2021. június 22. keddPaulina
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A BBTE pszichológusai a magyar nők négy generációján vizsgálták a koronavírus-fertőzéstől való félelmet

2021. május 25. 15:10, utolsó frissítés: 2021. május 26. 13:17

Félünk a járványtól, félünk a covidtól, mit tennénk, hogy elkerüljük a megfertőződést? Mit jelent a megelőzés az idősebb, mit a fiatalabb generációnak?


A BBTE Alkalmazott Pszichológia Intézetének kutatói, dr. Marschalkó Eszter Enikő, dr. Kotta Ibolya, dr. Kálcza-Jánosi Kinga, dr. Szabó Kinga, valamint dr. Jancsó-Fărcaș Zsuzsanna azokat a pszichológiai tényezőket vizsgálták, melyek előrejelzik a magyar nők négy nemzedékének koronavírus-fertőzéssel szembeni megelőző magatartását. A kutatás a pszichológia területén élvonalba tartozó Frontiers in Psychology folyóiratban jelent meg.

Az Egészségügyi Világszervezet koronavírus-járvány megelőzésére vonatkozó ajánlásai leginkább a szociális távolságtartás és a higiénés irányelvek betartására korlátozódnak. A BBTE pszichológusai egy többdimenziós képet alakítottak ki a megelőző magatartásról, így a szociális távolságtartás és az általános higiénia mellett olyan cselekvéseket is ide soroltak, mint a megbízható információ keresése vagy az egészségtudatos magatartás (pl. helyes étrend, rendszeres testmozgás, megfelelő pihenés).

A kutatókat az érdekelte, hogy a különböző negatív fókuszú (észlelt kockázat, COVID-19 szorongás, automatikus negatív gondolatok), illetve pozitív fókuszú (pszichológiai rugalmasság) pszichológiai tényezők milyen mértékben hatnak a megelőző viselkedéshez tartozó cselekvésformákra. A kutatás egyik érdekessége, hogy generációs bontásban is megvizsgálja e pszichológiai tényezők előrejelző erejét.

A kutatásban 834 magyar anyanyelvű nő szerepelt, javarészt Magyarországról, elenyészőbb arányban pedig más európai országokból. Az adatgyűjtés online eszközökkel, önbevallásos kérdőívek segítségével történt 2020. áprilisa és májusa között. Minden adatközlőt az alábbi négy generáció valamelyikébe soroltak be a kutatók: Baby boomer nemzedék (1940–1960 között születettek), X nemzedék (1960–1980 között születettek), Y nemzedék (1980 és 2000 között születettek), Z nemzedék (2000 után születettek).


A kockázatészlelés tekintetében nem mutatkoztak generációs eltérések. Ezzel szemben a fertőzésveszély kiváltotta aggodalom (COVID-19 szorongás) és a pszichológiai rugalmasság terén felfedezhetők generációs különbségek, jóllehet e tényezők megelőző magatartásra gyakorolt hatása viszonylag alacsony. A fiatalabb korosztályokat nagyobb mennyiségű negatív automatikus gondolat jellemezte, amit az is magyarázhat, hogy ezek a nemzedékek kiszolgáltatottabbak a pszichés distressznek és a depressziónak.

Az idősebb korosztályúak megelőző viselkedésében több pszichológiai tényező is jelentős szerepet játszott. Minél nagyobb volt a vírussal szembeni kockázatészlelés és a fertőzésveszély kiváltotta aggodalom a Baby Boomer, valamint az X és Y generációk körében, annál komolyabban vették e nemzedékek a szociális távolságtartást és a higiéniai szabályokat, illetve annál több információt próbáltak begyűjteni a vírusról. A Z generációnál inkább a pozitív fókuszú pszichológiai rugalmasság ösztönözte az informálódást. Az automatikus negatív gondolkodás volt az egyetlen olyan negatív fókuszú tényező, amely általában előnytelen szerepet játszott a megelőző viselkedés legtöbb területén.

A járványhoz való alkalmazkodást tehát nemcsak a rugalmas hozzáállás, hanem a reális, ésszerű veszélyészlelés, vagy akár bizonyos mértékű félelem, sőt szorongás is segítheti. Míg előbbi az egészségtudatos életmód felé terel, utóbbi szociális távolságtartásra ösztönöz. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS