Elkezdődött az oltás az AstraZeneca vakcinával is. Mit kell tudni róla?
összefoglaló 2021. február 16. 09:07, utolsó frissítés: 09:13Romániában 18 és 55 év közötti felnőttek immunizálására ajánlják az AstraZeneca oltóanyagát. Mit tudunk a hatékonyságáról, miért nem lehet vele időseket is oltani, milyen mellékhatásai vannak? Utánanéztünk.
Az AstraZeneca oltóanyagával február 15-én kezdődött el az oltás Romániában, előtte azonban számtalan tévhit röppent fel a biztonságosságát tekintve, elsősorban amiatt, mert itthon nem ajánlják csak az 55 év alattiaknak a beadatását.Technológiájában is különbözik a Pfizer/BioNTech és a Moderna megoldásától, ezért érdemes többet megtudni a működéséről és a hatásosságáról is.
Vektorvakcina
Az (AZD1222) vakcina nem az mRNS működésén alapul, hanem úgynevezett vektorvakcina. Azért ez a neve, mert az ilyen vakcináknál a vírus információjának emberi szervezetbe juttatásához egy másik vírust használnak fel. Az elkészítése során a szaporodásra képtelen vírusba beültetik a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént. Az mRNS-alapú vakcinák esetében nanoméretű zsírcseppek a hordozók.
De vissza a vektorvakcinákhoz. Találni egy megfelelő hordozó vírust, azért jó ötlet, mert a vírusok ebben a legjobbak: hatékonyan juttatják be a sejtekbe a kifejezni kívánt, esetünkben a tüskefehérjét kódoló gént. Az AstraZeneca esetében a hordozóvírus egy csimpánz adenovírus.
Természetesen az ember immunrendszere, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bejuttató adenovírus ellen is fellép, és igyekszik megvédeni tőle bennünket. Ha az oltóanyag fejlesztők olyan vírust használnak vektorként, amivel az emberek sűrűn találkoznak, a vakcina nem lehetne hatásos, mivel az immunrendszerünk azonnal és sikeresen lépne fel ellene.
A kutatók éppen ezért vagy ritka emberi (Ad5, Ad26) vagy állati adenovírusokat használnak, melyekkel a tudomány mai állása szerint ritkán találkozott a szervezetünk, és az emberek nagy részénél nincs ellene azonnali immunválasz, ami tönkretehetné a vakcinát. A vektorként felhasznált vírus teljesen biztonságos, mivel nem képes a sokszorozódásra, miután bevitte rakományát a szervezetbe szimplán felszívódik.
Az AstraZeneca vakcina beadása után a vírusok bejutnak a sejtekbe, és sejtjeink koronavírus tüskefehérjék gyártásába kezdenek, épp mint az mRNS vakcinák esetében, viszont itt a DNS-ből indul az átírás. A vektorvírus elbomlik, és az immunrendszerünk elkezd dolgozni a védelem kialakításán.
Az AstraZeneca oltóanyaga a súlyos megbetegedéstől és kórházba kerüléstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján teljes egészében, azaz 100 százalékban védetté tette az alanyokat. Biztonsági megfontolások a többi vakcinához hasonlóan itt is a várandós édesanyák, a 18 év alattiak,illetve más krónikus megbetegedésben szenvedők és még néhány egyéb populáció esetében merültek fel. Ezt a védőoltást normál hűtött körülmények, azaz 2 és 8 Celius fok között lehet tárolni, szállítani és kezelni, a szavatossága pedig 6 hónap, a gyártástól számítva.
Az AstraZeneca vakcina mellékhatásai
A szakértől világszerte hangsúlyozzák - nem csak az AstraZenecaval kapcsolatban -, hogy egyetlen engedélyezett koronavírus vakcinánál sem jelentkezett olyan súlyos mellékhatás, ami rosszabb lenne a koronavírus okozta megbetegedés súlyos lefolyásánál vagy annak esetleges hosszútávú hatásainál. Az észlelt mellékhatások a következők:
•levertség fáradtság, rossz közérzet (nagyon gyakori)
•fejfájás (nagyon gyakori)
•láz, hidegrázás (nagyon gyakori)
•hányinger (nagyon gyakori)
•rossz közérzet (nagyon gyakori)
•izom vagy ízületi fájdalom (nagyon gyakori)
•duzzanat, pír, melegségérzet az oltás helyén (nagyon gyakori)
•influenzaszerű tünetek: torokfájás, láz, hidegrázás, orrfolyás, köhögés (gyakori)
•hányás (gyakori)
•csomó az oltás helyén (gyakori)
•szédülés (ritka)
•étvágytalanság (ritka)
•izzadás (ritka)
•bőrkiütés (ritka)
•hasfájás (ritka)
•nyirokcsomó duzzanat (ritka)
Mekkora védettséget nyújt az AstraZeneca vakcinája?
Az Astrazeneca vakcinája teljes, 100 százalékos védelmet nyújt a súlyos megbetegedéssel és a halálozással szemben, és a koronavírus tünetmentes átadását is képes megelőzni – közölte a cég a klinikai vizsgálatok elsődleges elemzése alapján.
A The Lancet című tekintélyes orvosi folyóiratban előzetesen publikált eredmények megerősítik, hogy a COVID-19 Vaccine Astrazeneca biztonságos és hatékony a COVID-19 betegség megelőzésére. Az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Dél-Afrikában végzett klinikai vizsgálatok során nem tapasztaltak súlyos vagy kórházi ápolást szükségessé tevő megbetegedést a vakcina első dózisának beadása utáni 22. napot követően.
Az eredmények azt mutatják, hogy az első adag beadása után a vakcina hatékonysága 76 százalék, a védelem a második dózis beadásáig pedig folyamatos.
Az adagok közötti időtartam 12 hétre emelése esetén a vakcina hatékonysága 82 százalékos.
Az elemzések alapján a vakcina a vírus tünetmentes átadását is képes megelőzni – ezek az eredmények az Egyesült Királyságban végzett vizsgálat önkénteseinek rendszeres, heti teszteléséből származnak. Az adatok szerint a PCR pozitív tesztek száma 67 százalékkal csökkent az első dózis után, míg a második dózis után a védelem 50 százalék volt – ezek az eredmények megerősítik, hogy a vakcina a vírus terjedésére is jelentős befolyással van.
Hatékonyabb, ha később adják be a második adagot
Az elsődleges elemzés 17 177 résztvevő adatait tartalmazza, 332 tünetes esetet dolgoztak fel, és az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Dél-Afrikában végezte a szérumot kifejlesztő Oxfordi Egyetem és az Astrazeneca.
Sir Mene Pangalos, az Astrazeneca kutatásért felelős alelnöke hangsúlyozta: „Ez az elsődleges elemzés megerősíti, hogy a vakcinánk megelőzi a súlyos betegséget és azt, hogy a beoltott emberek kórházba kerüljenek. Ezen felül a dózisok közötti intervallum nyújtásával nem csak a vakcina hatékonysága emelhető, hanem lehetséges több ember beoltása az első adaggal. Azzal a megállapítással, hogy a vakcina a betegség átadását is képes csökkenteni úgy gondoljuk, hogy ez a vakcina valóban hatással lesz a világjárvány megfékezésére.”
Mennyire lehet hatékony a mutációk ellen?
A legtöbb aggodalomra jelenleg a dél-afrikai variáns ad okot. Ez, bizonyos jelek azt mutatják, ki tud bújni a vakcinák jelentette védelem alól. Az oxfordi egyetemen dr. Andy Pollard és munkatársai már dolgoznak a vakcina „aktualizálásán”, a felbukkant mutációkkal szemben hatékonyabbá tevő átalakításon. „Az új vakcina áttervezési munkálatait nagyon gyorsnak tartom, mert lényegében csak a tüskefehérje genetikai sorrendjét kell átkapcsolni. A gyártási folyamat után pedig csak egy kis léptékű próbára van szükség. Ezért őszre minden bizonnyal rendelkezésre állhatnak az új vakcinák” – mondja az oxfordi professzor.
Őszre tehát elkészülhet a mutációk ellen is nagyobb mértékben hatékony új Oxford-vakcina, ha erre szükség lesz, nyilatkoztak az Oxford-AstraZeneca kutatói, azt is megjegyezve, hogy még mindig erős az evidencia, hogy a már meglévő vakcinák az eddig felbukkant mutációkkal szemben is hatásosan működnek.
Mi a helyzet a korhatárral?
Zavaró elem, hogy hiába az AstraZeneca-vakcina „szuper” teljesítményére utaló tanulmány, az általános megítélésben még vannak eltérések. Órákkal azután, hogy az Európai Gyógyszerfelügyelet, az EMA jóváhagyta az Oxford-AstraZeneca-vakcina alkalmazását minden korcsoport számára az EU-ban (január 29.), a francia elnök azzal állt elő, hogy a 65 felettieknél ez gyakorlatilag hatástalan („kvázi-ineffektív”), s hozzátette: „a rendelkezésünkre álló korai adatok a 60-65 közöttiek oltására nézve se bátorítóak.”
A brit kormányzat és egészségügyi hatóság szakemberei nagyon nem értenek egyet Macron állításával. Pláne, hogy az elnök megszólalását követte (február 2.) a francia egészségügyi hatóság hivatalos ajánlása, hogy a vakcinát ne alkalmazzák 65 felettieknél, ehhez ugyanis további vizsgálatokra volna szükség. Hasonlóan vélekedik a német, osztrák, svéd, lengyel hatóság is, ezért ők csak 65 alattiaknak hagyták jóvá. Még ennél is szigorúbbak Olaszországban, Belgiumban és Romániában, ahol 55 év az engedélyezési korhatár.
Angliában és számos más országban (India, Mexikó, Argentína) viszont a teljes népességet olthatják. „A most hozzáférhető adatok nem utalnak arra, hogy az AstraZeneca-vakcinával beoltott 65 éveseknél és idősebbeknél a COVID-19 elleni védelemben bármiféle csökkenés vagy hiány mutatkozna” – fogalmazott dr. June Raine, a brit gyógyszer-engedélyeztetési hatóság vezérigazgatója. „Adataink azt mutatják, hogy a 65 felettieknél is erős immunválaszt vált ki a vakcina, és biztonságos.”
Az európai szabályokat alkotók szerint viszont az AstraZeneca-vizsgálatban nem volt ahhoz elég olyan 65 év feletti résztvevő, aki elkapta a vírust, hogy ebben a korcsoportban következtetni lehessen a vakcina hatékonyságára.
A francia, német és más hatóságok is a kevés adatra hivatkoznak. „Az a feltevésük, hogy nem igazolták eléggé a hatékonyságot a 65 felettieknél, tehát nem azt állítják, hogy e csoportoknál hatástalan” – mondja Jim Naismith, sejtszerkezeti problémákkal foglalkozó biokémikus (University of Oxford).
Megnyugtató a jó immunválasz
Mindazok, akiknek több a bizalmuk abban, hogy a vakcina a 65 felettieknél is hatásos, az adatok másik aspektusát nézik. Például azt, hogy a klinikai próbák korai szakaszában a vakcináról kiderült, hogy az időseknél hasonló immunválaszt stimulál, mint a fiatalabbaknál. Ez azt jelenti, hogy a beoltottak vérmintája igazolta a vírus okozta betegség legyőzését segítő ellenanyag jelenlétét.
Az angol közegészségügyben az immunizálásért felelős részleg vezetője Mary Ramsay azt mondta, hogy „bár túl kevés fertőzéses eset volt az idősebbeknél az AstraZeneca próbákon ahhoz, hogy megfigyeljék a védettségüket jelentő pontos szinteket, de az immunválaszra vonatkozó adataik nagyon megnyugtatóak voltak”. És az is megnyugtató, hogy minden felelős szakember egyetért abban, hogy bármely 18 év feletti személynél alkalmazva a vakcina biztonságos.
Az összes vakcinagyártó folytatja a vizsgálatokat, még a jóváhagyott védőoltások esetén is. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a hatékonyságukra vonatkozóan még pontosabb információ álljon rendelkezésre arról, hogyan viselkednek a különféle oltások, más-más csoportoknál, eltérő dozírozásban (adagméretben). Az Oxford-AstraZeneca-vakcina fejlesztői hamarosan a nyilvánosság elé tárják egy 2 ezer 55 év feletti alanyra vonatkozó (az Egyesült Királyságban folytatott) vizsgálat eredményeit. Továbbá a közeljövőben hozzáférhető lesz az USA-ban záruló próba adatsora is.
Az európai hatóság (EMA) kissé kevésbé óvatos, mint némely EU ország nemzeti engedélyező hatósága – bár az EMA január 29-i ajánlásaiban az szerepel, hogy „nincs elég eredmény az 55 felettiekre vonatkozóan ahhoz, hogy kimondjuk, milyen jól működik a vakcina ebben a csoportban”, mégis így egészítették ki: „az EMA tudományos szakértői azt gondolják, hogy lehet alkalmazni az idősebbeknél is.” Az EMA engedélyezése előtt a németek közegészségügyi testülete, a Robert Koch Intézet úgy fogalmazott, hogy „elégtelen az adatmennyiség” a 65 év felettiek beoltásának hatékonyságára vonatkozóan és ezért csak a 18-64 évesek számára ajánlotta.
Jelen pillanatban az Oxford-AstraZeneca-vakcina széles körben hozzáférhető az EU-ban, és az is lehetséges, hogy a nagyon óvatos nemzeti törvényhozók véleménye hamarosan megváltozik, amint egyre több adat áll a nyilvánosság rendelkezésére.
Nyitókép: Sultan Mahmud Mukut/SOPA Images/LightRocket via Getty Images