a vakcina általi védelem. A kutatók jelenlegi ismertei szerint az elmúlt időszakban, a bizonyos vakcinák ritka mellékhatásaként megismert jelenségek olyan ritkák, hogy a tízezres nagyságrendű embercsoporton végzett klinikai vizsgálatok során nem derülhettek ki. "Jelenlegi ismereteink szerint a kórkép előfordulási gyakorisága 1/100 000, az ebből fakadó halálozás pedig 1/ 1 000 000, míg ugyanezen ritka trombotikus kórkép megjelenése a COVID19 megbetegedés során ennek tízszerese. A normál populációban megfigyelt vérrögképződési gyakoriság a vakcinával összefüggésbe hozott jelenségnél százszor gyakoribb" - írja, tehát magyarán tízszer nagyobb annak az esélye, hogy fertőzés következtében alakul ki vérrög, mint a vakcina mellékhatásaként.

Egy további számadatot is említ, eszerint az Egyesült Királyságban beadott 21.2 millió vakcinát követően 168 esetben (0.0008%) találtak vérrögképződést, melyből 32 végződött halállal (0,000151%). Ehhez képest a COVID19 megbetegedés halálozási aránya 2% körül mozog.

Miben különbözik a COVID-19 egy influenzától?

Először is ez egy jóval fertőzőképesebb vírus, magasabb halálozási mutatóval. A Lancet orvosi szaklapban publikált, 135 ezer beteg adatainak az elemzésével készült tanulmányra hivatkozva azt írja, hogy míg az influenzával kórházi ápolásra szorulók 5,8 százaléka hunyt el, addig a COVID-19 megbetegedéssel kórházba kerültek 16,9 százaléka.

Ugyanakkor más mutatókban szerint is veszélyesebb a COVID-19, például az influenzás megbetegedések 2 százalékéval kerülnek kórházba, ezzel szemben a COVID-19 betegségben szenvedők esetében 19 százalékos ez az arány. Magasabb az alap szaporodási rátája is (R0). A járványtanban egy fertőzés alap szaporodási ráta mérőszáma azt mutatja, hogy egy fertőzött átlagosan hány újabb esetet okoz, tehát átlagosan hány másik embert fertőz meg egy populációban, ha senki nem volt immunis rá, illetve semmiféle óvintézkedést nem tesznek a fertőzés elkerülésére.

A sokat emlegetett delta variáns fertőzőbb, mint a korábbi variánsok?

Az eredetileg felfedezett variáns szaporodása és az ezzel együtt járó mutációja miatt (erről részletesebben a harmadik hullám idején írtunk) újabb variánsok jelentek meg. Annak függvényében, hogy hol történt a mutáció a vírus genetikai anyagában, előfordul, hogy a vírus tulajdonságait is befolyásolja, így azt is, hogy könnyebben terjed vagy éppenséggel súlyosabb betegségeket okoz. A BBC korábbi cikke szerint a delta variáns - amely a kutatók szerint majd a negyedik hullámot okozza - sokkal fertőzőbb, mint a korábbiak. A delta variáns esetében az alap szaporodási ráta 5-8 között van, az alpha variáns esetében ez 4-5, míg a vuháni eredeti vírusvariánsé 2,4-2,6.

Antoine Flahault epidemiológus éppen most arról beszélt az AFP-nek, hogy minél nagyobb nagyobb egy variáns alap szaporodási rátája, annál nagyobb arányban szükséges a lakosság beoltása a nyájimmunitás eléréséhez. "Ha a reprodukciós ráta 8, mint a delta variáns esetében, akkor a nyájimmunitás határa 90 százalékhoz közelít" - mondta a szakember. A legutóbbi adatok szerint nálunk nagyjából a lakosság fele lehet védett.


És mi a helyzet Romániában a delta variánssal?

A Rovaccinare heti rendszerességgel közöl információt a különböző variánsokról. A legutóbbi jelentésük szerint eddig az országban 2976 fertőzött mintáját szekvenálták, ebből 2373 esetben találtak úgynevezett aggodalomra okot adó variánst (erről is részletesebben írtunk a korábban már linkelt cikkünkben), ebből 620 volt delta variáns. Az értékelés szerint folyamatosan emelkedik az arányuk, míg a lazítások bevezetésekor, június elején az országban azonosított aggodalomra okot adó variánsok között 1,5 százalék volt az arányuk, addig ez mostanra 26,1 százalékra emelkedett. A 620 delta variánssal fertőződött eset közül 144-en kaptak oltást, 6-ot közülük részben, 138-at teljesen vakcináltak.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a delta variánssal megfertőződők esetében halálosabb a vírus. Alpha variánst eddig idén az országban 1719-et szekvenáltak, ebből 27 végződött halállal, beta variánst 11 esetben azonosítottak, egyik sem végződött halállal, gamma variánst 23 esetben észleltek, ebből 3 volt végzetes, míg a delta 620 esetéből 33 volt halálos.

Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS