2021. április 12. hétfőGyula
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

2021 az oltás éve lesz - van, aki várja, van, aki fél tőle. Mit tudunk a covid-vakcináról?

V.E. 2021. január 02. 12:04, utolsó frissítés: 14:40

A rekordgyorsasággal kifejlesztett, új technológián alapuló oltásról, a COMIRNATY-ról sok mindent hallani. Mi az, ami valós információ, és mi az, ami tévhit?


A legtöbb újévi köszöntő arról szólt, hogy végre vége van 2020-nak, a covid évének. Az óesztendővel azonban nem hagyjuk simán a hátunk mögött a járványt. Egyetlen esélyünk arra, hogy a pandémiát minél hamarabb legyőzzük, ha sikerül a lakosság minél nagyobb számban történő átoltása. Az oltásellenesség és a vakcinával kapcsolatos tévhitek azonban rekordokat döntenek nap mint nap, és ember legyen a talpán, aki kiigazodik a sokféle információ között. Érdemes a hiteles forrásokat megkeresni, és nem nevenincs oldalakról tovább osztogatni a kétes eredetű és tudománytalan borzadályokat.

Gőzerővel készítjük a tudományos vakcinaismertető sorozatunk következő részét. Addig is elkészítettünk egy közérthető...

Közzétette: Virológia Pécs – 2020. december 29., kedd


A számok sem szoktak hazudni, így már azt is tudjuk, hogy világszerte 6,5 millióan kapták meg a Pfizer/BioNTech vakcináját. Az Egyesült Államokban például egy hét alatt 600 ezer ember kapta meg a vakcinát (összesen már két millió amerikai kapta meg a Pfizer vagy a Moderna oltások első adagját), ebből csak egy került kórházba allergiás reakció miatt, később őt is kiengedték. Eközben ugyanezen a héten 120 ezren kerültek kórházba a vírus okozta betegség miatt, és 20 ezren bele is haltak.

Mert a covid-19 megbetegedés halállal is végződhet: durván 100 PCR-pozitív emberből 2 meghal. Sokan nem veszik figyelembe, hogy azok a számok, amelyeket közölnek a hatóságok, csak azért annyira „alacsonyak”, mert már kereken egy éve vállvetve azon dolgozik mindenki, az orvosoktól a helyi rendőrig, hogy ne ugorjanak magasabbra, tartsuk a távolságot, hordjunk maszkot, mossunk kezet. Ezen felül maradhatnak hosszabb távú hatásai is a betegségnek, akadnak ezek között légzőrendszeri, szív- és érrendszeri- és vesekárosodások is. Továbbá beszámoltak olyan neurológiai hatásokról is, mint a krónikus fáradtság szindróma.

Az alábbiakban egyrészt megpróbáljuk közérthetően összegezni a legfontosabb információkat a COMIRNATY-ról, mert erre a névre keresztelték a Pfizer-BionTech oltást, másrészt kitérünk a tévhitekre is, és elmondjuk, hogy mit válaszolnak a tudósok ezekre.



Mi az mRNS oltás?

Azt már mindenki tudja, hogy az az oltás, amelyet nálunk is megkapnak most az orvosok, illetve a veszélyeztetett kategóriákba tartozó idősek és krónikus betegek, egy teljesen új típusú oltás, amelynek hatóanyaga egy mRNS molekula.

Az mRNS minden sejtünk alapvető működéséhez szükséges. A DNS-ben tárolt információ először messenger (a hírvivő angol megfelelője a messenger, ebből rövidítették az RNS előtt található m betűt) RNS molekulára íródik át enzimeink segítségével, majd erről készülnek a fehérjéink.

Az mRNS vakcinák ezen a molekulán alapulnak, nagyon egyszerűen az elméleti alapja az, hogy az mRNS az oltásban a koronavírus tüske fehérjéjének egy stabilizált változatát kódolja. Beadás után az izomsejtek elkészítik a fehérjét, az immunrendszer pedig észreveszi az új fehérjét az izomsejtek felszínén és reagál rá.



Melyek az mRNS-en alapuló oltás előnyei?

Ma már több különböző antigént kódoló mRNS molekulát tartalmazó vakcinát is tesztelnek, mivel nagyon sok előnye van egy ilyen típusú oltóanyagnak.

1. Termelés: Ha megtalálják a kutatók, hogy mely antigének azok, amelyek kiváltják a kívánt immunválaszt, akkor a mRNS vakcinák gyorsan és olcsón előállíthatóak.

2. Biztonság: Mivel immunhiányosoknak is adható, hiszen nem csak, hogy nem élő, mégcsak nem is elölt teljes vírust tartalmazó vakcina, így rendkívül biztonságos.

3. Hatékonyság: A klinikai fázisban lévő kutatások alapján hatékony immunválaszt váltottak ki, jó, relative hosszú távú immunmemóriát tudtak elérni az ilyen típusú vakcinák.

További lehetőségek az mRNS vakcinákkal:

1. A kutatók vizsgálódtak már különböző akut (Influenza, Ebola, Zika) és krónikus (HIV-1, herpes simplex virus) betegségek esetében a potenciális mRNS vakcinákkal kapcsolatban.

2. De szerepük lehet az allergia "gyógyításában" és a különböző tumoros megbetegedések elleni oltások elkészültében is.

Tévhitek és kérdésekaz mRNS-oltással kapcsolatban

1. Vírusok ellen nem tudunk amúgy sem hatékony vakcinát gyártani, mondják az oltásszkeptikusok, de nincs igazuk. A tudomány már bebizonyította, hogy a poliomileitszt vagy gyermekbénulást okozó vírusra, a kanyaró vírusára, a varicella vírusra sikerült kifejleszteni egy hatékony vakcinát.

2. Az mRNS vakcina genetikailag módosít. Ez az állítás sem igaz. Az örökítő anyagunk DNS, ez pedig RNS, nem tud beépülni. Amúgy is csak addig van jelen ez a molekula, míg a kívánt antigén megszületik róla, utána lebomlik, ami nem baj, mert pontosan eddig van rá szükség. Illetve abba is gondoljuk bele, nap mint nap mennyi idegen DNS-sel és RNS-sel találkozik a szervezetünk, mégsem történik semmi.



3. Autoimmun betegséget okozhatnak a DNS és RNS vakcinák - mondják. Ellenkezőleg. DNS vakcinákat használtak például bizonyos autoimmun megbetegedésekben már terápiaként, sőt az mRNS vakcinát is ígéretesnek tartják ezek potenciális kezelésében.

4. Meddőséget okoz a vakcina - állítják egyre többen, elterjedt ugyanis az interneten, hogy az oltóanyag a méhlepényben található egyik legfontosabb fehérje, a szincicin ellen is immunitást alakít ki, mert az nagyon hasonlít a vírus tüskefehérjéjéhez. A virológus válasza, hogy ez nem igaz. Nagyon kicsi a hasonlóság, ráadásul a járvány tavaly év vége óta tart, ha valóban meddőséget okozna a vakcina, akkor ez a jelenség, a vírus ilyen hatása a termékenységre, már a természetes fertőzés során is megfigyelhető lett volna.

5. Kísérleti vakcinát akarnak rajtunk használni - mondják. Ez sem igaz. A kutatók az mRNS vakcinák fejlesztésén már régóta dolgoznak, sok már klinikai fázisban tesztelődik más betegségek ellen is. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy nem ez az egyetlen vakcina készül, ezt itt tudjátok követni.

Van köztük hagyományos alegység vakcina és van köztük új típusú mRNS vagy AV vakcina is, de egy biztos: komoly procedúrán megy keresztül mind, mire eljut a gyártásig, és mire engedélyezik már számos bizonyíték fog rendelkezésre állni a biztonságosságról. Az mRNS vakcinára azért fókuszál a média, mert az első engedélyezett oltás, a COMIRNATY, amit a Pfizer-BionTech fejlesztett ki, ezen a technológián alapul. Karikó Katalin sokéves munkája is benne foglaltatik a technológia alapköveinek letételében.

Az való igaz, hogy eddig nem volt engedélyezett mRNS alapú oltásunk, bár sok közülük más betegségekre már jó eredményeket produkált. Ez több tényezős dolog, az egyik az, hogy az mRNS problémája leginkább, hogy olyan érzékeny a molekula, hogy nagyon gyorsan lebomlik. Nagy kihívást jelentett a fejlesztésben az, hogy hogyan juttatható el a célsejtekig úgy, hogy meg is maradjon. Szóval a korábbi kutatások nem azért sokévesek, mert ilyen rossz dolgok történek biztonságilag, hanem azért, mert ha elbomlik idő előtt, akkor nem lesz hatékony.

Ezt úgy oldották meg a kutatók később, hogy becsomagolták az mRNS-t lipidnanoszómákba. Tulajdonképpen egy zsírborítékba rejtették az üzenetet, így eljut a sejtekig. Szóval adott volt egy már kész technológia, ami sokkalta biztonságosabb, mint az eddigi oltásaink, nem tartalmaz inaktivált kórokozót, nem fertőző vírusrészeket sem, csak egy kódot, egy üzenetet zsírborítékba csomagolva, amit a sejtjeink felvesznek, lefordítanak és így megtanulják azt, hogy hogyan eliminálják a sars-cov-2-t. Az mRNS nem jut el a sejtmagig, ahol a DNS-ünk, az emberi örökítőanyag lakik, hanem már a sejtjeink plazmájában lefordítódik. Ilyenformán továbbra is értelmetlen azt hinni, hogy az genetikai anyagunkon módosít, vagy a termékenységünkbe beleszól, vagy bármilyen hasonlóan káros hatással volna szervezetünkre.



Összességében tehát adott volt egy már majdnem kész technológia, amit “csak” át kellett emelni sars-cov-2-re és ráadásul még némi biztos tippjük is volt a korábbiak alapján, a megfelelő antigén kiválasztásához.

Az mRNS-en kívül mit tartalmaz még a Pfizer-oltás?

A Sátán koktéljának nevezik bizonyos oltásellenes csoportokban a vakcinát, amely valójában életeket menthet. Azonban, ha vesszük a fáradtságot, és valóban megvizsgáljuk az összetevőket, illetve megpróbálunk utánanézni, hogy a tudományos megnevezések mit is rejtenek, akkor a következő derülnek ki.

1.Az aktív összetevő a messenger, azaz hírvivő RNS
Az mRNS-ről már elmondtuk mi a szerepe, de néhány érdekesség még belefér. A hírvivő molekula a rábízott kódot a sejtjeinkben lévő sejtszervecskébe, a riboszómába szállítja, az olvassa el az üzenetet, mivel ő a fehérjék természetes háromdé-nyomtatója. Ezt a folyamatot, amikor az mRNS-ről fehérje keletkezik, transzlációnak hívjuk.

Protein translation

A Pfizer oltásába tehát olyan mRNS-nek kellett kerülnie, amire a riboszómáink ráharapnak. Minden mRNS molekulának van egy "sapka" része, ami olyan jeleket hordoz, ami arról győzi meg a riboszómáinkat, hogy ezt a „hírt” le kell fordítani, és ki kell nyomtatni. A lefordítandó mRNS a sejtmagból érkezett, tehát a Pfizer molekulájának is van egy ilyen sapkája, különben a riboszómák nem „vennék az üzenetet”. sapka után következik a kód maga, amely ez esetben a vírus tüskefehérjét kódolja. A kód után következik egy úgynevezett poliadenin farok, amely éppen azt szolgálja, hogy miután az mRNS átadta a riboszómáknak az üzenetet, lebomoljon.

2. A második legfontosabb összetevő: a lipidek
Már említettük, hogy az mRNS molekulát egy menő néven lipid nanopartikulumnak keresztelt boríték burkolja. A lipidek alatt felsorolt összetevők ezt a burkot alkotják. Az ALC-0315 az elsődleges összetevője a buroknak, azért mert ez egy kicsit pozitív töltésű, és mivel az RNS meg kicsit negatív, így szeretik egymást, "összetapadnak", mint a mágnesek. Ez az összetevő nagyon ritka esetben allergiás reakciót válthat ki. A többi felsorolt lipid közül a koleszterol ismerősen hangozhat, de mind azért vannak ott, hogy a buborék integritását adják, stabilabbá tegyék.

3. A sók
Négyféle sót tartalmaz az oltás, melyeket együtt foszfát puffer(es) sóoldatnak hívunk (angol rövidítésből PBS), melyre azért van szükség, hogy olyan állandó kémhatással (pH), savassággal rendelkezzen, ami testazonos.

4. A szukróz
Az oltásban cukor, azaz szukróz is van, melynek ez esetben az a szerepe, hogy védje a lipid nanopartikulumokat a fagyasztás közben, megakadályozza összetapadásukat (5,6,7).

Ami kimaradt az oltásból 😉
Nincs az MRC-5 néven terjedő abortált fiúembrióból származó sejt (az AstraZenecaban sincs), nincs semmi, ami DNS-be épülhet, nincs halálos méreg, nincs terméketlenítő komponens, nincs chip, fertőtlenítő, fagyálló, X vegyszer, higany (tiomerzál sem, ami még mindig nem higany) medvedisznóember-bőrkeményedés, elefántormány-macerátum, WD-40, pomogács, a denveri Musztángok bajnokcsapata, töpörítő és nagyobbító sem 🙃



Mit tudunk a Pfizer-oltás hatásairól?

A Pfizer által közreadott dokumentum az oltás hatékonyságról azt mutatja, hogy ezt az első dózis után 52 százalékosnak mérték, ami egy igazán jó eredménynek számít egyetlen adag után. Az alanyok 3 hét (21 nap) elteltével kapták meg a második dózist, mely után a hatékonyságot már 95 százalékosra értékelték. Azt is megállapították, hogy ez nem függött sem kortól, sem rassztól, tehát valóban globális szinten is bevethető.



A mellékhatások tekintetében arra jutottak, hogy az általános mellékhatások enyhe és közepes reakciókban nyilvánultak meg. Ezek a következők voltak: az oltás helyének reakciói (84,1 százalék), kimerültség (62,9 százalék), fejfájás (55,1 százalék), izomfájdalom (38,3 százalék), hidegrázás (31,9 százalék), ízületi fájdalom (23,6 százalék), láz (14,2 százalék).

A komolyabb mellékhatások esélye alacsony, kevesebb, mint 0,5 százalék, ezeket is főleg a második dózis után találták. Nem várt oltási szövődménynek betudható ilyen esemény volt a nyirokcsomók duzzanata 64 embernél fordult elő az oltott csoportban, míg 6 embernél a placebo csoportban, tehát ez valószínűsíthetően az oltáshoz köthető.

A tesztelés harmadik fázisában 4 ember fordult elő az oltást kapottak között, akiknél Bell-féle bénulást tapasztaltak, ezt az oltást követő 3, 9, 37, 48. napokon, de ez nem valószínű, hogy az oltáshoz köthető, mert a populációban hasonló gyakorisággal fordul elő ilyen, mint amilyen gyakorisággal ez a tesztalanyok között előfordult, viszont jegyezték, mert ettől még ez is olyan jelenség, amit szemmel kell tartani, hogy bizton tudják azt állítani, hogy az oltásuk megbízható.



“Hosszú távú” hatások és a közkedvelt kérdés: én beadatom-e?

Nos, kár lenne inkorrekt módon azt állítani, hogy száz százalékosan, mellékhatások nélkül biztonságos az oltás. Ez nem lenne igaz, nem csak erre, semmire. Mérlegre kell tenni, hogy az oltás kockázatait, vagy a betegség kockázatait vállaljuk. Gondoljunk itt abba is bele, hogy hány olyan gyógyszert szedünk be, aminek a betegtájékoztatóján az áll, hogy trombózist okozhat (ennyi esetből ennyiszer), mégsem kötekszünk a betegtájékoztatóval, mikor bevesszük azt. Minden eddig ismert és alkalmazott oltásunknak is természetesen vannak mellékhatásai, azonban az nem mindegy, hogy ez kimerül egy nap lázban, bőrpírban, rosszullétben, vagy valóban kockáztatjuk a fertőzés súlyos utóhatásait, esetleg a halált.

Emellett van egy társadalmi felelősségünk is, a nyájimmunitással (60-70 százalék) olyan embereket is megvédhetünk, akik nem olthatók, illetve akadályozva a terjedést és a vírus önreplikációját kevesebb esélyt adunk mutációk kialakulására is. Tehát igen, be kellene oltatnunk magunk, bíznunk kell a tudósokban, a technológiában és inkább a saját testünk természetes reakcióját (immunválasz az oltásra) választani, ha tehetjük, mintsem gyógyszereket a kórházban fekve.

Nem kell félni a „hosszú távú“ hatásoktól, mert az mRNS molekula elbomlik, nem marad szervezetünkben.


A legfontosabb azonban, hogy tájékozódjunk. Ha bárhol bármit olvasunk, ami ijesztő, vagy annak hangzik akár a vírussal, akár az oltással kapcsolatban, kérdezzünk olyan szakembert, aki hitelesen tud informálni minket.

Vakcinák összefoglaló 💉🦠


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS