2021. április 12. hétfőGyula
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az AstraZeneca oltás vérrögképződést okoz? Mert más dolgok biztosan!

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2021. március 23. 10:12, utolsó frissítés: 2021. március 26. 09:47

Találtak egy megalapozható elméletet, ami szerint az oltásnak köze lehet a trombózishoz. Akkor merjünk AstraZeneca oltást bevállalni? Biztonságos?


A múlt hétvégén egy norvég és egy németországi kutatócsoport is jelentette, hogy feltehetőleg találtak egy igazolható elméletet, amely választ adhat arra a kérdésre, hogy milyen összefüggés lehet az AstraZeneca oltás és a vérrögképződés között. Az európai unió tagállamait megosztó és a széles nyilvánosságot is érintő kérdésre az ő válaszuk a túl erős immunreakció. A jó hír a rossz hírben az, hogy erre van megoldás.

Miután csütörtökön az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) biztonságosnak ítélte meg a védőoltás használatát, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország jelezte, hogy ismét elindítják az AstraZeneca vakcinájának alkalmazását. Norvégia, Olaszország, Bulgária viszont továbbra is fenntartja a felfüggesztést. Románia csak az érintett gyártási sorozat további használatát függesztette fel, és az EMA döntése után bejelentette, az oltást folytatják, felhasználva a félretett – ABV2856 széria – adagot is.

Trombózist okozhat az oltás?

Csütörtök délután a norvégiai VG.no arról számolt be, hogy Oslói Egyetemi Oktató Kórház kutatócsoportja – amely az AstraZeneca oltás és a vérrögképződés lehetséges összefüggését kutatja – feltehetően összefüggést talált. A csoport vezetője, Pål Andre Holme, hematológiai főorvos elmondta, hogy abból a kutatási hipotézisből indultak ki, hogy van összefüggés az oltás és a vérrögképződés között, éspedig egy túl erős immunreakció, amely elindít egy sajátos antitestképződést, amely hatással van a vérlemezkékre, amelynek a véralvadásban és sebképződésben van nagyon fontos szerepe.


Holme arról is beszámolt, hogy az egyetemi kórház vérlemezke-immunológiával foglalkozó részlegével együttműködve sikerült kimutatniuk, hogy azon beoltott személyek vérében, akiknél trombózis alakult ki, sikerült kimutatniuk azokat a specifikus antitesteket amelyek a vérlemezkék viselkedését az oltással összefüggésbe hozható módon magyarázhatják. S mivel a kutatócsoport más magyarázatot nem talált, úgy tekintik, hogy ez az oltás egyik nagyon ritka mellékhatása lehet.

Holme a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nem bármilyen antitesképződésről van szó, hanem egy nagyon specifikus és nagyon ritkán beinduló folyamatról. Mivel a kutatás ezt a hipotézist egyelőre nem képes megalapozott adatokkal alátámasztani, a kutató azt is kiemelte, hogy a „felfedezésük” csak kiindulópont lehet további kutatások számára, az eredmény értéke az, hogy van egy igazolhatónak látszó elmélet, ami mentén az átfogóbb kutatások indulhatnak.

Pénteken a NDR 1 rádió arról számolt be, hogy a németországi Unimedizin Greifswald kutatócsoport hasonló eredményekre jutott az AstraZencaval beoltott és trombózisos rendellenességet mutató személyek esetében. A németországi kutatók állításai szerint is az oltás következtében néhány embernél egy túl erős immunválasz okozhatja a vérrög kialakulásának kockázatát.

A greifswaldi kutatóközpont azt is közölte, hogy amennyiben ez az oka, akkor ez jó hír: mert a sajátos antitestek miatt fellépő vérlemezke zavaros viselkedése – amelynek egyik következménye a trombózis kialakulása lehet – egyszerű kezeléssel orvosolható: azaz, ha ez jelenti a problémát, akkor már a megoldás is megvan rá. Ezzel a megoldással mindössze az a bökkenő, hogy nem lehet az oltás előtt alkalmazni, csak akkor, amikor már beindult a vérrögképződés, ám akkor hatékonyan kivédhető mellékhatásról lenne szó.

A német kutatásoknak is az a hátránya, hogy nem rendelkeznek elég adattal, amely az elméletet alátámasztaná. Hasonló kutatásokat folytatnak dán kutatóközpontok is, viszont ők egyelőre semmilyen eredményről nem számoltak be.

Biztonságos vagy sem? Biztonságos vagy sem?


Akkor miért tekinthető mégis biztonságosnak az oltás?

A kevés megalapozott adat oka abban rejlik, hogy Európában (azaz Európai Gazdasági Térség államai és az Egyesült királyság) több mint 20 millió embert oltottak már be AstraZenecaval, és eddig mindössze 469 esetben jeleztek az országok egészségügyi hatóságai trombózisos problémát az oltás utáni 14 napban, amelyek közül 9 halálesetet jelentettek – számolt be az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) március 16-ig regisztrált adatokat használva.

Ezzel az aránnyal az a gond, hogy azt jelenti, az oltás utáni 14 napban 0,002 százalék esetében lépett fel a probléma, ellenben a trombózisos problémák átlaga a (be nem oltott) lakosságában ennél sokkal magasabb: a statisztikai adatok szerint évente 1000 személy közül 1-2 esetében vérrögképződés alakult ki különböző okok miatt.

Ezért az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) illetékes szakbizottsága nem tartotta megalapozottnak az oltás és a vérrögképződés között lévő összefüggések megállapítását, és tekintettel arra, hogy semmilyen megalapozott tényállás nem igazolja az ellenkezőjét, az oltóanyag használatát biztonságosnak ítélte.

Álláspontjuk szerint az eddig összegyűjtött és ellenőrzött adatok szerint az AstraZeneca oltásnak mérvadóbb a tudományosan igazolt pozitív hatása a COVID-19 súlyos formái és az elhalálozások megelőzése terén, mint az bizonytalan megalapozottságú és nagyon ritka esetleges mellékhatások kockázata.

Ezzel együtt az EMA további vizsgálatok és kutatások lefolytatását látja szükségesnek; ennek érdekében a romániai koronavírus elleni oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) felhívást tett közzé, hogy minden beoltott személy jelentse az oltás után tapasztalt mellékhatásokat – amit Romániában ezen a hivatalos honlapon lehet megtenni. Amennyiben felmerül a vérrögképződés gyanúja, akkor azonnal ajánlott szakorvoshoz fordulni.

A hormonális fogamzásgátló tabletták növelik a vérrögképződés kockázatát. Fotó: Gabriela Sanda / Pixabay. A hormonális fogamzásgátló tabletták növelik a vérrögképződés kockázatát. Fotó: Gabriela Sanda / Pixabay.


Fogamzásgátló tabletták

Szombaton a Reuters hírügynökség arról is beszámolt, hogy az EMA biztonsági ellenőrző bizottságának vezetője, Sabine Strauss, elmondta, hogy az egyik vonal, amelyet alaposan ki kell vizsgálni az a fogamzásgátló tabletták. Ezzel arra utalt, hogy az EMA adatai szerint mivel a vérrögképződés gyakrabban fordult elő 55 évnél fiatalabb nőknél, egyelőre nem zárható ki, hogy a fogamzásgátlók mellékhatásai lehetnek a felelősek.

Az elmúlt időszakban több sajtóorgánum és nyilvános fórum foglalkozott a témával, mivel aránytalannak tetszett, hogy több ország sorban függeszti fel az Astrazeneca oltóanyagának használatát, mert felmerült a vérrögképződés nagyon ritka kockázata, miközben egyes hormonális alapú fogamzásgátló tabletták jelentős részének évtizedek óta ez egy igazolt mellékhatása: mégis engedélyezettek és forgalomban vannak.

Egy 2015-ös átfogó metaelemzés szerint azoknál a nőknél, akik fogamzásgátló tablettát használnak – sok esetben nem terhességmegelőzés céljából, hanem más nőgyógyászati okok miatt – 7,59-szer többször alakul ki a vérrögképződés problémája, mint azoknál a nőknél, akik nem szednek tablettákat, és 1 millió esetből 3-5 esetet lehet számolni évente.

Ez ezek a tények elvileg közismertek, a webbeteg.hu népszerű egészségügyi portálon 2017-ben külön cikket szenteltek a problémának, ahol a Demjén László, nőgyógyász szakértő a következőket nyilatkozta:

„Egészséges, hormonális fogamzásgátló tablettát szedő fiatal nőkben a vénás trombózis előfordulási gyakorisága 4-6-szorosára növekszik a szedett tabletta összetételétől függően. Akik hordozzák a Leiden mutációt még 8-szoros kockázatnak vannak kitéve. Aki tehát fogamzásgátlót szed és Leiden mutációja is van, akár 50-szeres trombózis kockázatnak van kitéve” – ismertette a szakértő.

Hasonlóan minden forgalomban lévő hormonális fogamzásgátló tabletta betegtájékoztatójában szerepel, mint ritka, de létező mellékhatás. A témáról a magyarországi Trombózis és hematológiai központ több tájékoztató anyagban foglalkozott a fogamzásgátló és a vérrögképződés összefüggéseivel és kockázataival, érdemes rákeresni az oldalon.

A romániai magyar nyilvánosságban pedig az Erdélyi Figyelő szentelt egy rövid beszélgetést Deák Éva szívgyógyász főorvossal, amelyben a vérrögképződést, mint általános problémát járták körül.

A Transindex korábban közölt egy cikket a férfiak számára kifejlesztett fogamzásgátlóról, viszont mivel a tesztalanyok 6 százalékánál súlyosabb mellékhatások jelentkeztek sosem került forgalomba: miközben a női fogamzásgátlók esetleges mellékhatásai között nem csak a trombózis szerepel, hanem a mellrák, a méhrák és az agyérgörcs esélye is növekedik a használat miatt.

Mellékhatások és kockázatok? Fotó: Mellékhatások és kockázatok? Fotó: "4924546" felhasználó / Pixabay.


Akkor merjünk AstraZeneca oltást bevállalni? És szedhetünk nyugodtan fogamzásgátlót?

Egyértelmű válaszokkal nem szolgálhatunk, e helyett néhány irányadó ismeretet szeretnénk az olvasó figyelmébe ajánlani:

• a Covid-19 fertőző megbetegedés súlyosabb esetekben nagyon gyakran vérrögképződést okozhat, ami embóliát, sztrókot, szívleállást okoz, és ilyenkor az esetek többsége halálos kimenetelű
• a Sars-Cov-2 vírus nagyon veszélyes világjárványt okozott, aminek számtalan közvetett súlyos következménye van, amely a szociális, az oktatás, a közegészségügy, a lélektan, a politika, a gazdaság, stb. területein
• az egyetlen kiút a világjárványból jelenleg az emberiség legnagyobb fokú átoltása, addig fokozott elővigyázatosság és folyamatosan változó korlátozások között vagyunk kénytelenek élni
az oltás ingyenes és önkéntes alapú, ellenőrzött egészségügyi feltételek mellett zajlik
• leszámítva, hogy találtak egy megalapozható elméletet, amely igazolhatna egy lehetséges nagyon ritka mellékhatást, amire létezik megfelelő gyógymód, ha időben veszik észre, minden egészségügyi szervezet, több tucatnyi kutatás, és számtalan szakértő biztonságosnak és ajánlottnak tekinti az oltásokat
forgalomban vannak olyan gyógyszerkészítmények, amelyek bizonyos esetekben bizonyítottan elősegítik a vérrögképződést – például a hormonális fogamzásgátlók –, viszont kellő körültekintéssel sok millió ember biztonsággal használja, és az államok nem függesztették fel az alkalmazásukat.

• A dohányzást önként kezdjük el, s még fizetünk is érte, pedig közismert, egyetlen orvosi szervezet sem javasolja, minden egészségügyi szakértő igyekszik lebeszélni róla, közismerten számos betegséget és rendellenességet okoz – köztük elősegíti a vérrögképződést is –, és a dohányzó emberek fele miatta hal meg, ami évről-évre több mint 8 millió embert jelent. Alkoholt is önként fogyasztunk, pedig az is közismerten számos súlyos betegséget és rendellenességet okoz – túlzott mértékű fogyasztása hozzájárul a vérrögképződéshez is –, és évről-évre 3 millió ember halálát okozza.

(Szerk. megj.: A cikk szerzője vállalta az AstraZeneca oltást, mint ahogyan szerkesztőségünk más tagjai is, de voltak olyanok is, akik Pfizert kaptak - mindenki azt az oltást kapta be, ami éppen jutott a számára.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS