2021. szeptember 24. péntekGellért, Mercédesz
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Ausztrália csak a kezdet volt a Facebook vs. média csatában?

G. L. 2021. február 23. 15:36, utolsó frissítés: 15:36

Korlátozta a Facebook az ausztrál újságcikkek elérhetőségét, a drasztikus lépés miatt a kormány inkább meghátrált. Ennek ellenére modellt teremthettek a többi ország számára.


A múlt héten jelentette be a Facebook, hogy az ausztrál kormány szabályozása nyomán az országban élő felhasználók nem tudnak majd helyi és nemzetközi híreket megosztani a közösségi profiljukon, az ausztrál médiacégek híreit pedig egyáltalán nem lehet sehol sem posztolni a közösségi oldalon. A drasztikus intézkedés végül eredményt hozott, keddre sikerült megegyeznie a Facebooknak és az ausztrál kormánynak, és néhány napon belül helyreáll a korábbi rend, de még így is modellértékű lehet az intézkedés.

A Facebook döntése a cég és az ausztrál kormány közötti nézeteltérésre vezethető vissza. Egy olyan törvényt készülnek megszavazni, ami igen sok kellemetlenséget okozhat a Facebooknak. És nem csak a Facebooknak, hanem az összes nagy techcégnek, mert például a Google-t is érinti a szabályozás. A hatóságok ezzel a törvényjavaslattal is segíteni szeretnék a finanszírozási nehézségekkel küzdő helyi kiadóvállalatokat, és esélyegyenlőséget szeretnék teremtetni köztük és az online reklámpiac jelentős részét (állítólag 100 dollárból 81 kerül hozzájuk) lefölöző globális techóriások között.

A hírek azért szólnak csak a Facebookról, mert a közösségi oldallal ellentétben a Google már korábban hajlandó volt megállapodni a három legnagyobb ausztráliai médiaszolgáltatóval. A Google egyébként az elmúlt három évben a News Showcase szolgáltatása kapcsán 500 megállapodást kötött szerte a világban a különböző kiadóvállalatokkal, nagyjából 1 milliárd dollár értékben.

Az új törvénnyel azt szeretnék elérni az ausztrálok, hogy a techcégek egyezzenek meg a médiafelületekkel, és fizessenek a médiavállaltoknak a platformjaikon megosztott tartalomért. Tehát azért, mert a híreket is használva haszonra tesznek szert. Az újságok szerkesztőségei előállítják a híreket, aztán azzal, hogy ezeket a tartalmakat például a Facebookon is megosztják, a közösségi oldalnak is jelentős hasznot termelnek, mivel a reklámozókat oda csalogatják.


Az egyik legnagyobb ausztrál lap Facebook-oldala kedd reggel. Az egyik legnagyobb ausztrál lap Facebook-oldala kedd reggel.


A Facebook azzal érvelt, hogy az eddig fennálló a rendszer mindkét félnek előnyös volt, hiszen a platformjuk összességében több milliárd kattintást generál az ausztrál kiadóvállalatoknak. Sőt, azt állítják, hogy tavaly a helyi kiadók a megosztások révén összesen 407 millió dollár bevételhez jutottak, ellenben velük, akik ez csak minimális pénzt jelentett, mert a hírek csak 4 százalékát jelentik annak, amit a felhasználók a közösségi oldalon látnak.

Az ausztrál kormánynak a legrosszabbkor jött a Facebook kakaskodása, és ne legyünk naivak, valószínűleg a Facebook sem véletlenül szánta most el magát. Becslések szerint Ausztráliában az emberek 39 százaléka használja a Facebookot általános hírforrásként, tehát onnan informálódik a történésekről. Nekik a Facebook akciójával más módot kellett volna találniuk arra, hogy az országban történő eseményekről informálódjanak, például a járvánnyal kapcsolatos fejleményekről. Márpedig az ausztrál kormánynak most mindennél fontosabb, hogy a polgárai hiteles forrásból tájékozódjanak. Hétfőn kezdődött el ugyanis az oltási kampány.

Egyébként akkor sem lehetett megosztani az ausztrál portálok híreit, ha éppenséggel Romániában vagyunk. Ezt akár magad is ellenőrízheted, még néhány napig ez fog megjelenni, ha meg akarod osztani egy ausztrál portál hírét. Egyébként akkor sem lehetett megosztani az ausztrál portálok híreit, ha éppenséggel Romániában vagyunk. Ezt akár magad is ellenőrízheted, még néhány napig ez fog megjelenni, ha meg akarod osztani egy ausztrál portál hírét.


Az ausztrál illetékesek is azt nehezményezték leginkább a múlt héten, hogy pont az oltási kampány megkezdése előtt vezették be az intézkedést, és ezzel valószínűleg jelentősen növelték az ellenőrizhetetlen, nem hivatalos forrásból származó információk terjedését.

A facebooki hírtilalom egyébként több kormányzati szerv oldalát is érintette egy időre, köztük például az egészségügyi hatóság és sürgősségi szolgálat oldalát is. A közösségi oldal illetékesei azzal védekeztek, hogy bár a jogszabály nem kellett volna a kormány oldalaira is vonatkozzon, de mivel a törvényjavaslat nem ad egyértelmű meghatározást arra, hogy mi tekinthető "hírtartalomnak", ezért tágan értelmezték a fogalmat, hogy mindenképp tiszteletben tartsák a törvényt. Vagyis keménykedtek még egy kicsit, megmutatva, hogy mekkora hatalom is van a kezükben.

Kedd reggelre aztán bejelentették, hogy a Facebook visszaállítja a hírtartalmak megosztását, miután a kormány engedett, és beleegyezett a javasolt módosításokba. „A Facebook újra összebarátkozott Ausztráliával. (...) A Facebook elkötelezte magát amellett, hogy tárgyalásokat kezd az ausztrál hírmédia vállalatokkal, illetve megállapodásokra törekszik a tartalom kifizetéséért ”- mondta kedden Josh Frydenberg, az ausztrál kormány illetékese. Will Easton, a Facebook ausztráliai ügyvezetője szerint a módosítások megoldották a vállalat alapvető aggályait a törvénnyel kapcsolatban.

"Elégedetten vesszük tudomásul, hogy az ausztrál kormány hajlandó több olyan ponton módosítani a tervezetet, amik nekünk fontosak. Továbbra is mi dönthetjük majd el, hogy hír-e, ami felkerül a Facebookra, így nem köteleznek bennünket automatikusan arra, hogy magyarázkodjunk" - írta keddi közleményében a cég.

Campbell Brown, a Facebook illetékes alelnöke közleménye szerint a változtatások lehetővé teszik számukra, hogy "az általuk kiválasztott kiadókat támogassa, beleértve a kis és helyi kiadókat is". Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a vállalat készen áll a jövőben is visszaállítani a korlátozást.


"A világ minden tájáról tesztként tekintenek Ausztráliára"

- mondta James Meese, a melbourne-i RMIT University kutatója az eset kapcsán. És igaza is van. Kanada csütörtökön jelentette be, hogy az ausztrálhoz hasonló szabályozást készül bevezetni, és pénzt fog kérni a Facebooktól a hírtartalmakért. A törvény kidolgozása az elkövetkezendő időszakban a kanadai kulturális örökség miniszter, Steven Guilbeault feladata lesz, és valószínűleg sokat fogunk még hallani róla a közeljövőben. A miniszter csütörtökön nyilatkozva elítélte az ausztráliai fejleményeket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kanadai kormányt ez nem fogja eltántorítani a céljától.

Akkori számítások szerint, az ausztráliai modellt hasznával a kiadók évi 620 millió kanadai dollárt szerezhetnének vissza az előállított tartalmaik hozadékából. A médiacégek tavalyi figyelmeztetése szerint hatósági beavatkozás nélkül mélyrepülésbe kerülhet a piac, emberek ezrei kerülhetnek az utcára, mert a cégek nem tudják már megfizetni őket.

Ugyanakkor nem csak az ausztrálok és kanadaiak törekednek a közösségi oldal szabályozására. Steven Guilbeault arról is beszélt, hogy sejtése szerint további országok is hasonló szabályozást vezethetnek be, és akkor a Facebook hozzáállása már tarthatatlanná válik. "Gyanítom, hogy hamarosan 5, 10, 15 másik ország is hasonló szabályokat fog elfogadni. A Facebook megszakítja a kapcsolatot Németországgal és Franciaországgal is?" - tette fel a kérdést a miniszter.

Megan Boler, a University of Toronto kutatója szerint a Facebook mostani eljárása jelenthet fordulópontot, ami nyomán már esélyesebb az összehangolt nemzetközi fellépés a monopol helyzetben lévő Facebookkal szemben.

Az lehet tudni, hogy a franciák is szabályozni készülnek a médiavállaltok és a közösségi média közötti viszony. A francia modell szerint a techcégeknek tárgyalásokat kell kezdeményezniük a kiadókkal arról, hogy milyen térítést vagy ellenszolgáltatást adhatnak a hírszerű tartalmakért cserébe.

A Facebook szabályozása ugyanakkor nem csak az említett országokban téma,

igaz ugyanakkor az is, hogy nem feltétlen a médiacégek és az újságírás érdekében reguláznák meg. A lengyelek azért szabályoznák a közösségi média oldalakat, hogy azok ne távolíthassanak el olyan könnyen tartalmakat. A tervezetük szerint a közösségi oldalakat működtető cégek 50 millió zlotyiig terjedő bírsággal sújthatók, ha olyan tartalmat törölnek és olyan felhasználókat tiltanak le, amelyek és akik nem ellenkeznek a lengyel törvényekkel. Ha a törvényt megszavazzák Lengyelországban, akkor jövő januárban léphet életbe.

A Facebook szabályozása Magyarországon is téma. Az Telex épp a hétvégén jelentetett meg egy remek videót ennek hátteréről. A nyilvánosságban eddig megjelent információk alapján a magyar kormány is valami a lengyel szabályozáshoz hasonlót szeretne, hogy a Facebook magyar jogorvoslati lehetőség nélkül ne tudjon magyar posztokat vagy profilokat eltüntetni. Ugyanakkor Varga Judit igazságügyi miniszter szerint az uniós szabályozás megkerülhetetlen, ez nem az kérdés, ahol Magyarország önállóan labdába tud rúgni. De arról, hogy mi lehet a magyar kormány valós szándéka, szép összefoglalót ad a linkelt videó.

Nyitókép: Dung Tran/Pixabay

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS