2021. május 18. keddErik, Alexandra
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi legyen az AstraZeneca oltással? Vannak-e megnyugtató válaszok?

hírösszefoglaló 2021. április 07. 20:14, utolsó frissítés: 2021. április 08. 11:11

A trombózisos esetek miatt nagyon sok országban felfüggesztették az AstraZenecával való oltást, az EMA válaszára várva. Amely megérkezett ma, azonban nem sok mindent sikerült tisztáznia.


Amikor elindult a vakcinaverseny néhány hétig - talán hónapig – úgy tűnt, az oxfordi vakcina fogja megnyerni azt, ugyanis minden adott volt hozzá. A nagy múltú tudományos háttér, az időben való ráállás a kutatásra, jó nyomvonal, hogy merre haladjanak vele. (Arról, hogy mit kell tudni az AstraZeneca -féle vakcináról ITTírtunk bővebben.)

Aztán beelőzték más gyógyszergyártók, hivatalosan a Szputnyik jött ki elsőként, majd a Pfizer, azonban sem az orosz szérumhoz, sem a többi, nyugati oltóanyaghoz, de még a kínai vakcinákhoz sem kapcsolódik annyi kétely, kérdés, nyugtalanság, mint az AstraZenecához.

Gondok, aggályok már a kezdetektől fogva

Miután végre piacra került, és a britek elkezdtek masszívan oltani vele, az uniós hatóságok nem győzték kivárni, hogy az EU országaiba is átkerüljön, és először azon rágódott mindenki, hogy a cég nem tudja teljesíteni az európai vállalásait. Azonban alig kezdődött el a szállítás, rögtön az oltáskampány elején Emmanuel Macron, francia elnök nyilatkozott arról, hogy a 65 év fölötti korosztály számára nem megfelelő ez az oltás. Ennek nyomán a legtöbb európai ország úgy döntött, hogy az idősek számára nem ajánlja az oxfordi oltóanyagot. Románia egyenesen csak 55 éves korhatárig hagyta jóvá a brit-svéd vakcinával való beoltást.


Ezt követően, lassan „mindenki” meggondolta magát, és egyre-másra jelentették be az uniós országok, hogy bizony, jó lesz az AstraZeneca a 65 év fölöttiek számára is.

Mire megnyugodtak a kedélyek, kiderült, bizony-bizony tévedtek, a brit szérum nem az idősek, hanem a fiatalok közül szedi áldozatait, főként az 50 év alatti nőknek kell elővigyázatosaknak lenniük, mert náluk gyakran vérrögképződést okoz. Ezt követően ismét rengeteg ország felfüggesztette az AstraZenecával való oltást, és mindenki arra várt, hogy az EMA tisztázza a helyzetet.

Mit mond az Európai Gyógyszerügynökség?

Az EMA azonban ezúttal sem tisztázott semmit, ugyanazt ismétli, mint amit már számtalanszor elmondott: megítélésük szerint a vakcina előnyei még mindig felülmúlják az esetleges kockázatokat.

A bomba kedden robbant, amikor kijött az EMA egyik vezető tisztségviselőjének, Marco Cavalerinek nyilatkozata egy olasz napilapban, aki szerint – bár nem bizonyítható – de van kapcsolat a vérrögképződés és az oltás között.

Az EMA ezt követően elkezdte kozmetikázni a sajtóanyagokat, és hivatalos álláspontot ígért egy nappal későbbre.



Meglett a nyilatkozat, de gyakorlatilag okosabbak nem lettünk tőle. Lehetséges az összefüggés az AstraZeneca-vakcina és az oltottaknál ritka esetben előfordult vérrögképződéses-esetek között – jelentette be az Európai Gyógyszerügynökség, azonban a vérrögképződést a nagyon ritkán előforduló mellékhatások között kellene szerepeltetni. És hangsúlyozzák, hogy megítélésük szerint a vakcina előnyei még mindig felülmúlják a kockázatokat.

Az uniós ügynökség korábbi hivatalos álláspontja az volt az AstraZeneca oltásával kapcsolatban, hogy az oltóanyag, valamint a nagyon kisszámú trombózisos esetek közötti összefüggés továbbra sem bizonyított, de nem zárható ki, és folytatni kell a vizsgálatokat. Ehhez képest a változás a mai bejelentésben az, hogy most elismerik: lehetséges, hogy van összefüggés a vérrögképződés-esetek és az AstraZeneca-oltás között.

Az AstraZeneca vakcinájával történt oltást követően egyébként több országból is jelentettek vérrögképződéses eseteket, így indult el a lavina. Nagy-Britanniában március 24-éig a 18 millió beoltottból összesen 30 esetben történt vérrögképződés az oltás beadása óta, ebből 22 esetben agyi vénás trombózis lépett fel, és 7 haláleset történt. Az EMA friss adatai szerint április 4-ig 169 agyi vénás trombózist és 53 zsigeri trombózisos esetet jelentettek összesen Európában és az Egyesült Királyságban, az összesen 34 millió beoltottra vetítve.

Egyébként a WHO és a brit gyógyszerhatóság is osztja az Európai Gyógyszerügynökség nézőpontját, és véleményük szerint a vérrögképződést a vakcina nagyon ritkán előforduló mellékhatásai között kellene szerepeltetni. Az EMA arra figyelmezteti közleményében az egészségügyi dolgozókat és az AstraZenecával oltottakat, hogy jellemzően az oltást követő két héten belül fordultak elő az esetek és többnyire 60 év alatti nők körében. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján további kockázati faktorokat nem sikerült beazonosítani.

Melyek azok a mellékhatások, amelyekre oda kell figyelni?

A gyógyszerhatóság azt javasolja az AstraZenecával oltottaknak, hogy azonnal folyamodjanak orvosi segítséghez, ha az alábbi tüneteket tapasztalják:

•légszomj
•mellkasi fájdalom
•lábduzzanat
•tartós hasi fájdalom
•neurológiai tünetek (súlyos és tartós fejfájást is beleértve)
•homályos látás
•véraláfutások a bőr alatt, nem csak az injekció helyén.

Azonnal forduljanak tehát orvoshoz, ha nehézlégzést, mellkasi fájdalmat, lábduzzanatot, tartós hasi fájdalmat tapasztalnak az oltást követően. Azoknak is azonnal orvoshoz kell fordulniuk, akik idegrendszeri tüneteket tapasztalnak, beleértve az oltás után jelentkező súlyos vagy tartós fejfájást, homályos látást. Problémát jelezhet a néhány nappal az oltás után megjelenő pontszerű vérzés is, ha az nem az oltás helyén alakul ki.

Bár azt még nem tudni, hogy mi okozza a vérrögképződést egyes beoltottaknál, az Európai Gyógyszerügynökség szerdai közleménye szerint a vérrögök és az alacsony vérlemezkeszám kombinációjának egyik lehetséges magyarázata az az immunválasz, ami hasonló állapothoz vezet, mint ami a heparinnal kezelt betegeknél esetenként előfordul (heparin által indukált trombocitopénia, HIT). Az EMA kockázatértékelő bizottsága új tanulmányokat és vizsgálatokat kért és ha szükséges, akkor újabb lépéseket tesznek - ígérik.

Melyek azok az országok, ahol nem oltanak már AstraZenecával?

Márciusban több európai ország is leállította az AstraZenecával való oltást, amíg a gyógyszerfelügyeleti hatóságok megvizsgálták az oltás beadása után keletkezett vérrögképződéses eseteket. Vannak azonban még mindig olyan országok, amelyek fenntartották az alkalmazás felfüggesztését, vagyis nem oltanak ezzel a típusú vakcinával. Így tett például Hollandia és Németország az előző hét második felében, és Kanada is a múlt hét első felében, és Észtországban is leállították az AstraZeneca alkalmazását a 60 év alattiak körében.

Most már a britek is léptek, és a 30 évesnél fiatalabbak számára lehetővé teszik az Egyesült Királyságban, hogy az AstraZeneca vakcinája helyett más koronavírus elleni védőoltást válasszanak – írja a BBC. A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) a vérrögképződéses esetek miatt fogalmazta meg az erről szóló ajánlását.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) vizsgálata szerint március végéig az AstraZeneca vakcinájával beoltott 18 millió emberből 79-nél jelentkezett vérrögképződés. Közülük 19-en bele is haltak. A vérrögképződés az esetek kétharmadában nőket érintett, az áldozatok életkora 18 és 79 év közé esik.

A JCVI ajánlása szerint ezért most a 18–29 éves korosztály számára teszik lehetővé másik oltás választását. Aki már megkapta az első adagot az AstraZeneca vakcinájából, annak viszont a másodikat is ebből adnák be – az MHRA csak annak nem javasolja ezt, akinél az első oltás után vérrögképződés lépett fel.

Az AstraZeneca tesztelése fiataloknál

A brit-svéd vakcina oltás kezdeti fázisában az volt a gond, hogy nincs elegendő adat az idős korosztályról, majd amikor nyilvánosságra kerültek az Egyesült Államokban végzett tesztelések, és feloldották EU-s szinten a korhatárt, akkor a gyártó a fiatalokra koncentrál, és elkezdte tesztelni az oltóanyag hatását a tizenéves korosztály esetében.

Az új események miatt azonban Nagy-Britanniában ideiglenesen felfüggesztették az AstraZeneca vakcinájának klinikai tesztjeit a gyerekeken és a brit gyógyszerfelügyelet azt javasolja, hogy 30 év alatt más vakcinát alkalmazzanak az oltások során. Még februárban számolt be arról az Oxfordi Egyetem, hogy 300 önkéntesen tesztelik, milyen immunválaszt adnak a 6 és 17 év közötti gyerekek a vakcinára. A kísérletben 240 gyermeknek tervezték beadni az AstraZeneca vakcináját, míg a többi 60 tesztalany (a kontrollcsoport) agyhártyagyulladás elleni oltást kapott volna. Egyelőre nem tudni arról, hogy a kísérlet keretében hányan kapták meg valójában a brit–svéd oltóanyagot.

Mi történik Romániában?

A brit-svéd oltóanyagot továbbra is nagy bizalmatlanság övezi, Romániában az elmúlt napokban mintegy 200 ezren mondták vissza az AstraZenecával való oltásukat. Az EMA nyilatkozata sem öntött tiszta vizet a pohárba, tehát a trombózis veszélyének való megléte nyilvánvalóan csökkenti az oltási kedvet ezzel a vakcinával. AZ EMA nyilatkozata után rövidesen a romániai oltáskampány koordinátora, Valeriu Gheorghiță katonaorvos is nyilatkozott, és azt mondta, hogy abban az estben, ha trombozisos tünetek jelentkeztek az első adag után, akkor az emlékeztető oltás elmaradhat. Azok a páciensek, akiknek véralvadási problémái vannak az AstraZeneca első dózisa után, ne igényeljék az második adagot.

„Jelenleg nincsenek olyan adatok, amelyek a fokozott kockázatra utalnának. Éppen ellenkezőleg, tudjuk, hogy a második adag után az AstraZeneca vakcina mellékhatásainak gyakorisága sokkal alacsonyabb az első adaghoz képest. Természetesen, ha van olyan páciens, akinél az első adag után trombotikus esemény alakult ki, akkor biztosan nem ugyanazzal a típusú oltással fogjuk újraoltani "- mondta Valeriu Gheorghiță.

(Nyitókép: Yawar Nazir/Getty Images)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS