2021. szeptember 24. péntekGellért, Mercédesz
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Alacsony az oltási arány a székelyföldi egészségügyi dolgozók körében, de nem föltétlenül a szkepticizmus miatt

k. á. 2021. január 07. 16:24, utolsó frissítés: 2021. január 08. 09:03

Van aki ódzkodik, nagyon sokan azonban már átestek a vírusfertőzésen, így egyelőre természetes védettséget élveznek. Egészségügyi alkalmazottakkal és intézményvezetőkkel is beszélgettünk.


Néhány napja kezdődött meg a koronavírus elleni oltáskampány a székely megyékben is, először, ahogyan azt országos szinten meghatározták, az egészségügyi személyzetet oltották be. Csakhogy rögtön jöttek is a hírek, hogy az egészségügyi dolgozóknak csak a töredéke kérte az oltást, egész pontosan 370-en. Összehasonlításképpen csak a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház alkalmazottjainak száma ezer körül van.

Hargita megyében sem teljes az egészségügyi alkalmazottak között az érdeklődés, az első adag vakcinaszállítmány 675 dózist tartalmazott, ebből a csíkszeredai sürgősségi kórházban 275 személy részéről volt igény, a többit más kórházak kapták meg. Székelyudvarhelyen például mindössze 150 személy kapta meg az oltást a kórházban, holott jelenleg ez az intézmény Covid-19 háttérkórház, az itteni személyzet is a frontvonalban dolgozik.

Az egészségügyi dolgozók távolmaradására alapvetően két lehetséges magyarázat van: vagy nem bíznak a vakcinában, vagy pedig már átestek a koronavíruson. A jelenség persze nem magyar specifikus, a Mediafax nemrég írt róla, hogy vannak kórházak, ahol a személyzet fele sem szeretne vakcinát.

Lőrincz Csaba, a székelyudvarhelyi városi kórház orvosigazgatója a Transindexnek azt nyilatkozta, hogy mivel az általa vezetett egészségügyi intézményben a dolgozók egyharmada már átesett a koronavíruson, és ezzel egy időre immunitást szereztek, minden bizonnyal az történik, hogy nem sietnek így bekapni az oltást. A kérdésünkre, hogy nem tartja-e elképzelhetőnek, hogy meginog a közbizalom a vakcinában Székelyföldön, ha a lakosság azt látja, hogy nagyon alacsony a kórházi dolgozók oltási aránya, Lőrincz azt mondta, hogy az nem az általa vezetett intézmény feladata.


"Én nem érdeklődtem, hogy ki miért oltatja be vagy sem magát, viszont az orvosok és a személyzet jó hányada átesett a fertőzésen az elmúlt fél év alatt. Több kolléga is azt mondta, hogy megnézették az ellenanyag-szintjüket, és ha természetes módon védettséget éreznek, akkor nem oltatják magukat. Le kell kommunikálni, hogy nem bizalmatlanok a kórházi dolgozók. A tudományos álláspont, hogy aki már átesett a víruson, azt nincs értelme oltani. A mi intézményünk ellátóintézmény, és nem közegészségügyi szolgáltatásokat nyújtunk, a kommunikáció a közegészségügy és azok feladata, akik a járványmegelőzésért és az oltási kampány lefolytatásáért felelnek”- mondta az orvosigazgató.

András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója egy szerdai sajtótájékoztatón reagált az alacsony oltási kedvre, érvei ugyanazok, mint Lőrincznek. Elmondta ugyanis, hogy a sepsiszentgyörgyi kórház alkalmazottainak mintegy 30 százaléka már megfertőződött koronavírussal, átesett a betegségen és kialakult náluk a természetes immunitás, ezért ők egyelőre nem igénylik az oltást. Roșu Mátyás, a kórház orvosigazgatója is így van vele például: ő szeptemberben kapta el az vírust, úgyhogy csak márciusra jelentkezik majd be oltásra.

Nem ennyire egyértelmű azonban a helyzet az általunk találomra megkérdezett négy székelyföldi egészségügyi dolgozóknál, közülük csak ketten mondták azt, hogy egészen biztosan beoltatják magukat, ketten szkepszisüknek adtak hangot.

Egy Kovásznán dolgozó egészségügyi asszisztens például megkeresésünkre azt mondta: ez a vírus ellentmond mindennek, amit ők a hetvenes években a főiskolán a vírusok terjedéséről tanultak, és szerinte a mostani nem természetes körülmények között jött létre, így nem is olyan, ami ellen védőoltást kellene beadatni.

“A másik ok, hogy állandón halljuk a médiában, hogy egy újabb fajta üti fel a fejét, hol Angliában, hol Dél-Afrikában... Egyszerűen azt mondtuk, hogy ez nem létezik, itt az immunrendszerünket kell stimuláljuk és kész” - mondja A., aki szerint a védőoltás is túl korán készült el ahhoz, hogy valóban hatásos legyen.

Az egészségügyi asszisztens azt is elmondta, hogy van barátja, aki fejlett nyugati országban, az egyik legnagyobb egészségügyi intézményben dolgozik, és ott még senkit nem oltottak be a személyzetből és az orvosi vagy kutató csoportból. “Ott esetleg hat hét múlva fogják megindítani az oltást, látni szeretnék, hogy mi lesz a reakció. Jelenleg azt gondolom, hogy mégiscsak a frontvonalban dolgozom, muszáj lesz előbb-utóbb megkapni a vakcinát, de igyekszem minél később” - mondta.

Mindenki azt várta tavaly, hogy legyen már oltás, erre fel itt van, és elkezdenek terjedni róla az álhírek” - panaszolta B., aki a Maros Megyei Sürgősségi Kórház rezidense. Ő határozottan bízik a vakcinában, és át is esett már a procedúrán: “Maga az oltási folyamat meglepő módon nagyon jól meg volt szervezve. Le a kalappal előttük. Előtte kitöltöttél egy kérdőívet, hogy van-e valami krónikus betegséged, krónikus kezelésed, átestél-e már a fertőzésen, nem vagy-e várandós stb, meg egy belegyező nyilatkozatot is. Aztán sorra behívtak, egy orvos szintén rákérdezett hogy kaptál-e már bármiféle oltást, volt-e akkor valamiféle probléma, van-e ismert allergiád. Oltás után (ami egyáltalán nem volt fájdalmas) megfigyelés alatt tartottak mindenkit 15-30 percet, majd megkaptad a papírkádat. Semmiféle tünetem nem volt, azon kívül, hogy utána fájt a karom, maximum egy napig, de ez sem valami elviselhetetlen fájdalom, más oltás után is fájt. A kollégáim közül senkiről se tudok, hogy a helyi fájdalmon kívül lett volna bármiféle problémája” - mesélte a Transindexnek.

B. azt is elmondta, hogy úgy gondolta, hogy ha mérlegre tesszük az előnyöket, hogy az oltással védettséget szerezhetünk be egy olyan vírussal szemben, amely akár egy egészséges szervezetet is képes úgy legyengíteni, hogy akár lélegeztetőgépre kerül, és nem tudhatjuk, hogy utána milyen károsodásokat, szövődményeket okoz.

"Előzőleg jó állapotban lévő betegek egyik pillanatról a másikra tudnak olyan súlyos állapotba kerülni, hogy már csak a lélegeztetőgép a megoldás, és nem biztos, hogy élve kikerülnek a kórházból. Vagy ha igen, esetleg éppen ott kapnak el valami más fertőzést is - mert tudjuk, hogy erre is minden esély megvan" - tette hozzá. "Biztonságosabbnak látok egy oltást, amit még ha rövidebb ideig is tanulmányoztak és csak egy bizonyos ideig nyújt védettséget, de megvéd. A rövidtávú mellékhatások ismertek, amelyek bármilyen más oltásnál is előfordulhatnak, hosszú távon majd meglátjuk ” - mondta.

Egy másik, marosvásárhelyi fiatal orvos viszont azt mondja, ő nem oltásellenes, de szerinte ez az oltás most elég "foghíjas", és ő csak azokat részesíti előnyben, amelyek évek óta jól beváltan működnek. “Az, hogy egy oltás nem árt, még nem jelenti azt, hogy használna is. Ennek a vakcinának nincs a közép- és hosszútávú hatása vizsgálva, így én nem bízok benne” - mondja C.

D., aki Csíkszeredában orvos, azt mondja, ő teljességgel megbízik az Európai Gyógyszerügynökség szaktudásában, hiszen itt mégiscsak Európa legjobb szakemberei dolgoznak. “Már megkaptam az oltást, arra biztatok mindenkit, hogy adassa be, ne az internet bugyraiból szivárgó őrült információknak higgyünk, hanem a kontinens legkiválóbb tudósainak” - üzeni.

Hargita megyében ugyanakkor a megyei járványügyi hatóságok vezetőjének, Tar Gyöngyinek az elmondása szerint nincs még összesítés arról, hogy pontosan hány egészségügyi dolgozó kapja meg a megyében az oltást, viszont úgy látja, hogy egyre nagyobb az érdeklődés. Ő maga amúgy beoltatta magát, ahogy az általunk megkérdezett Lőrincz Csaba is.

Címoldali kép: pixnio.com

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS