Hozta a formáját a romániai oktatás: egy nappal a határidő előtt módosították a 9. osztályosok beiskolázását
G. L. 2021. január 21. 18:56, utolsó frissítés: 2021. január 22. 14:21Szülők, tanárok, diákok aggódnak, mert nem tudják, hogy indulni fog-e az a kilencedik osztály, ahova be szeretne iratkozni a képességvizsgázó gyerek. FRISSÍTVE!
Azzal már 2012 szeptembere óta mindenki tisztában lehetett, aki egy kicsit is rálát oktatásra, hogy 2021 nem lesz egyszerű év az induló kilencedik osztályoknak. 2012-ben meglehetősen mostoha körülmények között indultak el az előkészítő osztályok, mi is írtunk arról, hogy sok iskolának milyen jól jött akkor a tanév kezdetének egy héttel való elhalasztása, mert így valamivel jobban fel tudtak készülni a kezdésre. Ha azt gondolnánk, hogy kilenc év sok idő, ennyi idő alatt akár nyugodtan belefeledkezhettek, akkor itt kell fölvetnünk, hogy évről-évre felmerülő probléma volt esetükben a tankönyvek kérdése. A 2012-ben indult nulladik osztályos generáció volt ugyanis az, akinek új tantervet készítettek, és ez új tankönyvekkel is járt volna, ám ezek nagyon gyakran nem készültek el a határidőre. A magyarok esetében pláne, mert ott még le is kellett fordítani egy adott könyvet. Tehát akár minden évben lehetett egy emlékeztető, hogy EZ AZ a korosztály.
Elég egyértelmű kellett volna legyen, hogy ezen az évfolyamon néhány év múlva jelentős lesz a diákhiány. Nem csak magyar tagozaton, hanem úgy általánosan az országban. A hiány oka nem az, hogy egyik évről a másikra valamikor szűk másfél évtizeddel ezelőtt megcsappant a gyerekvállalási kedv, hanem pont az előkészítő osztályok indításával járó hercehurca miatt. 2012-ban a szülők ugyanis választhattak, és adott esetben még késleltethették a gyerekük iskolába indulását, vagy éppen felgyorsíthatták, és egy pszichológiai teszt sikeres teljesítése esetén akár az óvodai nagycsoport után egyből elsőbe is írathatták hatévesüket. Ennek lett az eredménye, hogy ebben a korosztályban bizony látványosan kevesebben vannak, akár 20 százalékos is lehet a visszaesés. Fontos hangsúlyozni, hogy csak ebben, mert az utána következő, a mostani hetedikes korosztályban a megkérdezett tanfelügyelők szerint minden visszaáll nagyjából a mostani szintre.
A diákhiány viszont nem csak egyszerűen azt jelenti, hogy kevesebb osztályt kell indítani. Jelenti azt is, hogy valószínűleg szűkebb lesz a kínálat, ami közül a diákok választhatnak. Beszterce megyében például azért indítottak petíciót, hogy ne szüntessék meg a zene és építész osztályokat, és ott végül sikerült is ezt megakadályozni. Jelentheti azt is, hogy kevesebb tanárra van szükség, és adott esetben megválnak néhány helyettesítőtől, ami akkor üthet vissza, ha egy év múlva esetleg újból szükség lenne rá, de akkor már rég Németországban szedi a spárgát.
A beiskolázási tervek módszertanáról a minisztérium mindig egy évvel korábban rendelkezik,
az adott évfolyamra vonatkozót tavaly augusztusban jelentette meg. A szabály nagyvonalakban elég egyszerű. A nyolcadikosok számát elosztják 28-cal, és akkor megkapják, hogy körülbelül hány 9. osztályt lehet indítani. Ebben is van viszont egyfajta mozgástér, mert például az etnikai összetételt és a földrajzi viszonyokat is figyelembe vehetik, tehát indokolt esetben el lehet térni a 28-as célszámtól. Egyébként a törvény szerint líceumi és szakiskolai képzés esetében 15 diák a minimum egy osztály elindításához, duális képzésben pedig 20. Minden esetben 30 lehet a legtöbb, ahányan bekerülnek egy osztályba, és a tanulók átlagos számának el kell érnie a 24-et. Az más kérdés, hogy a 28 vagy 30 fős osztályokban mennyire hatékony a munka. A módszertanban úgy határozták meg, hogy január 22-én kell a tanfelügyelőségeknek elküldeniük a minisztériumba az általuk jóváhagyott javaslatokat.
Amikor ennek a cikknek a hét elején nekifogtunk még elég nagy volt a kétségbeesés: volt, ahol nagyon szigorúan számoltak volna, és a tavalyinál sokkal kevesebb osztály indult volna, máshol rugalmasabbak voltak, és megpróbálták megoldani, hogy ne legyen olyan nagy a visszaesés. Pedig adott esetben 1000-rel kevesebb diákról van szó. Az általunk megkérdezett tanfelügyelők közül többen is említették, azt várták, hogy a minisztérium erre az évfolyamara lazít a szabályozáson, és megelégszik azzal, ha 28 helyett 24 lesz az a keretszám, amivel a beiskolázási tervben kalkulálhatnak. Ahol úgy tűnt sok probléma lesz, ott bizony többet vártak a jóváhagyással, máshol könnyebben átment a terv.
"Azt kértük a minisztériumtól és parlamenti képviselőktől is,
hogy az idén induló 9. osztályok esetében a középértékkel, tehát 24-gyel számolhassunk, mert az idei év országos szinten kritikus, de konkrét választ eddig (szerda koradélután -szerk.) nem kaptunk. A szakszervezetek is ezért egyeztetnek a minisztériumban, a diákszövetség és a szülőszövetség is. Az is kis segítség lenne, ha nem 28-cal osztjuk a diáklétszámot, hanem csak 24-gyel" - magyarázta a Transindex megkeresésére Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Kolozs megyében szerdára már meg voltak állapodva a tervről. 466 nyolcadikos végzős van a megyében, ami azt jelenti, hogy nagyjából 17 osztály indulhatna, de Török Zoltán elmondása szerint sikerült elérni, hogy 21 magyar osztály induljon, aminek azért az átlaglétszáma sokkal alacsonyabb lenne, mint az elvárt 28. Úgy számoltak, hogy megmarad a magyar osztály Bánffyhunyadon, Tordán és Désen is. Szamosújváron az eddigi két osztályból egynek vált bizonytalanná a sorsa, attól függött, hogy hányan jelentkeznek abba az egy biztosba. Tavaly összesen 24 osztály indult, tehát csak hárommal lett volna kevesebb. A szamosújvári mellett az eddigi három helyett két szakosztály indult volna a kolozsvári Református Kollégiumban, viszont a választható szakok számán nem csökkentettek volna. Az eddig kettős profilú osztályok helyett hármas profilúak indultak volna 10-10-10 résztvevővel. A harmadik osztály, aminek az indítását úgymond felfüggesztették a Transilvania Szállítási Szakközépiskola magyar nyelvű autószereplő képzése.
Török Zoltán egyébként még nem zárta ki, hogy a minisztérium változtatni fog a szabályokon, és igaza lett. Csütörtökre megjött a miniszteri értesítés, hogy egyelőre ne siessenek a beiskolázási tervek elküldésével, mert változtatni fognak a módszertanon. Valószínűleg csökkenteni fogják, hogy hány diákkal indulhat osztály. A hírek szerint február elseje lesz a következő határidő, ameddig a tanfelügyelőségeknek dönteniük kell. A Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a beiskolázási tervet
"egy fél nap alatt" meg tudják változtatni.
A Máramaros megyei helyzet sokkal egyszerűbb volt, a nagybánya.ro arról számolt be, hogy bár Máramaros megyében 1300 diákkal kevesebben végzik a 8. osztályt idén, emiatt 42 kilencedik osztályt vág le a megyei tanfelügyelőség a következő tanévben, és több iskola is veszít egy-egy osztályt, de a magyar tannyelvű iskolánkban sikerült megőriznünk eddigi osztályokat.
Kallós Zoltán Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes - akiről ugyan már bejelentették, hogy államtitkár lesz, de még nem nevezték ki - elmondása szerint őket alig érintette a visszaesés, legalábbis a magyar tagozatot. A tavalyi 29 osztályhoz viszonyítva idén 28-at terveztek indítani. Maros megyében összesen - tehát a román és magyar tagozatot is figyelembe véve - 37 osztállyal lett volna kevesebb, mert a megyében idén több, mint 1000 nyolcadikossal van kevesebb, mint tavaly. Illés Ildikó főntanfelügyelő-helyettes tájékoztatása szerint ott is leginkább biprofilú osztályok indításával próbálták megvédeni a pedagógusokat és a gyerekeknek változatosabb kínálatot ajánlani.
Bihar megyében drasztikus drasztikus csökkentést is terveztek. A nyolcadikosok számának 15-20 százalékos csökkenése a partiumi megye beiskolázási tervét is súlyosan érinti. Kéri Hajnal főtanfelügyelő-helyettes elmondása szerint tavaly 43 osztályt javasoltak a beiskolázási tervben, ebből 39 jött létre. Idén az RMDSZ-szel, a történelmi egyházakkal és a pedagógusszövetséggel egyeztetve 37 osztályt javasoltak, de megyei források szerint a tanfelügyelőségen vannak olyanok, akik csupán 31 magyar osztályt szeretnének engedélyezni, mert szigorúan számolva csak annyira van lehetőség. A csütörtökön beígért változtatással egyelőre elodázták a döntés meghozatalát, és ha 24-re csökkentik az egy osztály indításához szükséges létszámot, akkor akár mind a 37 tervezett osztály megmaradhat. Az RMDSZ szerepét azért érdemes hangsúlyozni, mert a törvény szerint a kisebbségek nyelvén zajló oktatásban történő átszervezésekhez, megszüntetésekhez a minisztérium, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának illetékes bizottsága és az adott nemzeti kisebbség parlamenti képviseletének a jóváhagyása is kell.
Mindenesetre most lehet várni, hogy mi lesz az oktatási minisztérium döntése, ami a romániai gyakorlathoz hűen az utolsó utáni pillanatban fog megérkezni.
FRISSÍTÉS: Csütörtök esete oktatási miniszter, Sorin Cîmpeanu végül bejelentette a változtatásokat. Ahogy azt sejteni lehetett, a minisztérium csökkentetett a kilencedikes beiskolázás sarokszámait. Elméleti osztályok esetében 28 helyett 24 diákkal számolhatnak az iskolák, míg a különböző szakképzések (ide értve a duális képzésben részesülő osztályokat és a szakiskolákai osztályokat) valamint vokacionális osztályok (például sport, pedagógiai vagy művészeti profilúak) esetében 28 helyett 24 gyerekkel kalkulálhatnak. A módszertan megváltoztatásáról szóló miniszteri rendelet január 21-én, csütörtökön meg is jelent a Hivatalos Közlönyben.