Tényleg több gyereket csináltunk a tavaly tavaszi lezárások alatt?
G. L. 2021. március 23. 14:34, utolsó frissítés: 2021. március 26. 09:47Az, hogy tavaly kevesebb baba született, még nem feltétlen jelenti, hogy szükségszerűen a járvány hatása.
A tavaly tavaszi lezárások idején sokan gondolták úgy, hogy a rengeteg szabadidő, illetve a folyamatos együttlét (összezártság) a szeretett személlyel felkelti a vágyat, és a házas- és élettársak számara megsokszorozza a szexuális együttlétek lehetőségét, egyszersmind a gyereknemzést. Azóta eltelt 9 hónap, és a Központi Statisztikai Intézetnek is sikerült összesítenie az eredményeket (vagyis részben, de erről még később lesz szó).
Arról, hogy nem pont úgy fog alakulni, már a korábbi, 2020-as születések számát összefoglaló cikkből lehetett sejteni, hogy az a nagy óriási gyerekszületési bumm elmarad. Sőt, ha megnézzük a szakemberek jóslatait, akkor a válságos idők, inkább hozzák az újszülöttek számának csökkenését, mint növekedését.
Ha tavaly áprilisban, ami lényegében a tavaly tavaszi lezárások derekát jelenti, megfogant egy baba, akkor annak januárban telt ki az ideje, a statisztikusok, pedig március közepén megosztották az előzetes számokat a januári születések számáról. Az ábránk a decemberi és januári születési számokat mutatja, az előző évekhez, illetve az előző évek átlagához viszonyítva. A decemberi számok ugyan átlag alatt maradtak, de az egy évvel korábbi számokhoz viszonyítva magasabbak, úgy tűnik tehát, hogy tavaly márciusban mintha még nem érzékeltük volna a válságot, legalábbis kevésbé voltunk borúlátók. A januári születések számán viszont már egyértelműen látszik a járvány-hatás.
Ugyanakkor egy fontos szempontot vettet fel az adatokkal kapcsolatban a DOR. A romániai születési számokat jelentősen befolyásolja a külföldön született babák, lévén, jelentős azoknak a román állampolgároknak a száma is, akik külföldön dolgoznak. Márpedig, ha egy román állampolgár anyának külföldön születik egy babája, akkor hat hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy Romániában is nyilvántartásba vegyék. Az magazin szerint a romániai gyerekek mintegy 20 százaléka születik másik országban. Említenek egy konkrét példát is. 2019-ban például valamivel több mint 203 ezer gyereket jegyeztek be, amiből közel 25 ezer született külföldön, tehát valamivel több, mint 12 százalékuk. Leginkább Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Amikor 2020 elején bejelentették a statisztikai hivatal bejelentette a 2019-es adatokat még csak valamivel 178 ezer születésről számolt be, ami természetesen rekordalacsony volt, de júniusra ezt kiigazították a külföldön született babák számával, s rögtön több mint 203 ezer lett belőle. Ez már alig marad el a 2018-as 206 ezres születésszámtól. Így valószínűleg a tavaly született babák számát is kiigazítják majd, nem lesz 40 ezres a különbség. Az más kérdés, hogy azok a babák, akik külföldön születtek, lesznek-e valaha romániai állampolgárok.
A jövő évi végső adatokkal tehát még a nyárig várni kell azért (a januárira még egy kicsivel többet), de valószínű azért, hogy olyan nagy változásra nem kell számítani, pláne, hogy azért nagyon jelentős volt a januári visszaesés. Romániában az elmúlt 10 évben soha nem volt ilyen alacsony a születések száma januárban, az elmúlt 10 év átlagához viszonyítva 19,1 százalékkal születtek kevesebben.
Az az újszülöttek számának a visszaesése a gazdasági visszaeséssel van szoros összefüggésben.
Nem közvetlenül a fertőzés az elrettentő, hanem annak gazdasági következményei, a kilátástalanság, a bizonytalanság, hogy talán nem lesz amiből felnevelni egy gyereket, vagy még egy gyereket. Ezt már a korábbi válságos időkből lehet tudni. Például a 2008-as gazdasági válság is születések számának csökkenésével járt, ahogyan korábban a nagy gazdasági válság is azt eredményezett.
A BBC összegzése szerint a világjárvány kezdetétől számított kilenc hónappal később Franciaországban, Dél-Koreában, Tajvanon, Észtországban, Lettországban és Litvániában is az elmúlt húsz év legalacsonyabb születési adatait közölték decemberben és januárban. Ugyanakkor az olyan tehetősebb országok, amelyek viszonylag jól kezelték a járványt, Norvégia, Dánia vagy Finnország a decemberi vagy januári születések számának legfeljebb csak csekély csökkenéséről számoltak be, vagy egyáltalán nem is tapasztaltak csökkenést.
A járvány derekán végzett, a gyerekvállalási kedvet vizsgáló 2020-as kutatások azt mutatják például, hogy Németországban és Franciaországban felére csökkent a gyerekvállalási kedve azok körében, akik 2020-ra terveztek gyereket. Tehát úgy gondolták, hogy inkább halasztanak. Olaszországban a gyerekvállalást tervezők 37 százaléka mondta azt, hogy akkor inkább nem ilyen körülmények között. Az európaiak termékenységi terveinek a vizsgálatából az is kiderült például, hogy Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban azok az emberek, akik a járvány által leginkább sújtott területeken éltek, nagyon valószínűséggel halasztják a gyermekvállalást.
A BBC által idézett demográfusok ugyanakkor azt vetítik előre, hogy hosszabb lehet a mostani visszaesés, sőt az elmúlt száz év legjelentősebb visszaesése lehet, ahhoz hasonló, mint a spanyolnátha-járvány idején tapasztaltak. A németországi Max Planck Institute demográfusa, Joshua Wilde szerint ez lenne az elmúlt évszázad legjelentősebb a születésszám csökkenése, ami a 2008-as gazdasági válság, illetve a nagy gazdasági válságnál is hosszabb ideig tart - legalábbis az Egyesült Államokban, mert ott kutatták.
A kutatásukban ők a Google keresések alapján (terhességi teszt neve, illetve a reggeli betegség kifejezések alapján) próbálták megbecsülni, hogyan fog változni a születésszám. Ők úgy látták, hogy februárban 15,2 százalékos lesz a visszaesés, és most úgy számolnak, hogy augusztusig még biztosan ki fog tartani a születések számának csökkenése.
Joshua Wilde a lapnak úgy nyilatkozott, azt képzelték, hogy amikor az első hullám véget ért, akkor mindenki azt fogja gondolni, hogy itt az ideje gyereket vállalni. Szerinte most viszont mást tapasztaltak, mint amire a korábbi tapasztalatok alapján számította. Azok az emberek, akik várnak, azok nagyon sokáig várnak.
A román gazdaság viszont jobban teljesített, mint amire a szakértők a járvány kitörésekor számítottak. A tavalyi második negyedév (tehát április, május és június) rekordot jelentő, 12,2 százalékos visszaesést hozott, utána viszont várakozáson felül teljesített, és messze nem váltak valóra a kezdeti pesszimista jóslatok. És így az is lehet, hogy nálunk a gyerekvállalás kedvben is csak egy visszaesés lesz, majd utána megy minden a megszokott rend szerint.
címoldali fotó: joffi képe a Pixabay -en.