Már az ember marsi expedícióját készíti elő a csütörtök este landoló Perseverance
2021. február 18. 17:34, utolsó frissítés: 18:21Ha sikerül neki egyáltalán a bolygón landolnia, mert az a "terror" hét perce lesz.
Csütörtökön romániai idő szerint este 11 óra előtt néhány perccel landol a Mars felszínén a Perseverance marsjáró. 11 perccel és 20 másodperccel később - ennyi idő kell ugyanis, hogy vörös bolygótól visszajusson az információ a Földre -, már az is kiderül, hogy sikeres volt-e a szakértők által az utóbbi évek legjelentősebb expedíciójában résztvevő Percy landolása a bolygón, ami már egy esetleges emberi expedíció lehetőségeit is vizsgálja.
A jelenlegi technikai színvonalon egy úgynevezett indítási ablakokban tudunk gazdaságosan szondát juttattatni a Marsra, amikor azt a Föld és a vörös bolygó egymáshoz viszonyított helyzete ezt lehetővé teszi. Az indítási ablakok 26 hónaponként követik egymást, a legutóbbi 2020 júliusa és szeptembere között volt, amikor összesen három szondát indítottak Marsra. A NASA Mars2020 misszióján kívül az Egyesült Arab Emírségek, illetve a kínai űrügynökség indított szondát. Előbbi február 9-án állította Mars körüli pályára a Hope szondáját, míg az utóbbi egy nappal később, február 10-én érte el a vörös bolygót. A Percy viszont mind közül a legfejlettebb.
A feladat
A marsjárón található az eddigi legfejlettebb helyszíni labor, ami egykori marsi életjeleket fog kutatni - magyarázta Kiss László csillagász, kutató a magyar televízió csütörtök reggeli műsorában. Tulajdonképpen ez a legfontosabb feladata. Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójának elmondása szerint ehhez olyan műszereket fejlesztettek ki, amik adott esetben 2-3 milliárd éves, megkövesedett egykori életnyomokat is érzékelhetnek.
Feladata lesz olyan kőzetminták összegyűjtése is, amelyeket néhány év múlva, egy következő küldetés keretében visszahozhatnak a Földre, és itt a különböző laboratóriumokban részletesen elemeznek. Körülbelül fél kilogramm sziklát és marsi port kell összegyűjtenie néhány tucat, tökéletesen záró titáncsőben. A tonnás marsjárónak ehhez az elkövetkezendő években több tíz kilométert kell megtennie.
"Emellett lesznek olyan kísérletek, amelyek az elkövetkező évek emberes Mars-utazásaihoz tesztelnek technológiákat, például a marsi ritka, széndioxidos légkörből oxigént kivonó műszert, kvázi egy mesterséges fát" - tette hozzá a szakértő.
Az expedícióról szóló híradások rendre kiemelik, hogy a marsjáró a "hasában" egy helikoptert is visz magával, ami a tervek szerint felemelkedik majd a talajról, és röpködni is fog a bolygó légkörében. A felemelkedésében nem csak a ritka marsi légkör, hanem a rendkívüli hideg is akadályt jelent.
A marsi légkör sűrűsége 1 százaléka a földinek, a kutatók szerint ezt úgy kell elképzelni, mintha a földön 40 ezer méter magasságban próbálnának egy mini helikopterrel repülni. A marsi időjárásról csak annyit, hogy az egyenlítőjének a környékén a legnagyobb "kánikulában" is alig éri az 0 Celsius fokot. A NASA szerint az Ingenuity - mert így hívják a helikoptert - repülése "olyan pillanat lesz, mint a Wright testvéreké, csak épp egy másik bolygón".
Az Ingenuity egyébként nem végez egyéb tudományos kísérleteket, csak annak a lehetőségét teszteli, hogy tudunk-e a másik bolygón repülni. Ugyanakkor, ha minden jól megy, akkor a helikopter kamerái képeket is rögzítenek a kísérletekről.
"Ezek mind olyan technológiai demonstrációk, amelyeknek a tudományos jelentősége ma még kevésbé fontos, viszont a jövő kutatásait meg fogják alapozni" - hangsúlyozta Kiss László.
A hely és a landolás
A szakember azt is elmondta, hogy a marsjáró leszállását nem a Földről irányítják, hanem autonóm módon fog leereszkedni egy nagyon összetett manőverben a bolygó felszínére. A korábbi marsjárók általában nagy lufikban zuhantak a bolygó felszínére, ezzel szemben a Perseverance egy kontrollált, aktív, nagyon komplex leszállást hajt végre, ami nagyon sok kockázattal jár.
Úgy is emlegetik a bolygó légkörbe való belépés és a talajon való landolás közötti időszakot, hogy a "terror hét perce". Ez alatt 20 ezer km/h-s sebességről szinte teljesen le kell állnia, amire megközelíti a felszínt. Mindezt teljesen autonóm módon, mert a földi vezérlés a nagy távolság miatt nem is tud valós időben közbeavatkozni. Mindennek jól kell működnie: kezdve a hővédő pajzstól egészen az ejtőernyőig. Annyi is elég, hogy az ejtőernyő nem lassítja kellően az ereszkedést, máris túl gyorsan érkezik meg a bolygó felszínére, és megsérül. Ugyanakkor fontos a légkörbe való belépés szöge is, mert különben nem tud megfelelően lefékezni.
A landolás terve nagyban itt érhető el.
Természetesen a Perseverance landolásának a helyszíne, a Jezero-kráter sem véletlen, a kutatók egy olyan területet választottak ki, ahol a feltételezések szerint a távoli múltban egy tó, illetve egy folyó deltája lehetett, ami ideális helyszín az élet kialakulására. A kutatók azt remélik, hogy ezt ki is tudják mutatni, ha valóban volt élet a vörös bolygón. Egyébként nem számít könnyű helyszínnek, mert tele van sziklákkal, homokdűnékkel és mélyedéssekkel, de a kutatók szerint a Jezero van olyan érdekes helyszín, hogy megéri kockáztatni.
A projekt fejlesztése 6 évvel ezelőtt kezdődött, és eddig 2,5 milliárd dollárt költött rá az amerikai kormányzat.
A marsjáró landolását csütörtökön este magyar kommentárral a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldalán lehet követni. Csütörtökön este még nem lesznek képek a landolásról, az este folyamán csak a leszállás sikeréről vagy a sikertelenségéről lehet majd beszámolni.