2021. április 12. hétfőGyula
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

„Nagyjából 10 perc ásás után került elő egy arany karikagyűrű”

G. L. 2021. március 06. 13:59, utolsó frissítés: 2021. március 08. 10:16

Erdélyben ritkaságszámba menő érintetlen kriptát tártak fel Gyulakután a régészek.


A Gyulakutai Református Egyházközség először csak a templom külső és belső vízelvezetését tervezte megoldani, aztán kiderült, hogy egyéb munkákat is el kell végezni. A műemlékvédelmi szabályozás szerint az A kategóriás műemlékek körüli munkálatok esetében (az illetékesek szerint akár csak egy szeg beverése esetén is, de azért ez nem jellemző), szükség van régészeti felügyeletre, esetleg ásatásra. A gyulakutai egyházközség a Maros Megyei Múzeum régészeit bízta meg a munkával, akik

végül olyat találtak, amire egyáltalán nem számítottak.

Két részletben ástak, és mindkettő jelentős volt a maga nemében. László Keve, a Maros Megyei Múzeum régésze a hajó részen előkerülőt Árpád-kori templom alapzatának feltárásában vett részt.

"Az Árpád-kori templom gyakorlatilag a mostani templomban van benne, és nem épült rá. Általában az alapozást is felhasználták az új templom építéséhez, de ennek elég gyenge alapozása volt: csak döngölt agyagos föld, amire kőlapokat raktak. Nincs semmi kötés, habarcs közöttük. Ezért is gondoljuk, hogy akár fatemplom is lehetett, de ez nem kizárólagos" - magyarázta László a leletekről.


A mostani gyulakutai templom is korainak számít, a művészettörténészek a 13-14. századra datálták, de a most feltárt Árpád-kori templom még korábbi. Azt biztosan lehet állítani, hogy 13. századi, de lehet akár 12. századi is. A korai templom körüli temető egyik sírjában találtak ugyanis egy úgynevezett S-végű hajkarikát, ami az Árpád-kori sírokban gyakori lelet, és a 12-13. századra keltezi a korai templomot. László szerint ugyanakkor további tovább kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosabban meg tudják határozni a korát, és március közepétől a templom körül folytatódnak az ásatások.

A régészeti munkának helyt adó gyulakutai református templom (fotó: Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor Facebook oldala)A régészeti munkának helyt adó gyulakutai református templom (fotó: Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor Facebook oldala)


"A Kisküküllő vidékén nem igazán volt ilyen templomkutatás, főleg nem a Marosszéki részén. Általában a középkori vagy későközépkori templomoknál, ha lennének kutatások, akkor előkerülne a templom körüli korai temető, s akár templomnak a korai fázisa is. Viszont elég kevés az ilyen kutatás. Ezért is jelentős Marosszék szempontjából a mostani felfedezés, mert még egy pontot fel tudunk rakni a térképre, ahol van Árpád-kori templom, és van körülötte korai temető is. Ugyanakkor azért is fontos, mert bár Erdélyből több helyen is került elő S-végű hajkarika, de Marosszéken azért olyan sok nincsen. A közelben Marosszentgyörgyön, Marosszentkirályon és Nyárádszentlászlóról tudunk, ahol hasonló előkerült" - magyarázta a szakember, hogy miért is fontos a februári feltárások első fázisában talált Árpád-kori templom. A régészeti ásatások második fázisában talán még ennél is szenzációsabb, legalábbis nem csak a szakma, hanem a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó felfedezést tettek.

"Mi, mint múzeum nem feltétlenül ajánlottuk, hogy feltárjuk a kriptát, mert általában ezek ki vannak fosztva. Csak templomban bent és körülötte akartunk feltárást végezni, de mintha lett volna a tiszteletesnek egy megérzése, hogy azért csak érdemes lenne kutatni" - magyarázza Gál Szilárd, a Maros Megyei Múzeum régész antropológusa, aki az ásatások második fázisát irányította. Elmondása szerint több székelyföldi kollégájával is konzultált a döntés előtt, akik rendre arról számoltak be, hogy a templomok kriptáit általában kirabolva találták. Példaként a nagygalambfalvi templomot említette a szakember, ahol kifosztott kriptát tártak fel a régészek. Viszont van pozitív példa is, legutóbb 2019-ben Bánffyhunyadon került elő egy érintettelen kripta, amiről akkor a feltárást végző kolozsvári régészek azt nyilatkozták, hogy "egy középkorászoknak ez felér egy Trójával".

A feltárt kripta bejárata a gyulakutai református templomban (fotó: MTI/Kiss Gábor)A feltárt kripta bejárata a gyulakutai református templomban (fotó: MTI/Kiss Gábor)

A kripta (fotó: MTI/Kiss Gábor)A kripta (fotó: MTI/Kiss Gábor)


A most feltárt kripta több szempontból is egyedi a szakember szerint. Egyrészt a korban elterjedt technológiával ellentétben Gyulakután teljesen más megoldást választottak, és a templom szentélyében a 17. század elején egy nagyon masszív, 70 centiméteres téglafalú, boltozatos tetejű kriptát építettek, amit a mostani felfedezése és a soron következő felújítása után akár a nagyközönségnek is be lehet mutatni. Másrészt - és ez a fontosabb -

ez a kripta nem volt kirabolva, így számos értékes lelet került elő.

"Ugyan nem volt kirabolva, de valószínűleg több árvíz is megbolygathatta. Amikor feltártuk 60-70 centiméteres iszapos talajt találtunk csontokkal keveredve. Még a boltozat tetején is voltak koporsómaradványok, tehát előfordult, hogy teljesen feltelt vízzel. Ennek a kriptának nem fülkeszerű, hanem boltíves volt bejárata, amit hatalmas folyami köveket egymásra helyezve zárhattak el. Valószínűleg tipikusan csak temetések alkalmával nyitották ki. Maga a kripta több mint 4 méter hosszú, több mint 3 széles és 2 méter magas, tehát egész komoly belterű. A benne megfigyelt gerenda fészkekből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg valamilyen polcszerű faszerkezetre helyezték fel a koporsókat. Sajnos mindent másodlagos pozícióban találtunk, tehát nem klasszikusan anatómiai pozícióban. Az elsődleges morfológiai mérések során két felnőtt férfinek, illetve három felnőtt nőnek a koponyáját tudtam elkülöníteni. A három felnőtt nő közül kettő fiatalabb lehetett, a húszas éveik elején halhattak meg. Ezeken kívül legalább öt 10 évnél kisebb gyerek maradványait találtuk meg" - magyarázta a kutató.

Szövérdi Gáspár János címere a gyulakutai református templom kazettás mennyezetén (fotó: MTI/Kiss Gábor)Szövérdi Gáspár János címere a gyulakutai református templom kazettás mennyezetén (fotó: MTI/Kiss Gábor)


A történészek előtt ismert volt az a tény, hogy a Bethlen Gábor bizalmasának számító Szövérdi Gáspár János a gyulakutai Lázár János özvegyét, Safarith Krisztinát feleségül véve alapozta meg a vagyonát. Bethlen Zsófia a fejdelem konstantinápolyi követének a második felesége volt. Az is egyértelmű, hogy ők mecénásai voltak a templomnak, lévén Szövérdi Gáspár János és Bethlen Zsófia neve a műemlék templom kazettás mennyezetének az egyik kazettáján is szerepel. A mennyezetet ugyanis az ő támogatásukkal készítették 1625-ben. A Szövérdi, Bethlen és Lázár családokhoz köthető érintetlen kriptában tehát gazdag leletekre számíthattak a szakemberek, akiknek végül nem is kellett csalódniuk.

"Nagyjából 10 perc ásás után, úgy 30 cm mélységben került elő egy arany karikagyűrű, aminek a külső oldalára fel van vésve Bethlen Zsófia neve - Zsófi becéző megszólítással -, belül pedig egy halhoz hasonlító szimbólum. Számunkra nagy kérdés, hogy ki viselte ezt. A mérete alapján feltételezhetjük, hogy női személyhez köthető, viszont az is megeshetett, hogy a férj viselte a felesége nevével ellátott karikagyűrűt" - magyarázott a leletek körüli bizonytalanságról a szakember. A karikagyűrűn kívül előkerült egy pecsétgyűrű, illetve két türkiz kővel díszített fejesgyűrű. A szakemberek szerint ezek valószínűleg a leánygyerekek gyűrűi lehettek, ezeket adták neki útravalóként.

Bethlen Zsófia karikagyűrűje (fotó: Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor Facebook oldala)Bethlen Zsófia karikagyűrűje (fotó: Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor Facebook oldala)

Az előkerült pecsétgyűrű (fotó: Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor Facebook oldala)Az előkerült pecsétgyűrű (fotó: Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor Facebook oldala)

A török ruhadísz (fotó: Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor Facebook oldala)A török ruhadísz (fotó: Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor Facebook oldala)


"Ugyanakkor találtunk még egy arany ruhadíszt, aminek érdekessége, hogy valószínűleg török import, tehát a törökökkel való kereskedelem útján került Erdélybe. A Lázár család is folyamatosan kapcsolatban volt a Portával, számos útjukról tudunk a leírásokból, hogy Isztambulba utaztuk. Tehát ismert a hódoltságkori kapcsolatuk a török hatóságokkal, így nem volt meglepetés, hogy ilyen török ékszertípusra, ruhadíszre bukkantunk. Ezen kívül nagyon sok szép ezüst nittszeg került elő, amikkel a koporsókat díszíthették" - sorolta a szakember, aki szerint fontos felfedezés az arany és ezüsttárgyakon kívül az is, hogy több olyan fémdarabot is feltártak, amiből a koporsóknak a szerkezetéről lesz lehetőségük információt gyűjteni. "Nagyon kevés jól dokumentált ilyen érintetlen kripta van, ahol az árvíz ugyan megelőzött minket, viszont emberi kéz nem, tehát nem volt feldúlva. Reményeink szerint mindél több információt sikerül majd összegyűjteni a kriptán belüli emberekről is" - jelezte a leletek jelentőségét, ugyanakkor a nehézségeiket is a szakember.

Gál Szilárd valószínűnek tartja, hogy Bethlen Zsófiát ott temették el, de igazából azzal kapcsolatban a kutatók esetében is nagy a bizonytalanság, hogy kiket temettek el a kriptában, illetve meddig volt az aktív. A kazettás mennyezetet 1625-ös keltezéséből az feltételezhető, hogy maga a kripta is a 17. század közepén létesülhetett. A templom szentélyében kétoldalt megjelenő sirkövek viszont arra utalnak, hogy inkább a Lázár család temetkezési helye volt. Ebből a szempontból lenne fontos tudni, hogy meddig használták a kriptát. A sírkövek ugyanis 18. századiak, tehát ha akkor már nem volt használatban, akkor nem kerülhettek az ott jelzett Lázárok a kriptába.

Az egyik türkiz kővel díszített fejesgyűrű (fotó: Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor Facebook oldala)Az egyik türkiz kővel díszített fejesgyűrű (fotó: Kulcsár-Rabocskai Levente gyulakutai református lelkipásztor Facebook oldala)


Szövérdi Gáspár Jánosra és Bethlen Zsófiára minden esetre csak a kazettás mennyezet utal, illetve most már az előkerült karikagyűrű. Nem hiába jegyezte meg a szakember a beszélgetésünk végén, hogy még sok mindenben tapogatóznak, még komoly detektívmunka vár rájuk, és egyelőre nem szeretnének annak ellenére sem szenzációs következtetéseket levonni, hogy tudják, fontos leleteket találtak. Gál minden esetre DNS-mintát vett a kriptában talált négy koponyából, hogy egy lehetőség jövőbeli összehasonlítás során használni tudják. A leszármazottak alapján következtethetnek arra, hogy kiknek a csontjait találták meg.


"Szinte minden székelyföldi templommal kapcsolatban kering legenda alagutakról,

amik a különböző udvarházakkal kötötték őket össze. Ez is erősítheti, hogy az emberek nem vették komolyan, hogy tényleg létezhetett, egy ilyen kripta. Másrészt egy statikailag jól kialakított helyiségről van szó, soha nem omlott be, a templom folyamatosan használatban van, és egyszerűen nem bontották meg" - magyarázta a szakember arra a kérdésünkre, miként fordulhatott elő az, hogy nem fosztottak ki korábban a templomot, ami egyébként általános "gyakorlat" volt vidékünkön. A legtöbb hasonló erdélyi kriptát már ezelőtt 150-200 évvel kirabolták. A régész szerint ráadásul akkoriban a gyulakuti lakósok tudhattak is kriptáról, mert az 1800-as évek második felében padlót cseréltek a templomban, és eközben valószínűleg ráakadtak a helyi atyafiak, de tiszteletben tartották a nyughelyet.

A gyulakutai református templom (fotó: Gyulakutai Reformatus Egyházközség Facebook oldal)A gyulakutai református templom (fotó: Gyulakutai Reformatus Egyházközség Facebook oldal)


A jelenlegi romániai törvények alapján, minden 20 centinél mélyebbről előkerülő értéktárgy a román állam tulajdonát képezi, így a most megtalált leletek is. "Már a megtalálásuk napján bekerültek a Maros Megyei Múzeum kincstárába. Amikor visszaérkeztem Gyulakutáról, tanuk jelenlétében kellett bezárjam egy erre kijelölt speciális szekrénybe" - mondja a szakember, amikor arról érdeklődünk, hogy annak a közösség, amely büszkén érezheti magáénak a leleteket, mikor és hogyan tudja azokat megnézni. Majd folytatja.

"Azt tudtuk ajánlani nekik, hogy a jövőben kölcsönzési szerződést kötünk velük egy kiállítás erejéig, ha van erre egy megfelelő kiállítási terem. Ha tudnak biztosítani egy helyiséget, ami fel van szerelve kamerákkal és riasztórendszerrel, akkor nagyon szívesen adjuk kölcsön, akár hosszabb időre is. Felmerült az is, hogy a kriptát szeretné az egyházközség megnyitni, ami szerintem fontos is lenne, mert nagyon kevés ilyen jó állapotban megmaradtról tudunk Erdélyben. Az viszont nem megfelelő egy kiállító térnek. Nagyon magas a páratartalom benne. Az első években még profi lenne, de utána hihetetlen gyorsasággal mennének tönkre a tárgyak. Nem csak aranyakról beszélünk, mert több textiltöredéket is találtunk, amiket jelenleg szakszerűen tárolunk előkészítve a restaurálásra" - részletezte a szakember, hogy milyen sors várhat a mostani leletekre, illetve a kriptára, ha egyszer sikerül befejezni a felújítását.

Aki szeretné a kincsek sorsát tovább követni, azoknak ajánljuk a Gyulakutai Református Egyházközség Facebook oldalát.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS