Visszatértek az iskolába, de depressziósak a diákok és holtfáradtak a tanárok
Szerk. 2021. június 01. 13:19, utolsó frissítés: 13:19Sok mindent be kell pótolnia a diákoknak, a tananyag mellett viszont a visszaszokás és a helyzettel való szembenézés legalább annyira fontos. Kolozsvári iskolaigazgatókkal vontuk le az elmúlt egy hét tanulságait.
A járványhelyzet lelkileg és fizikailag is megviselte az iskolai rendszer szereplőit, és miután a diákok fizikai jelenléttel visszatérhettek az oktatásba, eljött az ideje, hogy az iskolák szembenézzenek a kialakult problémákkal. Például azzal, hogy a diákok egy részét lelkileg, a pedagógusokat pedig fizikailag is megviselte a találkozások hiánya, a tanítást érintő korlátozások és az egyik napról a másikra történő változások.
Hivatalosan múlt hétfőtől, a pünkösd miatt gyakorlatilag – a magyar tanulók számára – keddtől kezdhették meg a tantermi oktatást a zöld települések iskolái. A korlátozások feloldása 2.799 települést érintett, Kolozs megyében többek között Kolozsváron, Szamosújváron és Aranyosgyéresen is a zöld rendszerre álltak át. Ennek apropóján pedig magyar iskolák igazgatóit kérdeztük, hogy ők milyen tapasztalattal zárták a hetet, mire számítanak és mire fogják tenni a hangsúlyt az elkövetkező időszakban.
„Ez az év úgy telt el, hogy az embert idegileg kikészítette”
A Kolozsvári Református Kollégiumban nagyon örültek, hogy visszatértek a diákok és végre normális körülmények között folyhat a tanítás. Székely Árpád igazgató úgy ítélte meg, a diákok jól érzik magukat, alig lehet őket egymástól elválasztani, a múlt hétvégén alig tudták őket hazaküldeni (a diákok a bentlakásokban szerettek volna maradni). „Az is igaz, hogy a kollégák elragadtatták magukat, mert a felmérőkkel és a tananyag pótlásával kezdték, kértem őket, hogy egy kicsit lazábban vegyék, amíg a diákok visszarázódnak a jelenléti oktatásba” – mutatott rá az igazgató.
Ugyanakkor azt mondta, irtó dühös amiatt, mert a kormány mindig egyik napról a másikra dönt az általa meghozott intézkedésekről, így például a gyermeknap kapcsán is jó lett volna, ha már előző héten konkretizálják szándékukat. „Ez az év úgy telt el, hogy az embert idegileg kikészítette” – tette hozzá.
A Református Kollégiumban az év során kevesen betegedtek meg koronavírustól a diákok és a pedagógusok közül. Az igazgató reméli, hogy ez továbbra is így lesz (a fizikai oktatás alatt is), mert ballagásra és évzáróra is készülnek. Az iskolai fertőzéstől azonban nem tartanak, mert a fertőtlenítésre és az intézkedések betartására odafigyelnek.
A tananyag kapcsán azt nyilatkozta, hogy jól állnak, az oktatásból pedig nem igazán maradt ki senki, mert a diákjaik számára sikerült biztosítaniuk az online oktatás eszközeit (pl. tabletet vagy laptopot). Illetve, némileg a szakosztályosok is tudtak vendéglős vagy fodrász gyakorlatot végezni. A kisebb-nagyobb pótlásra az elkövetkezendő időszakban így sort kerítenek.
Így nagyobb gondot inkább a képességfelmérő és érettségi előtt álló diákoknak okozott a járvány az igazgató szerint, azonban már ők is a tananyag ismétlésénél tartanak.
A fertőzésnél sokkal nagyobb kockázatot jelentenek most a diákokat ért lelki problémák
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum már régóta készült a diákok visszatérésére, így nagy gondot nem okozott a hirtelen jött váltás. Vörös Alpár igazgató szerint az órarendet kellett átállítaniuk, ami miatt volt egy kis kavarodást az első két napban, de már az is nagyjából rendeződött.
Az igazgató azt a visszajelzést kapta – főleg a nagyobb (9-11-es osztályos)–, diákoktól, hogy úgy érzik, ezt a tanévet mégis csak jobb lett volna, ha online fejezik be. Illetve, azoknak a vidéki diákoknak is kényelmesebb lett volna, akik zökkenőmentesen részt tudtak venni az online oktatásban. Viszont, akiknek a lehetőségei ezt nem tették lehetővé, azok sok mindenről lemaradtak az elmúlt év során (nekik mostantól még inkább lehetőségük lesz a pótlásra).
Februártól számítva egyetlen egy koronavírusos eset volt az iskolán belül. A mostani iskolakezdés előtt pedig szólt az egyik diák édesanyja, hogy gyermekének tesztje pozitív lett. Mivel azonban ez még iskolakezdés előtt volt (mielőtt a diák osztálytársaival kapcsolatba került volna), az iskolai oktatás zökkenőmentesen kezdődhetett meg ilyen téren is.
Vörös Alpár nem tart attól, hogy a diákok megfertőződhetnek a fizikai jelenléttel zajló oktatás során (az iskola falain belül ugyanis biztosítják a védelmet), sokkal súlyosabbnak tartja a diákokat ért lelki terhelést. Szerinte több gyerek is a depresszió szélén van, mások egyenesen depressziós tünetekkel rendelkeznek. A korlátozások ugyanis hosszú ideig eltartottak, ami alatt lelki eredetű problémák is kialakultak. Az igazgató rámutatott: ezzel a helyzettel mind a pedagógusoknak, mind a szülőknek szembe kell nézniük. Az iskolának pedig külön kell foglalkoznia és nagyobb figyelmet kell fordítania a diákokra, mert van, amikor már az iskolapszichológus sem elegendő.
Az Apáczaiban volt olyan eset, amikor a diákot nem pszichológushoz, hanem pszichiáter orvoshoz kellett küldeniük, mert annyira súlyos volt az állapota (bár ez már nem az elmúlt pár nap során, hanem az elmúlt hónapok alatt történt). Vörös Alpár viszont valószínűnek tartja, hogy az elkövetkezendő hetekben további eseteket észlelnek majd, akiknek a segítéséhez csapatmunkára van szükség, hogy elkerüljék a komolyabb problémákat.
A fertőzés kapcsán megjegyezte, ősszel ismét kérdésessé válik, hogyan alakul a járványhelyzet, amely kapcsán sok múlik azon, hogy az emberek hogyan viszonyulnak az oltáshoz.
„Most végzünk épp egy felmérést az iskolában, hogy a diákjaink hogyan viszonyulnak az oltáshoz. Az előzetes felmérésből az látható, hogy a 16 évesnél idősebb diákok közel fele (több mint 46 százalék) már be van oltva, és 25-30 százalékra tehető azoknak a tanulóknak a száma, akik nyitottak az oltásra, azaz, amikor lehetőségük adódik rá, beoltatják magukat” – tette hozzá az igazgató.
A fizikai oktatás sokkal profibb lett az online eszközök bevonásával
Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója már csak azért is örült, hogy a diákok visszatértek az iskolába, mert vannak olyan készségek, amelyeket nem tudnak fejleszteni csak fizikai jelenléttel történő oktatás során. Más szempontból pedig a diákoknak ezáltal ismét lehetőségük nyílt szocializálódni (találkozni, beszélgetni egymással), illetve többet mozogni a tornaórák alkalmával.
A JZSUK-ban a diákok órarendjének átalakítása mellett a szünetek különböző időpontban történő megtartása okozott fennakadást, hisz a különböző osztályok óráit úgy kellett összehangolni, hogy ne alakuljon ki például tumultus a mosdóknál. A találkozások csökkentésére ugyanis azért van szükség, mert hiába vannak maszkban, szaladgálnak, egymáshoz érnek, a szabályokat pedig sok gyerek esetében szinte lehetetlen betartatni.
Popa Márta ellenben arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben nemcsak a diákokat, hanem a tanárokat is megviselte a járványhelyzet, az online oktatás és az ezt övező kaotikus körülmények. Visszatérve viszont a tantermi oktatáshoz, a pedagógusok 5-6 egymást követő óra megtartása után (maszkban) teljesen ki vannak fáradva. „Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy holt fáradtak vagyunk. Fulladozunk, adott pillanatban már levegőt sem kapunk, így úgy érzem, hosszú távon nem lehetséges így oktatni, mert nagyon megnehezíti a tanítást” – mutatott rá az igazgató. Hozzátette, nem a maszk használattal van a baj, hanem azzal, hogy folyamatos beszéd közben zavaróvá, fárasztóvá teszi az órákat.
Kiemelte: a tanárok viszont örülnek, hogy folytathatják a tantermi oktatást, részben azért is, mert sokkal könnyebb a jelenléti oktatásnál felmérni, hogy a diákoknak milyen hiányosságai vannak, és egyszerűbb ott helyben tisztázni a problémákat. Az online időszakban tanultakkal pedig igyekeznek kiegészíteni az órákat, amitől sokkal jobb lett a minőségük az igazgató szerint. Azok a diákok pedig, akik fizikailag nem tudnak jelen lenni órán (pl. hűlés miatt), becsatlakozhatnak online.
Popa Márta szerint az online oktatás alatt tudtak haladni a tananyaggal, alig voltak hiányzók, így csak néhány esetnél észlelték, hogy lemaradás állna fenn, amit viszont könnyen pótolni tudnak. Érdeklődésünkre a végzősök kapcsán hozzátette, 1-2 olyan diák van, akivel jó lett volna, ha személyesen találkoznak, mert akkor talán jobban el tudták volna mondani a problémáikat, jobban követni tudták volna a munkáját. Szerinte a diákok 95 százaléka fel van készülve a megmérettetésre, ennek ellenére minden osztályban van 2-3 olyan diák, aki most nagyon bele kell húzzon, ha azt akarja, hogy sikerüljön az érettségije vagy a képességvizsgája. És bár első sorban a diákok hozzáállásán múlik, a JZSUK pedagógusai pedig mindent meg fognak tenni a fennmaradó időben, hogy a maradék 5 százalék is minimum átmenő jegyet érjen el.
A JZSUK-ban is észlelték, hogy a diákok között vannak, akik lelki problémákkal küzdenek. A gyerekek közül ugyanis az online oktatás alatt egyesek nagyon magukba zárkóztak. „Nagyon sok olyan esetet ismerünk, amikor a diákok összeomlottak az elmúlt egy év során. Volt olyan visszajelzés is a szülők felől, hogy a gyermek nem járt ki sehová, egész nap otthon ült, nem találkozott másokkal. Résen vagyunk, és az osztályvezetőknek nagyon nagy felelőssége van abban, hogy észleljék, ha valakinek problémája van. (...) Sok-sok beszélgetés szükséges ahhoz, hogy megelőzzük, megoldjuk ezeket a helyzeteket. Egy teljes összefogást és odafigyelést igényel. ” – mondta az igazgató.
Hozzátette, az iskolapszichológushoz egyfolytában járnak a diákok, alig lehet már szabad időpontot kapni. Ezt a diákok önkéntes alapon csinálják, mert ők is érzik, hogy egy beszélgetés segíthet számukra, és lehetőségnek látják, nem szégyellni valónak. Az iskolapszichológus szerinte meg kell előzze, hogy ezek a lelki állapotok kialakuljanak, tovább erősödjenek. A JZSUK pszichológusa ennek érdekében gyakori találkozásokat vezetett be a diákokkal, kisebb csoportokban és egyéni szinten is. Ezen kívül az iskola lelkészei is heti rendszerességgel találkoznak a gyerekekkel, igyekezve elejét venni annak, hogy nagyobb probléma legyen belőle.
Visszatért az iskolába az élet, de a tananyag pótlása helyett most a diák az első
Visszatértek a gyerekek az iskolába: rosszalkodnak, zaj van, tömeg van, élet van, ami mindenképpen jó. Nehéz viszont újra felvenni a ritmust, így a gyermekek is el vannak fáradva – mondja Timár Ágnes, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, aki szerint ezért egyelőre nem is fognak visszaállni az 50 perces órákra. A rövidebb időtartamú tanórákon pedig a hangsúlyt a szocializálásra helyezték: a diákok legyenek minél többet együtt, beszélgessenek, ismerjék meg újra egymást, hisz olyan osztályunk is van, amelyik hibrid oktatásban kezdte, és még nem is találkoztak teljes létszámban.
„Mi azt mondtuk, hogy ez a hátralévő egy hónap nem váltja meg a világot, ami a tudást illeti, de legalább az együttlétet – amennyire a törvények engedik – segítheti. Ahogy a tilalmakat megszüntetik, akkor szeretnék kirándulást szervezni, mert most talán erre van a legnagyobb szükség” – mutatott rá Timár Ágnes.
Az igazgató óvatosan fogalmazott, és azt mondta, egyénenként még nem látják át, hogy milyen traumákkal jöttek vissza a gyerekek, de egymásnak nagyon örülnek, és nekik ez a fontos. Az elszigeteltség viszont úgy látja, főleg a nagykamaszokat viselte meg nagyon, a kicsiket nem annyira, ők még maradtak volna otthon.
Hogy mekkora lemaradások vannak, azt úgy vélte, csak jövőre fogják tudni felmérni, és aszerint alkalmazkodnak a helyzethez. A tudás azonban szerinte pótolható, addig pedig a lelki sérüléseket kell kezelni.
Az igazgató szerint sem a diákok, sem a pedagógusok nem tartanak egy esetleges fertőzéstől, mert nagyon sok tanár (és a diákok egy része is) be van már oltva. „Muszáj ezen túllépjünk, mert nem lehet félelemben sem nevelni, sem élni” – tette hozzá.
„Nehéz lesz egy szintre hozni a tanulók tudását, de sosem volt olyan, hogy egyformán teljesítsenek”–
Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatójának elmondása szerint, ők is már két héttel korábban elkezdtek felkészülni arra, hogy az iskolák zöld utat kapnak, így zökkenőmentesen folytatódott a jelenléti oktatás. Legalábbis, ami az iskolát illeti, mert az igazgató szintén úgy ítélte meg, hogy a kormány ad hoc döntései miatt nem lehet hosszú távon tervezni. Így például múlt vasárnap szereztek tudomást az iskolák arról is, hogy a gyerekek a rá következő napra visszatérhetnének az osztálytermekbe. A magyar iskoláknak annyiban volt szerencséje, hogy a szülők értesítésére egy nappal több idejük volt a magyar pünkösd miatt.
Mindezek ellenére a brassais pedagógusok és diákok is várták már a visszatérést, így keddre ismét megtelt élettel az iskola. A diákok egyrészt arra panaszkodtak, hogy korábban kell kelniük, amibe az igazgató szerint hamar belerázódnak. Másrészt ebben az iskolában is volt depressziós eset még az online periódusban, aki a szülők jelzése után segítséget kapott.
Kósa Mária szerint a gyermekeket ért lelki terhelés mértéke a beállítottságuktól is függ, azokra ugyanis még nagyobb hatással volt a járvány, akik érzékenyebbek.
Az iskolában egyébként sokan be vannak oltva a tanárok és a 16 évesnél idősebb tanulók közül (és a június 1-jei oltási kampányra is sokan becsatlakoztak). Az igazgató szerint benne van a pakliban a fertőződés lehetősége, de alacsony kockázattal jár. Hozzátette: iskolakezdés óta mindössze két koronavírusos diákot diagnosztizáltak, az online periódusban pedig csak a diákok szüleinek fertőződéséről értesültek.
A pótlás viszont, úgy vélte, a diákoktól és motivációjuktól függ. Az online órák során ugyanis igyekeztek leadni a tananyagot, így vannak olyan diákok, akik kihasználták ezt az időt és készültek, de olyanok is, akik kevésbé.
„Nehéz lesz egy szintre hozni a tanulók tudását, de sosem volt olyan, hogy egy egyformán teljesítsenek” – tette hozzá. Érdeklődésünkre a végzősök kapcsán elmondta, a próba képességvizsgán főleg a matematika jelentett gondot a tanulók számára. Azonban folyamatosan tartanak felkészítőket, úgyhogy a diákok többségének sikerülni fog bepótolni a tananyagot.