Egyre rosszabb melegnek lenni Romániában, ha a jogi hátteret nézzük
G. L. 2021. május 17. 19:57, utolsó frissítés: 2021. május 18. 11:08A homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnapon tette közzé éves jelentését az ILGA-Europe.
Annak ellenére, hogy az ACCEPT jogvédő szervet friss felmérése szerint javul a Romániában élő LMBT+-személyek elfogadottsága, például a romániaiak 43%-a támogatja az azonos nemű párok kapcsolatának legalizálását, de ez a jogok szintjén még nem nagyon érezhető. Legalábbis ez derül ki a homofóbia elleni világnap alkalmából a ILGA-Europe - a Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transz- és Interszexuális Egyesült európai részlege - által közzétette hagyományos éves jelentésből, amely az LMBT+-személyek jogi helyzetét mutatja be Európában.
Az LMBT+-jogok erősítése megtorpant Európában -
gyakorlatilag ez a 49 országra vonatkozó jelentés legfőbb állítása. A törvénykezésben alig van előrelépés, ezzel szemben a politikusok homofób és transzfób retorikája erősödik, többek között Lengyelországban és Magyarországon is. Ugyanakkor Nagy-Britannia, Olaszország és Ukrajna is rontott a Rainbow Europe (Szivárványos Európa) indexén, mivel a törvényi reformok megtorpantak az LMBT+-jogok körül fokozódó polarizáció miatt.
Evelyne Paradis, az ILGA-Europe ügyvezető igazgatója szerint nem csak magyarországi és lengyelországi helyzet romlott, más országokban is tapasztalható visszaesés. "Egyre nehezebb mozgósítani az egész politikai spektrumot a kérdések megoldása érdekében" - nyilatkozta. Elmondása szerint például Svédország, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország a járvány kitörése óta kevésbé elkötelezett a LMBT+-jogi reformok végrehajtásában.
Pozitív lepéseként Észak-Macedóniát és Bosznia-Hercegovina emelte ki, mint akik lépéseket tettek a Pride résztvevőinek biztonsága érdekében, illetve Izlandot is dicsérte, amiért engedélyezte, hogy a nem bináris emberek, akik nem azonosítják magukat sem férfiként, sem nőként, hivatalosan X-szel jelölhessék a nemüket, illetve lehetővé tették a 15-17 éves korosztálynak, hogy a szülő vagy gondviselő engedélyével megváltoztassák a nemüket.
A szivárvány-térkép részlete.A ILGA-Europe által összesített listát - immár hatodik éve - Málta vezeti (94%-os), akinek még javítania is sikerült az indexszén az LMBT+ menedékkérők és menekültek védelmének törvényes biztosításával. Zsinórban negyedik éve a második Belgium (74%), illetve harmadik éve harmadik Luxemburg (72%). Az európai lista alján Azerbajdzsán (2%), Törökország (4%) és Örményország (8%) van, pontosan ugyanúgy, mint tavaly. Az EU-ban Lengyelországnak (13%) van a leginkább lemaradva az LMBT+-személyek jogainak a biztosítása terén.
Romániában sem feltétlen rózsásabb a helyzet,
az EU-ban a harmadik legrosszabb helyen vagyunk (a már említett Lengyelország, illetve Lettország - 17% - mögött), míg a 49-es listán a 38. helyen áll az ország. Romániában a tavalyihoz képest nem változott a helyzet, most is 19%-os az indexe, bár a korábbi évekhez képest folyamatosan ront, 2013-ben még 31%-os volt, 2016-ban már csak 23%-os, míg 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is 21%-os, amit aztán tovább rontott (vagy egyszerűen csak nem történ előrelépés, míg a vizsgált szempontok tárháza bővülhetett.)
Az index összeállításánál összesen hat nagy kategóriában elemzik egy-egy ország helyzetét: egyenlőség és megkülönböztetésmentesség; család; gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd; a nemek jogi elismerése és a testi integritás; civil társadalom; illetve menedékhely. Ezekben belül pedig számtalan aztán nagyok sok kérdést vizsgálnak. Románia a civil társadalom helyzetét tekintve áll a legjobban, ott minden szempontot teljesít ahhoz, hogy 100 százalékos legyen. A legrosszabbul pedig a család kategóriájában áll, mert ebben a kérdésben még a minimális sem jön össze. A bejegyzett élettársi kapcsolatot nem lehet kötni sem a házassághoz hasonló jogokkal, sem ahhoz képest korlátozottan, házassági egyenlőségéről nem is nagyon érdemes beszélni. Az örökbefogadási kérdésekben ezek után szinte érthető, hogy nem teljesítünk jól, bár abban a kérdésben nem vagyunk biztosak, hogy egyedülálló nők nem kérhetik a mesterséges megtermékenyítést. Inkább csak a jogi szabályos teljes hiányát gyanítjuk.
A romániai eseteket felsoroló példák között Florin Buhuceanu és Victor Ciobotaru házaspár (illetve 20 másik házaspár) perét említik a román állam szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amiért az nem ismeri el törvényesen, és nem jegyzi be egy másik államban kötött élettársi kapcsolatukat. Ugyanakkor idézik Dunja Mijatovićot, az Európa Tanács emberi jogi biztosát, aki az üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy az államoknak megkülönböztetésmentesen kell biztosítania az azonos nemű párok jogi elismerését, legyen szó akár házasságról, akár bejegyzett élettársi kapcsolatról szó. Illetve megemlítik azt is, hogy az Európai Bizottság október 28-án kötelezettségszegési eljárás indítását helyezett kilátásba az országgal szemben az után, hogy az ACCEPT panaszt nyújtott be a Adrian Coman és Robert Clai Hamilton ügyében hozott ítélet végrehajtásának hiánya miatt.
Az esetek között felsorolják, hogy tavaly június 16-án az szenátus elfogadott egy törvényt, amelyben az oktatási intézményekben - mind iskolai, mind egyetemi szinten - betiltják a "gender-elmélet" oktatását és propagálását. A törvényjavaslatot a parlamentből azóta már kiesett PMP-s szenátor terjesztette elő, de a PSD szenátorainak a szavazatai is kellettek ahhoz, hogy átmenjen. Az ortodox egyház képviselői természetesen teljes mellszélességgel kiálltak a tiltás mellett. A történethez hozzátartozik, hogy Klaus Johannis államfő normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól, akik tavaly decemberben alkotmányellenesnek ítélték a kezdeményezését. Arról, hogy miért teljesen abszurd a társadalmi nemekről szóló vita betiltása, ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
Ezen kívül említik, hogy az egészségügyi nevelés körüli vitákat (itt és itt írtunk a témában), Antonella Lerca indulását az önkormányzati választásokon, aki az első romániai transznemű választott képviselő lehetett volna, ha sikerül szükséges számú támogatói aláírást összegyűjtenie, illetve egy olyan természetesen fake/hamis videót is említenek (szintén a választásokkal összefüggésben), amelyet Bukarest egyik külvárosában készítettek augusztusban, és USR-s kampánypólót viselő, nőnek öltözött férfiak szerepelnek benne. Az ACCEPT gyűlöletkeltés és diszkriminációra buzdítás miatt feljelentést tett az ügyben. Az USR illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy a PSD állhat az akció mögött.
Jelenetek az említett videóból.Magyarország valamivel jobban áll,
33%-os az indexe. Azért fordulhat ez elő, mert van lehetőség a bejegyezett élettársi kapcsolatra, mert egyedülálló nőknek legálisan lehetőségük van mesterséges megtermékenyítésre, de - a kevésbé hangsúlyos - a civil társadalomi szempontból viszont gyengébben teljesít, például azért, mert előfordult az elmúlt három évben, hogy a hatóságok akadályozták a gyülekezés szabadságát.
Annak ellenére, hogy Magyarországnak jobb az indexe, mint Romániának, sokkal több esetet sorol fel a jelentés, amikor az LMBT+-személyekkel kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés történt. Elég például Dúró Dórára gondolni, aki ledarált a Meseország mindenkié című meséskönyvet, Soltész Miklós megszólalása gondolni, aki annak kapcsán, hogy Karácsony Gergely főpolgármester kitetette a szivárványos zászlót a Főpolgármesteri Hivatalra azt nyilatkozta, hogy "nekünk ez a szivárványos zászló nem kell, vigyék vissza Nyugatra", illetve a különböző törvénymódosításokra, amellyel például ellehetetlenítik az azonos nemű párok örökbefogadását vagy éppenséggel a tiltják "a születési nem" megváltoztatását.
Nyitókép: Antonella Lerca a 2019-es kolozsvári Prideon.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
