2021. május 18. keddErik, Alexandra
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Vakcinaháború: a többi oltás esetében is szinte hasonló a vérrögképződéses esetek előfordulása

V.E. 2021. április 19. 16:18, utolsó frissítés: 16:25

A gyógyszergyártók a laikusokat nem kímélve pocskondiázzák egymás oltását, a vakcinát választani kívánó, "tájékozott" olvasók pedig már nem tudják kinek higgyenek a sok kutatás, jelentés, közlemény és nyilatkozat tömkelegében.


Az elmúlt napokban újabb és újabb cikkek láttak napvilágot az AstraZeneca-oltás - hivatalos nevén Vaxzevria - és a trombózis kialakulásának a veszélyéről, mi több, most már a Johnson&Johnson-féle oltás kapcsán is fellépett ugyanez a bizalmatlanság, mert az Amerikai Egyesült Államokból ennek a szérumnak a kapcsán is jeleztek néhány trombózisos esetet. Mindeközben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a Pfizer oltóanyagának az ára szinte megduplázódott időközben, illetve, hogy az oltásgyártó gyógyszercégek számára a tét óriási: eurószázmilliókat, milliárdokat nyerhetnek vagy bukhatnak ezen a bizniszen. Nemcsoda tehát, hogy dúl a vakcinaháború.


Érthető azonban, hogy ez a nagy médiafigyelem elbizonytalaníthatja és megijesztheti azokat is, akik határozottan oltáspártiak, és szinte bármit megtennének annak érdekében, hogy ne fertőződjenek meg az új típusú koronavírussal. Arra a felvetésre azonban, hogy estleg életüket is kockáztatják, ha a nevezett oltások közül valamelyiket választják, azonban természetes reakciónak számít az elutasítás. Azonban így van-e ez? Mennyire valós a félelmünk? Erről ITT írtunk hosszabb, alaposabb összefoglalót, amelyet új adatokkal kiegészíteni, mivel a közelmúltban zártak le egy újabb kutatást, amely számadatokkal támasztja alá azt, hogy mennyire elenyésző a kockázata a vérrögképződésnek az oltások esetében, ahhoz képest, hogy ugyanez a veszély mennyire nagyobb a Covid-19-ben szenvedő betegeknél.

Nemkívánatos mellékhatása valamennyi vakcinának van. Stephen Evans, a londoni Higiénia és Trópusi Orvostani Főiskola gyógyszer- és járványügyi professzora szerint a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) nyilvánosan elérhető adatai azt mutatják, hogy tízmillió AstraZeneca-oltás után 35 trombocitopénia (alacsony vérlemezkeszám) esetet jelentettek, míg a tizenegymillió Pfizer-vakcina esetében 22-t.Evans professzor közölte: egyértelmű, hogy a vérzési rendellenességekről szóló jelentések aránya nem különbözik a két oltás között.

A vérrögképződés nemcsak az adenovírust használó oltásoknál tapasztalható



Oxfordi kutatók vezették azt a kutatást, amelyhez az Egyesült Államokban a betegek elektronikus orvosi nyilvántartásának adatbázisát használták, hogy fölmérjék a vakcinázás utáni vérrögök kockázatának kialakulását a fertőzéssel szemben. Az adatbázisban azonosított 513. 284 beteg közül a COVID-19 diagnosztizálását követően 20-nál két héten belül kialakult a CVST (agyi vénás sinustrombózis - cerebral venous sinus thrombosis). Azoknál, akik mRNS-vakcinát kaptak, azaz Pfizert vagy Modernát, 489 871 beteg közül kettőnél alakult ki CVST. Kontrollként a kutatók elemezték azt a kockázatot is, hogy az influenza diagnózisa után két héten belül hány betegnél jeleznek agy trombózis, ez a szám pedig 1 millió betegnél nulla.

A tanulmány megjegyzi, hogy az Európai Gyógyszerügynökség legfrissebb becslése az AstraZeneca-oltással társított CVST kockázata esetében 5 trombózisos eset jut egy millió beoltott emberre. A tanulmány nem foglalkozott külön a Johnson & Johnson vakcinával.

"Két fontos következtetésre jutottunk" – nyilatkozta a tanulmány társszerzője, Paul Harrison a CBS News-nak. „Először is, a Covid-19 jelentősen növeli az agyi vénás trombózis kockázatát, növelve ezzel azoknak a véralvadási problémáknak a listáját, amelyeket ez a fertőzés okoz. Másodszor, a COVID-19 esetében ennek a súlyos szövődménynek a megjelenési kockázata sokkal magasabb, mint a jelenlegi oltásoknál tapasztalt mellékhatások, még a 30 év alattiak esetében is; ezt pedig figyelembe kell venni az oltás kockázatai és előnyei közötti egyensúly mérlegelésekor.”

Ez a tanulmány nem az első, amely a Covid-19-et a vérrögképződés megnövekedett kockázatával kapcsolja össze. Aaron Petrey, a Utah-i Egyetem immunológusa, aki nem vett részt az oxfordi tanulmányban, a The Scientistnek nyilatkozta, hogy mind a Covid-19, mind az ellene alkalmazott oltások esetében a trombózist a tüskefehérje elleni antitestek működéséhez kötődik. A CVST-t tulajdonképpen az oltás – vagy a Covid-19 betegség – által stimulált immun reakció okozza, amiben kulcsszerepet játszanak a trombocita faktor 4 ellen létrejövő, IgG típusú antitestek. (Az IgG immunglobulin fertőzés vagy oltás nyomán egyaránt képződik.)

Német kontra brit kutatások

Az EMA tájékoztatója után szinte azonnalegy újabb német kutatás látott napvilágot,amely az AstraZeneca mellékhatásait boncolta. Az Institut für Transfusionsmedizin und Immunologie kutatói stílusosan a New England Journal of Medicine nevű tudományos szaklapban tették közzé vizsgálatuk eredményét. A német kutatók tizenegy olyan páciens vérképét vizsgálták meg, akinél vérrögöt vagy alacsony vérlemezkeszámot diagnosztizáltak 5–16 nappal az oltást követően. Közülük két férfi és kilenc nő volt. Életkoruk 22 és 49 év közé esett, átlagéletkoruk pedig 36 év volt. A trombózist az oltás utáni ötödik és tizenhatodik nap közt szenvedték el, közülük hatan el is hunytak a vérrögképződés miatt. Hasonló eredményre jutottak az Oslói Egyetemi Kórház tudósai. Ők öt páciens – négy nő és egy férfi – vérképét vizsgálták, akik az oltás utáni hetedik és tizedik nap közt szenvedtek el trombózist. Az ő életkoruk 32 és 54 év közé esett, közülük hárman haltak meg a vérrögképződés miatt. Elemzésük alapján a norvég tudósok is azt állítják, hogy az oltás által kiváltott immunválasz vezetett vérrögképződéshez.

Természetesen a britek sem maradtak restek, többször is megvizsgálták az AstraZeneca brit–svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett vakcináját. „Az Egyesült Királyságban harminc vérrögképződéses esetről tudnak az AstraZeneca vakcinájával beoltott személyeknél, közülük heten életüket vesztették” – írta a Sky News. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) adatai szerint március 21-ig bezárólag összesen 18,1 millió főt oltottak be az AstraZeneca vakcinájával, és közülük 2,2 millióan megkapták a második dózist is. Ezen oltott személyeknél diagnosztizáltak 30 főnél vérrögképződést, amelybe heten bele is haltak.

Beszállt a vitába a Brit Hematológiai Társaság is, amely szerint a pácienseknél megfigyelhető szövődmények a trombocitopéniával, vagyis a vérlemezkék szokásosnál alacsonyabb számával állhatnak összefüggésben. A tudósok ugyanakkor hangsúlyozták: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a komplikációkat az oltás okozta volna. Robin Shattock professzor, az Imperial College London kutatója kiemelte, hogy az AstraZeneca-oltás nem okoz gyakrabban vérrögképződést, mint a többi covid-19 elleni szérum.

Nemcsak a Covid-19 elleni oltásoknál tapasztalható ez a mellékhatás

Az csak látszólagos újdonság egyébként, hogy a vakcinák alkalmazása kapcsán vérrögképződés alakulhat ki, ez orvosi körökben eddig is ismert tény volt. A korábbi években számos publikációt közöltek, ahol különböző vakcinák után valamilyen thrombotikus eseményt vagy legalábbis thrombocytopeniát (csökkent vérlemezkeszámot) észleltek és az összefüggést is valószínűsítették. Pl. a US Vaccine Adverse Event Reporting System 1990–2008 között 1440 olyan esetet tartalmaz, ahol a felülvizsgálat valószínűsítette az összefüggést. Ez a legkülönfélébb oltások után előfordult: a leggyakrabban kanyaró, mumpsz, rubeola, varicella, hepatitis B elleni, valamint a trivalens influenzavakcina és a humán papillomavírus elleni védőoltás esetében.


Éppen emiatt talán érdemesebb volna magára a trombózis, más néven vérrögképződés rizikóira, és a lehetséges megelőzésre felhívni a figyelmet.

Kik a különösen veszélyeztetettek?


Elsősorban azok, akik genetikailag hajlamosak erre, azaz családon belül örökölték ezt. Tehát a felmenők között (szülők, nagyszülők, akár oldalági rokonok) között több esetben előfordul agyi trombózis, akkor érdemes odafigyelni erre.

További hajlamosító tényezők a műtét utáni állapotok, törés, láb- és medencesérülés, sőt a műtétek alatt is nőhet a trombózisveszély, amennyiben megelőző jelleggel nem alkalmaznak injekciós véralvadásgátlást (heparin származékokat).

A tartós mozgáshiány, a tartósan fekvő állapot, főleg időskorban, vagy akár csak egy lábtörés kapcsán szintén komoly rizikófaktor. Csakúgy, mint a stroke, a szívelégtelenség, a súlyos visszeresség, egyes vese- és májbetegségek, nem megfelelően alkalmazott, kiszáradáshoz vezető forszírozott vízhajtókezelés, és egyes immunológiai megbetegedések.

Ismert még, az úgynevezett repülőgép-trombózis, amely a térdhajlat fő vénájának megtöretése miatt alakulhat ki hosszan tartó ülés során autóban, buszon, repülőgépen. Ugyanezen okból veszélyeztetettek az ülőmunkát végzők is.

Nőknél a terhesség és a gyermekágyi időszak alatti hormonális változások, illetve mindkét nemnél az elhízás, a dohányzás szintén növeli annak az esélyét, hogy fokozódik a véralvadási készség és ennek következtében vérrög zárja el az érpályát, ami a vérárammal elsodródva a tüdő verőerébe kerülhet és megakadályozhatja a tüdő vérellátását (ilyenkor beszélünk tüdőembóliáról).

Az európai lakosság körében átlagosan évi 800 ezer ilyen eset fordul elő, ami az összlakosságra vetítve azt jelenti, hogy 10 000 európai lakos közül átlagosan 11-nél alakul ki trombózis/tüdőembólia évente.

A jelenlegi járványhelyzetben érdemes ezzel összevetni a COVID-megbetegedés kapcsán megfigyelt trombózisgyakoriságot, ami sokkal inkább ijesztő.
Azoknál a COVID-19-betegeknél, akiknél közepesen súlyos tünetek jelentkeznek, de kórházi ápolásra végül nincs szükségük, jellemzően 100 közül 1-nél fordul elő vérrögképződés. Azoknál, akik súlyos tünetek miatt az intenzív osztályra kerülnek, ez az arány 20:1-re nő. Azoknál pedig, akik a COVID-19 miatt elhaláloznak, 10 közül 7-nél igazolható utólag vérrögképződés.

Ahogy Szekanecz Zoltán immunológus, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára is elmondta, a vizsgálatok kimutatták, hogy a COVID-19 esetében a tromboembólia kockázata százszorosa annak, mint amit az AstraZeneca vakcinájánál tapasztaltak. A magyarázat az, hogy a SARS-CoV-2-vírus-fertőzés közvetlenül befolyásolja a véralvadási rendszert, ami fokozott véralvadási készségben nyilvánul meg.

Ebből is egyértelműen látszik, hogy sokkal veszélyesebb a trombózis kialakulása tekintetében a jelenlegi koronavírus-járvány, mint az oltás, főleg, ha ezekhez még a fentiekben felsorolt egyéb rizikófaktorok közül egy vagy akár több is társul.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS