2021. április 12. hétfőGyula
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Egy év koronavírus Romániában: az első betegtől a harmadik hullámig

V.E. 2021. február 26. 10:49, utolsó frissítés: 11:41

Egy évvel ezelőtt, 2020. február 26-án azonosították az első koronavírusos beteget Romániában. Hol tartunk ma? Zajlik az oltási kampány... és nyakunkon a harmadik hullám.


Napra pontosan egy évvel ezelőtt azonosították az első covid-fertőzöttet Romániában, egy isten háta mögötti településen, az olténiai Gorj megye Prigoria nevű falujában. Azóta személyenként több liter fertőtlenítőszert és több száz maszkot elhasználtunk, az agysebészek pontosságával mostunk kezet, és nem volt nap, hogy félszemmel rá ne nézzünk a koronavírus-adatokra. Egy év elteltével már van védőoltás, de vannak fertőzőbb és rezisztens mutációk is, mi több, készülünk a harmadik hullámra, amely akár napok múlva is beköszönthet.


Az első eset Romániában

A 25 éves Gorj megyei fiatalember, Sergiu Sgureanu egy idős olasz állampolgártól kapta el a koronavírust, aki, miután hazatért Itáliába, kórházba került koronavírusfertőzéssel. A hír hallatán Sgureanu is jelentkezett az orvosnál, aki riasztotta a közegészségügyisket, és a falu teljes meglepetésére, egy csendes februári estén a települést ellepték a villogó mentő és rendőrautók, amelyekből állig védőruhába öltözött földönkívülinek tűnő emberek szálltak ki. Raed Arafat teljes "nehéztüzérsége" kivonult a Gorj megyei faluba, lezárták a települést, a pácienst a bukaresti Matei Bals intézetbe szállították, és ott tartották két hétig. Időközben a teljes családot letesztelték, a kontaktokat azonosították és karanténba helyezték. Az esetről a sajtó is terjedelmesen tudósított, hisz a világjárványról már mindenki tudott, sőt, az olaszországi számok meredeken emelkedtek napról napra.

Az események hamar felgyorsultak, elfogytak az üzletekből a fertőtlenítőszerek, a tartós élelmiszerek és a budipapír, bezártak az iskolák, aki tehette, homeoffice-ra váltott. A márciusi teljes lezárás és az azt követő veszélyhelyzeti intézkedések segítségével megúsztuk az első hullámot, nyáron már volt aki külföldi tengerparti nyaralásra merészkedett. A második hullám azonban minden optimizmust elmosott, hiszen a napi esetszámok sok esetben meghaladták a 10 ezer fertőzöttet, és nem kevés alkalommal 200 fölött halálesetről kellett beszámolni 24 óra leforgása alatt. A leterhelt egészségügyi rendszer, a túlzsúfolt covid-kórházak, a tűrőképességük határán lévő embereknek az egyetlen reménye az volt, hogy belátható határidőn belül megkapják a védőoltást. Karácsonyi ajándék lett belőle, 2020 december végén érkezett meg az első szimbolikus szállítmány Romániába, azóta pedig több embert beoltottak, mint ahányan egy év leforgása alatt megfertőződtek.



Mintegy 800 ezer nyilvántartott koronavírusos fertőzöttről tudunk, azonban a valós szám ennél jóval magasabb. Ami pedig az elhalálozásokat illeti, a statisztikák azt mondják, hogy egy kisvárosnyi ember halt bele a fertőzésbe vagy annak szövődményeibe.




2021 – új év, új remények vagy új hullámok?

Miközben kórháztűzből kórháztűzbe és egészségügyi krózisből politikai csetepatékba bukdácsoltunk, és túléltünk két választást is, az év elején halvány remény sugár villant fel. Számolgattuk, hogy mikor kapjuk meg az oltást, mikor alakul ki az immunitásunk, hány hónapot kell még dolgoznunk a nyári vakációig, mert akkor már vakcinaútlevéllel vagy anélkül, de mindenképpen szabadabban járhatunk-kelhetünk. A vírus azonban – jobban mondva a koronavírus különböző variánsai – túljártak az egészségügyi szakemberek eszén.

Most már egyértelmű, hogy nyakunkon a harmadik hullám, van olyan ország is, ahol már lefutott, ilyen például Nagy Britannia és Izrael, de az európai országok nagy többsége most készül fel rá. Annak ellenére, hogy egy héttel ezelőtt a számok azt mutatták, hogy csökkenő ágban van a járvány, beállt egy plató, majd lassan elkezdtek emelkedni az esetszámok a szakemberek szerint most kezdődik a harmadik hullám. Az is világos, hogy az új hullámot azok a variánsok okozzák, amelyek ellenállóbbak, fertőzőbbek az eddigieknél.

Növekvő sebességgel terjed a brit variáns Romániában is: a legutóbbi adatok szerint a szekvenálásra begyűjtött próbák mintegy 32 százalékában mutatták ki ezt a mutációt, ami azt jelenti, hogy pár nap alatt duplázódott meg az érték.

Németországban, Szlovákiában és más európai országokban is hasonló a helyzet. A jó hír az, hogy a brit mutáns ellen beválnak a vakcinák, de további variánsok is vannak. Például a a dél-afrikai változat, amelynek hazai terjedéséről egyelőre mit sem tudunk, azonban a hírek alapján veszélyesebbnek tűnik angliai társánál: kevésbé hatnak rá az oltóanyagok, és gyorsan terjed a fiatalok között, ami nagyon rossz hír a harmadik hullám elején. De hír jött olyan rekombinációról is, amely két mutációnak az egyesüléséből keletkezett, ami már arra enged következtetni, hogy a járvány marad, de ki tudja, hogy milyen lefolyása lesz a következő hónapokban a fertőzéseknek, illetve, hogyan alakul a vakcinák és mutációk párbaja.



Mi teszi az új variánsokat ennyire fertőzővé?

Bár minden kérdésre nem találtak még választ, azokban az országokban, ahol már megbirkóztak a harmadik hullámmal, sikerült néhány következtetést levonni. Izraelről és Nagy Britanniáról van szó elsősorban. Annak ellenére, hogy mindkét országban gőzerővel oltották a lakosságot, az izraeli számok akkor kezdtek el felfutni, amikor a lakosság nagy hányada már bekapta az első oltást. Az epidemiológiai vizsgálatok során jöttek rá arra, hogy a brit variáns a gyerekek és fiatalok körében tarol, ezért például az izraeliek már most kijelentették, hogy a fiatalkorúakat és a gyerekeket is immunizálni fogják.

Az új variánsok ugyanis olyan szuperképességeket fejlesztettek ki, amely a gazdasejtekhez való kötődést befolyásolja, lehetővé téve, hogy a vírus rövidebb idő alatt jusson be a sejtbe, ami miatt a továbbiakban az is megváltozhat, mi számít szoros kontaktusnak. A rossz hírek nem érnek ezzel véget, mert a kutatók szerint az új variánsok esetében a fertőzés tovább fog tartani, illetve az sem kizárt, hogy nagyobb lesz a halálozási kockázat.

Ki az erősebb, a vírus vagy az oltások?

Még nem lehet tudni. Nagyon sok múlik azon, milyen sebesen sikerül beoltani a lakosságot. Az orvosok szerint az EU-ban zajló oltáskampánynak a lassúsága épp azt teszi lehetővé, hogy ellenálló variánsok fejlődjenek ki, ugyanis az oltás lassan megy, és a vírusnak bőven van ideje "gondolkodni" a következő lépésen. Az Egyesült Királyságban, ahol először azonosították a B.1.1.7 változatot ezért is gyorsították fel az oltási folyamatot, és a felnőtt lakosság mintegy egynegyede megkapta legalább az első adagot a koronavírus elleni vakcinából.



A rossz hír az, hogy a sebességgel sem oldhatunk meg minden problémát, mivel "a menekülő mutációk" éppen úgy alakulnak át, hogy ellenállóbbak legyenek. Éppen ezért történik az, hogy például az AstraZeneca oltás esetében már nyilvánvaló, hogy például a dél-afrikai variáns ellen hatástalan. előfordulhat az, hogy néhány hónap alatt a vírusnak olyan mutációi kerülnek túlsúlyba, amelyekre kevésbé lesznek hatékonyak az eddig kifejlesztett vakcinák. A megoldás az, hogy folyamatosan újra kell tervezni az oltóanyagokat az új mutánsokhoz igazítva.


Mi legyen akkor, lazítás vagy szigorítás?

A döntéshozókat a járványhelyzet nap mint nap nehéz helyzetbe hozza: két olyan szélsőség között kell megtalálniuk a járható utat, amelyek egyaránt veszélyesek. Az örökké tartónak tűnő korlátozásokról már hallani sem akar a pszichésen és anyagilag is a csőd szélére jutott lakosság, tehát legalább időszakosan lazítani kell a szorításon. Azonban szó sem lehet arról, hogy minden nyisson, mert a túlásgosan nagy engedményekkel azt kockáztatják, hogy a vírus szabadon terjedjen, ami az egészségügy túlterhelődésével és nagy halálozással járna a fiatalabbak körében is. Emellett pedig újabb és újabb vírusmutációkkal is számolni kellene, figyelmeztetnek a virológusok, mivel a magas fertőzési ráták és több elérhető gazdatest esetén a vírus szabadon sokasodhat, ezzel pedig nő az új mutációk kialakulásának valószínűsége. A legtöbb esetben ezek ártalmatlanabbak lehetnek az eredetinél, de egy-két veszélyesebb mutáció is elterjedhet, akár olyan is, amelyre teljesen hatástalanok a vakcinák.



A harmadik hullámra várva az a helyzet alakult ki, hogy a járványba belefáradt, frusztrált emberek viselkedésén és a politikai akaraton múlik, hogy milyen irányt vesznek az események. A nagyon kemény korlátozó intézkedések a mutánsok terjedését meggátolhatják ugyan, de szigorú bezártságot lehetetlen fenntartani nyárig vagy őszig, amíg a lakosság nagyobb részét – remélhetőleg – sikerül beoltani. Mekkora lehet az emberek mentális jóllétét és a gazdaság helyreállását szolgáló nyitás, hogy azért ne alakuljon ki miatta újra kaotikus járványhelyzet? Ezen a kérdésen nemcsak nálunk, hanem világszerte vitatkoznak az egészségügyi szakemberek és a politikusok.

Az illusztrációk Márkos Tamás felvételei, a kolozsvári Horea úti mentőszolgálat székhelyén készültek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS