2021. május 18. keddErik, Alexandra
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mennyibe fáj Romániának, hogy homofób?

G. L. 2021. április 30. 14:48, utolsó frissítés: 14:48

Egy friss jelentés konkrét összegeket mutat arról, hogy mennyi pénzt bukik Románia az LMBT+- emberekkel szembeni diszkrimináció miatt.


Az LMBT+- közösség tagjaival szembeni diszkrimináció éves költsége Romániában 6,3 milliárd – 17,6 milliárd lej között van (a GDP 0,63%-a – 1,75%-a). Ennek egyik része az egészségügyi egyenlőtlenségekből jön (5,4 milliárd – 16,2 milliárd lej), míg a másik fele a gazdasági diszkriminációból, bérkülönbségekből (944 millió – 1,4 milliárd lej) - állítja az LMBT+ személyek jogainak globális előmozdítása érdekében tevékenykedő Open For Business. Arról, hogy mit is jelentenek ezek pontosan, egy kicsit később.

A nemzetközi szervezet áprilisi jelentésében összesen négy kelet- és közép-európai országot vizsgált, hogy adott esetben mekkora többletköltséget vagy GDP-kiesést jelenthet az, ha diszkriminatívan (nem csak az emberek, hanem a vállalatok is) viszonyulnak az LMBT+ emberekhez. A jelentésben kutatáson alapuló gazdasági érveket is hoznak az LMBT+ emberek elfogadása érdekében, és demonstrálják, miként szolgálja az az LMBT+-elfogadás az üzleti élet, a gazdaság és az emberek javát.

Románia mellett Magyarországot, Lengyelországot és Ukrajnát vizsgálták. Úgy ítélték meg, hogy gazdasági és üzleti szempontból ezek az országok viszonylag stabil helyzetben vannak, és merész gazdasági ambícióik vannak a következő évtizedre, de éppen ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében kellene elfogadóbbak legyenek az LMBT+-személyekkel szemben, hiszen ez olyan területekkel van összefüggésben, mint a szakképzett munkaerő elvándorlása, vagy éppenséggel az innováció. Kiemelik, hogy az LMBT+ személyek ezekben az országokban jelenleg sok kihívással néznek szemben, mert a törvény nem biztosít számukra teljes egyenlőséget. Az LMBT+-személyekkel szembeni előítélet, diszkrimináció és erőszak gyakori, különösen a nem városi környezetben; hiányzik az LMBT+-emberek támogatását célzó politikai akarat; a politikai vezetők pedig gyakran teszik bűnbakká az LMBT+-személyeket országaik egyéb problémái miatt.

Romániával kapcsolatban azt jegyzik meg, hogy bár az ország LMBT+-jogokkal kapcsolatos hozzáállása javult a homoszexualitás 2001-es dekriminalizálása óta eltelt években, az LMBT+-emberek továbbra is küzdenek a jogfosztottság és a kirívó homofób támadások ellen. Idézik a Williams Intézet globális elfogadási indexének (Global Acceptance Index – GAI) rangsorát, amelyen Románia az elmúlt évtizedben a 82. helyről a 95. helyre esett vissza.


Az F&M 2018-as melegjogok globális barométere pontszáma (GBGR): 78%. A meghatározás szerint ez az érték arra utal, hogy a jogoknak ellenálló kategóriába tartozik az ország. Az F&M 2017-es transzneműek jogainak globális barométere pontszáma (GBTR): 40%. A meghatározás szerint ez az érték arra utal, hogy kifejezetten üldözők a transzneműek jogaival szemben.
<br />

<br />
Egyébként Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2020-as jelentéséből az derül ki, hogy felmérést megelőző 12 hónapban LMBTI mivolta miatt 23% érzékelt megkülönböztetést a
<br />
munkahelyén. Az elmúlt öt évben fizikai és/vagy szexuális támadást élt át LMBTI mivolta miatt az érintettek 15%-a, míg az előző 12 hónapban zaklatást érzékelt a munkahelyén LMBTI mivolta miatt az érintettek 44%-a. Az F&M 2018-as melegjogok globális barométere pontszáma (GBGR): 78%. A meghatározás szerint ez az érték arra utal, hogy a jogoknak ellenálló kategóriába tartozik az ország. Az F&M 2017-es transzneműek jogainak globális barométere pontszáma (GBTR): 40%. A meghatározás szerint ez az érték arra utal, hogy kifejezetten üldözők a transzneműek jogaival szemben.

Egyébként Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2020-as jelentéséből az derül ki, hogy felmérést megelőző 12 hónapban LMBTI mivolta miatt 23% érzékelt megkülönböztetést a
munkahelyén. Az elmúlt öt évben fizikai és/vagy szexuális támadást élt át LMBTI mivolta miatt az érintettek 15%-a, míg az előző 12 hónapban zaklatást érzékelt a munkahelyén LMBTI mivolta miatt az érintettek 44%-a.


Az azonos nemű párok élettársi kapcsolatáról szóló törvény elfogadását célzó jogalkotási törekvés ismételt sikertelensége miatt a helyi aktivisták kezdeményezésére 2019-ben nagy horderejű, csoportos keresetet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Emellett megemlítik azt is, hogy a román alkotmánybíróság 2020 decemberében elutasította a nemi kérdések oktatásban való szerepeltetésének tilalmára vonatkozó javaslatot.

A következőben az Open For Business jelentésének néhány eredményét fogjuk kiemelni, aki az egész kutatásra kíváncsi, itt találhatja meg az egészet. Úgy érvelnek, hogy gyakori az LMBT+ személyekkel és a HIV-fertőzöttekkel szembeni előítélet és diszkrimináció, ezért az emberek egyfajta normatív nyomás miatt nem fedik fel identitásukat, bár számos antidiszkriminációs törvény van hatályban. Az LMBT+-személyek

diszkriminációja kedvezőtlen egészségügyi eredményekkel és negatív gazdasági következményekkel jár.

A jelentés szerint ez különösen a HIV/AIDS és a depresszió kapcsán tapasztalható. A kelet-európai régióban a HIV sokkal elterjedtebb a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak, mint az általános népesség körében. A jelentés amellett érvel, hogy ennek a magasabb aránynak a kulturális normákon alapuló megbélyegzés és kirekesztés lehet az oka. Romániában esetében ez különösen igaz, ahol a HIV elterjedtsége a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak körében 18%. A jelentés készítői szerint a HIV munkaképtelenség és kieső bérek miatti éves gazdasági költsége Romániában 16,2 milliárd – 5,4 milliárd lej között van.

A kirekesztés és az internalizált homofóbia/transzfóbia kulcsfontosságú tényezők abban, hogy gyakoribb a depresszió az LMBT+-személyek körében. A diszkrimináció miatt az LMBT+-közösségben terjedő depresszió éves becsült költségét Romániában a társadalom számára 28,3 millió – 9,4 millió lej között van.

Emellett az LMBT+-munkavállalók körében jellemző bérszakadék csökkenti a nemzeti termelékenységet. A legújabb nyugat-európai tanulmányok alapján azt írják, hogy az LMBT+-alkalmazottak kevesebbet keresnek a nem LMBT+-személyeknél. Egy LinkedIn/YouGov-tanulmány szerint ez 16%-os különbséget jelent az Egyesült Királyságban, egy német tanulmány pedig arra a megállapításra jutott, hogy a meleg férfiak és nők átlagosan 12%-kal kevesebbet vittek haza, mint a heteroszexuális férfiak. A jelentés készítőinek becslése szerint az LMBT+-személyek kieső bérének költsége Romániában 1,4 milliárd – 0,9 milliárd lej között van.

A közép- és kelet-európai országok külföldi beruházási lehetőségeket veszítenek el az LMBT+-személyek érzékelt diszkriminációja miatt.

A helyszínválasztás előtt álló vállalatok egyik döntési szempontja, hogy az adott országban mennyire elfogadók az LMBT+-munkavállalókkal szemben. Az Open For Business egy, a vállalatok helyszínválasztási döntését vizsgáló elemzése szerint típusuk alapján három csoportba sorolhatók azok a tényezők, amelyek egy országot vonzóvá tesznek a vállalkozások számára: mérlegelés, versenyelőny és preferencia. Az életminőség, illetve a társadalmi és kulturális tényezők fontos szerepet játszanak a végső döntés megszületésében. Ugyanakkor fontos szempont, hogy az innováció szoros összefüggésben áll az LMBT+-jogokkal, és az LMBT+-sokszínűséget támogató vállalatok megelőzik vetélytársaikat az innováció terén.

Az Open For Business megbízásából regionális felmérés is készült a HR-s szakemberekkel, hogy megismerjék hozzáállásukat, gyakorlataikat és terveiket az LMBT+-alkalmazottak, valamint más kisebbségi populációk nagyobb számban történő felvételét illetően. A diagram az ők tapasztalataikat összesíti. Az Open For Business megbízásából regionális felmérés is készült a HR-s szakemberekkel, hogy megismerjék hozzáállásukat, gyakorlataikat és terveiket az LMBT+-alkalmazottak, valamint más kisebbségi populációk nagyobb számban történő felvételét illetően. A diagram az ők tapasztalataikat összesíti.


Példaként az Európai Gyógyszerügynökség Londonból történő elköltöztetését hozzák a jelentés készítői. Az EMA számára az derült ki, hogy míg a személyzet 65%-a az ügynökséggel maradna, ha az Amszterdamba (amely a végső választás lett), Barcelonába, Koppenhágába, Milánóba vagy Bécsbe költözne, 70%-uk felmondana, ha az ügynökség például Varsót, Bukarestet vagy egyéb közép- és kelet-európai helyszínt választana. Különböző szempontok voltak, ahol mérték, hogy miként ítélik meg ezeket a városokat, és két olyan kulcsfontosságú terület volt, ahol ezek a fővárosok a legalacsonyabb pontszámot érték el: a „megfelelő munkaerő-piaci hozzáférés biztosítása az alkalmazottak partnerei számára” és a „toleráns és nyitott szociokulturális környezet”. Ez alatt az EMA azt értette, hogy az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát engedélyezi-e a nemzeti jog.

A régiót elhagyják a szakképzett munkavállalók, hogy nyitottabb társadalmakban dolgozzanak.

Azt nyilván mindenki tudja, hogy Közép- és Kelet-Európa országaiból évek óta folyamatosan távoznak Nyugat-Európába és más országokba a szakképzett munkavállalók, amit az EU-s csatlakozás csak felerősített. A nyitottabb és toleránsabb társadalmak inkább képesek odavonzani a tehetségeket. Idézik a Világbank és a LinkedIn új adatkészletének elemzését, ami a LinkedIn-felhasználók összesített globális adatai alapján azt mutatja, hogy a nyitottabb és toleránsabb társadalmak inkább képesek odavonzani a tehetségeket.

Hova megy és honnan jön a szakképzett munkaerő Romániából, mutatva az ország GBGR és GBTR mutatóit. Románia esetében ez ugye 78% és 40%. Hova megy és honnan jön a szakképzett munkaerő Romániából, mutatva az ország GBGR és GBTR mutatóit. Románia esetében ez ugye 78% és 40%.


A kelet-európai országok szakképzett munkavállalói nagyobb valószínűséggel távoznak „jövőorientált szakmákat” keresve, mint az EU–15 más országainak munkavállalói. A Világbank/LinkedIn-adatnak elemzésére hivatkozva azt is kiderítették, hogy milyen munkakörök ösztönzik a szakképzett munkavállalókat arra, hogy egy országból egy másikba költözzenek. A „jövőorientált szakmák” kategóriájába tartoznak ez esetben az információs és kommunikációs, szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek, valamint a pénzügyi és biztosítási tevékenységek.

A négy fókuszország az EU–15 átlaga alatt van, és különöse alatta marad az Európa legnagyobb gazdaságával rendelkező Németországnak, valamint Írországnak, amely konzervatív kormányzás alatt álló katolikus országként felismerte az LMBT+-elfogadás gazdasági hatását. Tulajdonképpen az alacsony szintű migrációval rendelkező Lengyelország kivételével ezek az országok mind munkavállalókat veszítenek ezen a területeken. A négy fókuszország az EU–15 átlaga alatt van, és különöse alatta marad az Európa legnagyobb gazdaságával rendelkező Németországnak, valamint Írországnak, amely konzervatív kormányzás alatt álló katolikus országként felismerte az LMBT+-elfogadás gazdasági hatását. Tulajdonképpen az alacsony szintű migrációval rendelkező Lengyelország kivételével ezek az országok mind munkavállalókat veszítenek ezen a területeken.



Az LMBT+-személyek vásárlóereje jelentős szerepet játszik a gazdaságokban

Globális szinten az LMBT+-személyek vásárlóereje megegyezik Németország GDP-jével. Helyi szinten pedig a becslések szerint a nemzeti GDP körülbelül 5%-át teszi ki. Az LMBT+-inkluzív országok jobban kihasználhatják az LMBT+-fogyasztók egyre növekvő, jelentős globális vásárlóerejének előnyeit.



Az LMBT+-személyeket elfogadó vállalatok jobban teljesítenek versenytársaiknál

Azt írják, hogy globális szinten az LMBT+-inkluzív vállalatok teljesítménye felülmúlja a nem inkluzívakét. A Credit Suisse saját „LGBT 350” indexét az MSCI All Country World Index (minden országra kiterjedő globális index) adataival összevető elemzése szerint azok a vállalatok, ahol nyíltan leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű felső vezetők dolgoznak és/vagy a fontos felmérésekben LMBT+-inkluzív munkaadóként jelölt vállalatok 2010 óta 9,1%-os megtérülést tapasztalhattak, szemben azokkal, amelyek nem rendelkeznek e tulajdonságokkal. A Credit Suisse korábbi „LGBT 275” indexének adatai ezt grafikusan szemléltetik az alábbi diagramban.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS