Kinyíltak a szívek. Ilyen volt Alexa online könyvbemutatója
V.E. 2020. november 26. 20:28, utolsó frissítés: 2020. november 27. 20:28Végre személyesen is megismerhettük Kompasz Alexát, a szatmári autista lányt, aki könyvet írt az autistákról. Rengeteg gratulációt, sok szívecskét küldtek neki a nézők.
„Nagyon ügyes vagy kedves Alexandra! Csak így tovább. Nagyon szép és óriási megtiszteltetés számunkra hogy a te szemeddel is betekintést nyújtasz a te világodba! Gratulálok 🤗 😊 😘🥰” - ilyen és ehhez hasonló üzenetek tucatjait olvashatta Alexa a könyvbemutatót követően, hiszen élőben elsősorban a mondanivalójára figyelt. A lényeg: megnyitotta a szíveket, kicsit elolvadtunk, kicst elérzékenyültünk, és nagyon-nagyon nagy lelkesedéssel hallgattuk Alexát, aki talpraesetten válaszolt a kérdésekre, helyreigazította a tévedésket, pontosította az információkat, a végén pedig kijelentette, hogy ez nagyon jó volt, pont ilyenre számított, de elfáradt, köszöni a figyelmet.
Kompasz Alexandra Krisztina, a mikolai Mosolyház közösségének a tagja. Az otthon tíz Alexához hasonló autista, illetve egyéb fogyatékkal élő fiatalnak biztosít nap mint nap tevékenységet. Szakemberek foglalkoznak a fiatalokkal, önkéntesek fejlesztik őket. Hogyan élnek itt, illetve általában az autista gyerekek, fiatalok, hogyan lehet hozzájuk közeledni, mit kell tudni róluk, erről a nagyközönség keveset tud, éppen ezért Alexa olyasmire szánta el magát, ami az autisták körében nagyon-nagyon ritkának számít. Könyvben foglalta össze, hogy milyen az ő világa, mit szeret, mit nem. Tippeket ad kötetében autistáknak és családjuknak, a velük foglalkozóknak arra nézve, hogy miként érdemes viselkedni velük, milyen zenét ajánlott hallgatni, milyen műsorokat ajánlott nézni, mit jó enni-inni egy autistának.
A kiadvány végül háromnyelvűre kerekedett, mert románra és németre is lefordították. A kötet a szatmárnémeti Noé Partium Egyesület, valamint ausztriai partnerszervezete, az Impulse Tirol jóvoltából jelent meg a Rosenverlag Innsbruck kiadónál.
Az online, Zoomos könyvbemutatóra november 26-án, délután 18 órától került sor a Transindex Facebook-oldalán. Kompasz Alexandra Krisztinával Löchli Tünde, a Noé Partium Egyesület elnöke, Drotar Minerva pszichológus, illetve a Transindex részéről Gyöngyi Annamária, valamint Babos Krisztina újságírók beszélgettek.
A beszélgetés legfontosabb gondolatait összefoglaltuk olvasóink számára.
Löchli Tünde bátorítására írta meg Alexa a könyvet. Nagyszebenben voltak táborban, ahol Tünde fölfigyelt arra, hogy Alexa rengeteget telefonozik. Mintegy alternatívaként javasolta neki, hogy a kütyüzés helyett sokkal értelmesebb, hasznosabb időtöltést is kereshetne, például írjon valamit. Így született meg a könyv, mert Alexa azonnal megfogadta a jótanácsot, kitalálta, hogy mi lesz a témája a szövegének, és rövid időn belül, néhány hét leforgása alatt el is készült vele.
Löchli Tünde szerint ez azért volt ez fontos, hogy Alexa megtapasztalja, képes megnyílni mások előtt, formába tudja önteni érzelmeit, gondolatait, és ezáltal segíteni is képes a többi autista fiatalnak, illetve a családjaik számára egyfajta útmutatóval szolgálhat, amelyből kiderül hogyan kell bánni az autistákkal, illetve egyáltalán a fogyatékkal élőkkel.
Gyöngyi Annamária kérdésére, hogy mit tanácsol Alexa a hozzá hasonló fiataloknak, a kötet szerzője elmondta, hogy az a legfontosabb, hogy fölismerjék és elfogadják helyzetüket, és ne akarjanak „normális” életet élni. Saját tapasztalata alapján elmondta, hogy az autista fiataloknak jobb egy speciális környezet. Annak idején, a szatmárnémeti Kölcseyben is próbálkozott a tanulással, de nem érezte jól magát ott, mert nem kapta meg a megfelelő figyelmet, gondoskodást. Nagyon fontos, hívta fel Alexa a figyelmet, hogy a szülő vigye pszichológushoz autista gyerekét, mert csak a szakember tudja megtanítani a különleges igényű fiatalt arra, hogy megfogalmazza ezeket az igényeit a külvilág számára.
Saját magáról, hobbijairól, kedvenc foglalatoskodásairól beszélve, Alexa elmondta, hogy imádja a zenét, és nagyon sok műfajt hallgat, a Tankcsapdától, az ACDC-n keresztül az operáig és a szimfonikus zenéig. Ír, kézimunkázik, a matekot is kedveli, a sportot viszont nem szereti. Három kutyája is van, megnyugtatja a jelenlétük, még azt is szereti, hogy megrángatják a nadrágszárát.
Kinek ajánlják a kötetet? - kérdezték a szerzőtől, pszichológustól és a mosolyház vezetőjétől egyaránt a Transindex újságírói. Drotar Minerva pszichológus, a Mosolyház önkéntes szakembere elmondta, hogy három csoportnak szól elsősorban az a kötet, elsősorban azoknak, akik közvetlenül érintettek, és magukra ismernek a leírásokban, másodsorban azok számára hasznos, akik kimondottan kézikönyvként, útmutatóként forgathatják, mert családjukban, közvetlen környezetükben él olyan ember, akit ezáltal jobban meg lehet ismerni, harmadsorban azok számára volna fontos olvasmány, akik bepillantást szeretnének nyerni az autisták lelkivilágába, kulcsot szeretnének kapni viselkedésükhöz.
Löchli Tünde felhívta a figyelmet, hogy a kötet a Mosolyházban kapható, helyben meg lehet vásárolni, de kérésre postázzák is. Harminc lej az ára, és ez egy jövedelemforrás lesz az egyesület számára.
A beszélgetés további részében a beszélgetők kitértek a Mosolyház bemutatására. Babos Krisztina itt számolt be részletes riportban a foglalkoztatóközpontról, ahol egész napos tevékenységet biztosítanak a fiatalok számára, de ezúttal is elhangzott néhány érdekes gondolat.
Löchli Tünde kiemelte, hogy tematikus foglalkozásokat szerveznek, és a legfontosabb cél, hogy a fiatalok fizikai szempontból is fejlődjenek, de tudásukat is gyarapítsák, és lelki egyensúlyukra különlegesen odafigyelnek. Nagyon sok önkéntessel dolgoznak, akik között van magyartanár, pszichológus, de építészmérnök is.
Fényképek alapján villantotta fel Löchli Tünde a Mosolyház hétköznapjait. Bemutatta a két nagy termet, ahol a tevékenységek zajlanak, aztán az udvart, ahol magaságyásban zöldségeket, fűszernövényeket termesztenek, most pedig a tél közeledtével madáretetőt helyeztek ki. A magaságyásokat is maguk készítették raklapokból, amelyeket összeácsoltak. Zsálya, levendula, aloe vera, citromfű terem itt.
A járvány előtt egy nyitott ház volt, a helybéli gyerekek iskolába menet vagy jövet betértek, elbeszélgettek a házban tevékenykedő fiatalokkal, a falu lakosai is bekukkantottak, süteményeket, almát hoztak ajándékba.
Alexandra és társai közül többen rendkívül tehetséges kézművesek, több versenyre is beneveztek, Berettyóújfaluban és Debrecenben is ki voltak állítva az Alexa kézimunkái. Asztali díszeket, abroszokat, levendulás vászonzsákocskákat készítettek, amelyekben az általuk termesztett levendulát tárolják.
A Mosolyházban az újrahasznosítás is fontos tevékenység: ennek jegyében például papírtéglákat préselnek. Az elhasznált papírt összetépik, és egy különleges préssel, amit a ház legizmosabb fiatalembere működtet, szép szabályos téglatesteket préselnek a hulladékból.
Löchli Tünde egyébként arra is büszke, hogy most már a kézimunkáik, amit a Mosolyházban készítenek, szatmári terméknek számítanak, és ezzel a licensszel a helyi vásárokon tudják értékesíteni őket.
Az elmúlt napokban mi már sorra bemutattuk (itt, itt, itt, itt, itt) a Mosolyház lakóit, de ezúttal is szóba került Cornel az ölelgetős, Mónika, aki nem beszél, de arany keze van, Márk, akinek eléggé gyengén fejlett a motorikus készsége, és természetesen Alexandra, aki például lefeküdve varr, sőt úgy is tud varrni, hogy oda sem néz. Annamária és Mónika barátnők, van egy külön jelbeszéd-nyelvük.
A Mosolyház szervesen összefügg azzal a házzal, amelynek alapkövét nemrég tették le, a Fény Háza bárka típusú otthon lesz, ahol 10 fiatal fog otthonra találni. Azért fontos a létrejötte, mondta el Löchli Tünde, mert látják, hogy milyen nagy teher nyomja azoknak a családoknak a vállát, melyek már 30-40 éve ilyen fiatalokkal élnek együtt. A Fény Háza lenne az otthon, ahol étkeznek, alszanak, laknak, közösségi életüket élik ezek a fiatalok, a Mosolyház pedig egyfajta munkahellyé alakulna át.
Miért éppen Mikolára esett a választás annak idején, amikor elkezdett működni a Mosolyház, kérdezték a Transindex újságírói. A Noé Partium Egyesületet 2015-ben alapították, és akkor egy olyan közösséget kerestek, amely befogadná a szervezetet – válaszolta Löchli Tünde, rávilágítva a kezdetekre. Mikolán addig nem volt semmiféle szociális szolgáltatás, viszont több olyan támogatásra szoruló személyt azonosítottak be az egyesület munkatársai, akiknek szüksége lett volna erre. A község vezetősége nyitott volt, kaptak egy épületet, és ott kezdték el a tevékenységet. Van egy kisbusz, amellyel Szatmárnémetiből, Lázáriból, Udvariból szállítják a fiatalokat. Négyen pedig Mikolából vannak.
Csak önkéntesekkel dolgozott a szervezet, amíg meg nem indult a tevékenység a Mosolyházban. A szakemberek is önkéntesek, de csoportos önkéntességet is működtetnek. Most 30-an vannak. Diákok, építészmérnök, kézimunkatanár, sporttanár, pszichológus. Van, aki magyarországi állampolgár. Színesebbé válnak általuk a mindennapok, és az is fontos, hogy egyáltalán bejöjjenek a civilek egy ilyen intézetbe, és közeli kapcsolatba kerüljenek egymással a „normális” és a különleges igényű személyek.
Alexandra elmondta, hogy ő nagyon szeret oda járni, mert nem unatkozik, fiatalok között van. Tanul, dolgozik, még a csínytevések is beleférnek a napi programba.
Drotar Minerva pszichológus szerint ezeknek a fiataloknak lehetőségük nyílt arra, hogy egy korosztályba tartozó társakkal szocializálódjanak, és ez az összetartozási élményt erősíti fel bennük, biztonságban érezhetik magukat, a családjukkal is megmarad a kapcsolatuk, ugyanakkor teljes értékű életet élhetnek.
Mit nyújt az önkénteseknek a bárka típusú otthon – kérdezte Gyöngyi Annamária, Drotar Minerva pedig elmondta, hogy a hétköznapi emberek is át tudják érezni ezekben a központokban, hogy mi zajlik ezeknek a fiataloknak a lelkében, az életében, és a feltétel nélküli elfogadást is elősegíti a napi kapcsolat az autistákkal, leépülnek az előítéletek. Az önkéntes munka egy óriási lehetőség, akár pályakezdő fiatalról van szó, aki keresi önmagát, egy nagyon konkrét tapasztalatot jelent, mert az az időszak, amelyet ott tölt nagyon sok pályán sikeresen elindíthatja, akár pedagógusi, akár orvosi, pszichológusi pályáról van szó.
Arra a kérdésre, hogy mikor lesz készen a Fény Háza, hogy állnak a finanszírozással, Löchli Tünde örömmel újságolta, hogy reményeik szerint jövő évben be fogják fejezni. A Mosolyházhoz az ingatlant az önkormányzat 50 évre, míg a Fény Házához a telket 90 évre bocsátotta az egyesület rendelkezésére. Most épp a közművesítési munkálatok zajlanak, az otthon finanszírozása még nem száz százalékos, ezért, ha valaki támogatni tudná őket, akkor adott a lehetőség. A Fény Háza nemcsak a bentlakók, hanem az önkéntesek szálláshelyét is magába foglalja.
Az utolsó percekben a közönség is föltehette kérdéseit, természetesen elsősorban Alexától kérdeztek, aki készségesen, bár kissé fáradtan válaszolt a nézőknek. Azt mindenképpen megtudhattuk, hogy újabb könyv megírásába kezdett, naplóregényt ír, és természetesen a főszereplők jómaga mellett autista barátai lesznek.
A Noé Partium Egyesülettel a kapcsolatot a szervezet Facebook-oldalán keresztül lehet felvenni, illetve telefonon is elérhetők (Löchli Tünde: 0799 939 188).
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
