2021. október 20. szerdaVendel
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mik azok a vírusvariánsok és mi közük a harmadik hullámhoz?

G. L. 2021. március 25. 09:53, utolsó frissítés: 10:01

És ami még fontosabb: mit kezdhetünk velük? Összefoglaltuk, hogy mit lehet tudni a mutációk terjedéséről.


Gyakorlatilag már a brit vírusvariáns határozza meg a romániai járványt, írta múltheti elemzésében a Medlife magánklinika-hálózat, amely január óta hétről hétre készít elemzéseket a romániai járvány alakulásáról, a különböző vírusvariánsok jelenlétéről. Eddig a MedLife-nál csaknem 700 mintát szekvenáltak, ami a rendelkezésre álló adatok szerint az országban szekvenált összes minta 74 százalékát jelenti. Ebből 239 esetben találták azt, hogy a brit vírusvariáns okozta a fertőzést, míg 2 esetben a dél-afrikai variáns volt a felelős. A román hatóságok által elvégzett összes szekvenálást számolva 469 esetben találkoztak a brit variánssal, 3 esetről tudnak, amit a dél-afrikai vírusvariáns okozott, illetve összesen 2 brazil variánsról van információ.

Először január közepén találták a mintáikban a Sars-Cov-2 vírus B.1.1.7 változatával, amit az Egyesült Királyságban azonosították először, ezért leggyakrabban csak brit variánsként szokták emlegetni. Azóta folyamatosan nőt a brit variáns aránya a mintákban, a múlt héten közzétett elemzésben már úgy találták, hogy a romániai esetek 94 százalékáért az Egyesült Királyságból származó vírusvariáns lehet a felelős. A március 8-11. között elvégzett mintákból véletlenszerűen választottak ki 94-et, majd ezeknek az eredményét részletesen is elemezték. Az derült ki, hogy a 94 estből 88-ban a brit variáns okozta a fertőzést.

A MedLife tesztjeinek az eredménye, kékkel az összes olyan minta, amin elvégezték a szekvenálást, pirossal a brit, sárgával a dél-afrikai, míg szürkével a brazil variáns aránya.A MedLife tesztjeinek az eredménye, kékkel az összes olyan minta, amin elvégezték a szekvenálást, pirossal a brit, sárgával a dél-afrikai, míg szürkével a brazil variáns aránya.


Szerintük a brit variáns széles körben való elterjedtségével magyarázható az utóbbi napokban tapasztalt magas fertőzésszám, illetve az intenzív terápiás ellátásra szoruló esetek számának az emelkedése is. Dumitru Jardan, a MedLife kutatásait irányító biológus akkor pozitívumként emelte ki, hogy a brit vírusvariáns fertőzőképessége gátolhatja a brazil és a dél-afrikai variánsok terjedését. Ez pedig azért lenne jó hír, mivel a rendelkezésre álló oltások kevésbé hatékonyak az utóbbiakkal szemben.

Mit kell tudni az új vírusvariánsokról? Hogyan alakulnak ki?

Az ilyen variánsok kialakulása minden vírus esetében normális. Amikor egy adott vírus (tegyük fel, hogy a mindenki által ismert Sars-Cov-2) másolatot készít magáról, néha kissé megváltozik. Ezeket a változásokat nevezzük mutációnak, az új mutációt pedig az eredeti vírus egy változatának. Amikor egy vírus olyan széles körben van jelen egy populációban és olyan sok fertőzést okoz (mint a Sars-Cov-2, ami világjárványt okozott), tehát sokat szaporodik, akkor megnő a vírus mutációjának a valószínűsége is. A legtöbb vírusmutáció alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a vírus fertőző vagy betegségeket okozó képességét. Viszont annak függvényében, hogy a változások hol történnek a vírus genetikai anyagában, előfordul, hogy befolyásolja a vírus tulajdonságait, így azt is, hogy könnyebben terjed vagy éppenséggel súlyosabb betegséget okoz.

Az Egészségügyi Világszervezet március közepén frissítette azt a kritériumrendszert, ami szerint osztályozzák a COVID-19 betegséget okozó vírusvariánsokat. Összesen három kategóriát különítek el annak függvényében, hogy mekkora kockázatot jelentenek.

Ezek közül az első és legenyhébb következményekkel járó a figyelmet érdemlő variáns (variant of interest). Ezek újabb lendületet adhatnak a járványnak, újabb hullámok alakulhatnak ki miattuk. Olyan változatok is kerülhetnek ide, amelyek fertőzőképesebbek lehetnek, esetleg kevésbé ellenállók a már megszerzett természetes vagy oltás által kiváltott immunitással szemben. A terápiák is nehezebben alkalmazhatóak velük szemben, esetleg problémásabb a tesztelésük.

A második csoportba az aggodalomra okot adó variánsok (variant of concern) tartoznak, erről már a kutatások is bizonyították, hogy fertőzőbbek és súlyosabb betegséget okoznak. A terápiás gyógyszerek kevésbé hatékonyak velük szembe, és az oltások is kevésbé hatékonyak. Ezek a variánsok újra fertőzhetik azokat a személyeket is, akik korábban már átestek a Covid-19 betegségen. Ebből jelenleg ötöt tart számon a WHO, és a felvezetőben emlegetett variánsok mind ebbe a kategóriába tartoznak. Ezen kívül két, Kalifornia államban azonosított variáns tartozik ebbe a kategóriába.

A harmadik csoportba a súlyos következményekkel járó variánsokat (variant of high consequence) sorolják, ezek esetében súlyosabb betegségek alakulhatnak ki, és jelentősen megnövelhetik a kórházi kezelésre szorulók számát. A meghatározás szerint mindenféle orvosi kezelés hatástalan velük szemben, az oltások hatástalanok velük szemben, ahogyan a vírusellenes gyógyszerekkel és a monoklonális antitest terápiával is tehetetlenek vagyunk. Szerencsére eddig egyetlen változat sem felel meg ennek a meghatározásnak. Készítettem egy összefoglaló táblázatot is:

Vírusvariánsok
Infogram


Ezeken kívül számos olyan vírusvariáns van, amit jelenleg is vizsgálnak, hogy melyik kategóriába kellene éppen sorolni. A figyelmet érdemlő kategória bevezetésével a potenciálisan fontos variánsok kijelölésének a küszöbét hozták lentebb, ugyanakkor szigorították az aggodalomra okot adó variánsok kritériumait, annak érdekében, hogy tényleg ott használják az erőforrásokat, ahol szükség van rá. Fontos még megjegyezni, hogy egy gyorsan alakuló területről van szó, a kutatóknak minden igyekezetükre szükség van, ha lépést akarnak tartani a változásokról, és mindig lesznek új variánsok.

A WHO a Covid-19 járvány kitörése óta nyomon követi a variánsokat, a vírus evolúciójával foglalkozó munkacsoportjuk van, amelynek célja az új változatok gyors észlelése és a lehetséges hatásainak a felmérése. Arra kérnek minden országot, hogy fokozzák a betegséget okozó vírus szekvenálását, és ha lehetséges, akkor osszák meg az adatokat, hogy segítsék egymást. Ennek eredményeit különböző nyilvános adatbázisokban is elérhetővé teszik. Például ebben, nagyon szép ábrák vannak a különböző variánsok terjedéséről.

A brit variáns európai elterjedése. Az Európában szekvenált minták 90 százalékában már ezt találják. Értelemszerűen Nagy-Britanniában a leginkább elterjedve, ha az ottani eseteket nem nézzük, akkor valamivel alacsonyabb az elterjedése. A brit variáns európai elterjedése. Az Európában szekvenált minták 90 százalékában már ezt találják. Értelemszerűen Nagy-Britanniában a leginkább elterjedve, ha az ottani eseteket nem nézzük, akkor valamivel alacsonyabb az elterjedése.

Dél-Afrikából jelentették a legtöbb esetet, de Németországban, Belgiumban és Franciaországban is jelentős számban találtak.Dél-Afrikából jelentették a legtöbb esetet, de Németországban, Belgiumban és Franciaországban is jelentős számban találtak.

A brazil variánsból Brazília után Olaszországban azonosították a legtöbb új esetet.A brazil variánsból Brazília után Olaszországban azonosították a legtöbb új esetet.

A Kalifornia államban azonosított variánsok egyelőre Kelet-Európába még nem értek el, Nyugat-Európában is elvétve azonosították ezeket a vírusvariánsokat.A Kalifornia államban azonosított variánsok egyelőre Kelet-Európába még nem értek el, Nyugat-Európában is elvétve azonosították ezeket a vírusvariánsokat.


Mire megyünk az oltással a brit variánssal szemben? Hát a többivel szemben?

Románia szempontjából jelenleg a brit variáns a legfontosabb. A jelenlegi állás szerint az AstraZeneca és a Pfizer/BioNTech oltás is védelmet nyújt vele szembe, igaz, nem a korábban bejelentett magas hatékonysággal. A kutatások szerint háromszor alacsonyabb hatékonysággal ugyan, de a B.1.1.7 nevű brit változat hatástalanítására is képesek az EU-ban jelenleg engedélyezett, említett oltóanyagok, amivel Romániában is a legnagyobb arányban oltanak. Fontos fejlemény, hogy a P.1 nevű brazil vírusvariánssal szemben is biztosítanak bizonyos (háromszor alacsonyabbat ebben az esetben is) védelmet. Ez azért is jó hír, mert a brazil variánsról korábban azt gondolták, hogy nem igazán hatékonyak vele szemben az oltások. Egyelőre abból adódik az eltérés a táblázathoz viszonyítva, hogy ezeket az eredményeket még meg kell erősíteni.

A B.1.351 néven ismert dél-afrikai vírusvariáns viszont nehéz dió, mert sem az AstraZeneca oltóanyaga, sem a Pfizer-vakcinája nem igazán hatékony vele szemben. A kutatások szerint a SARS-CoV-2 eredeti változatához képest kilencszeres hatékonyságcsökkenést mértek az AstraZeneca oltóanyaga esetében, és 7,6-szoros csökkenést a Pfizer-vakcina beadása után.

Akkor mit lehet tenni az új variánsokkal szemben?

Továbbra is az lenne a legfontosabb, hogy meg se fertőződjünk az új variánsokkal. Ezért a terjedés csökkentésére irányuló intézkedések mindenképp fontosak, nem véletlenül helyeztek kilátásba újabb megszorító intézkedéseket. A terjedés csökkentésének leghatékonyabb módszerei, amit már egy éve mindenki folyamatosan emleget, szóval valószínűleg mindenki kívülről tud, de nem árt azért felfrissíteni: a gyakori kézmosás, a maszkviselés, a fizikai távolságtartás, a helyiségek gyakori szellőztetése, a zsúfolt és zárt helyiségek eleve kerülése.

Emellett természetesen az oltás minél gyorsabb és minél szélesebb körű bevezetése is fontos az emberek védelme szempontjából. Jó lenne még azelőtt beoltani őket, hogy elkapnák a fertőzést, ami ugye a vírus szaporodásával, esetleges új variánsok kialakulásával jár, ami ellen már nem biztos, hogy hatékonyak. A szakemberek arra számítanak, hogy minél többen oltják be magukat, annál inkább csökken a vírus terjedése, ami egyben kevesebb mutációhoz is vezet. Egyébként nem véletlenül sürgették a MedLife szakemberei az oltáskampány fokozását, szerintük el kellene érni a napi 100 ezer oltást. Romániában mostanság nagyjából 50-60 ezer között van a beadott oltások száma naponta, és nem véletlen, hogy egyre-másra jelentik be az új oltásközpontokat.

Nyitókép: LEREXIS/Moment/GettyImages

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS