Legalább annyian szkeptikusak a koronavírus elleni védőoltások tekintetében, mint ahányan beadatnák maguknak
V.E. 2020. november 23. 19:49, utolsó frissítés: 20:20Az oltásellenzőknek új témájuk akadt, most a covid-vakcina ellen lehet tüntetni. Az oltáselutasítás azonban végzetes következményekkel járhat.
Az Európai Gyógyszerügynökség bejelentette, készen áll arra, hogy december közepe körül két koronavírus elleni oltást hagyjon jóvá. Ezt hírt sokan kitörő örömmel fogadták, hiszen gyakorlatilag hónapok óta arra várunk, hogy életünk visszatérjen a normális kerékvágásba. Arról most ne vitatkozzunk, hogy mit jelent a normalitás, mert az epidemiológusok és a közegészségügyi szakemberek szerint oltás után is szükség lesz a maszkokra és a társadalmi távolságtartásra.
Az orvostudomány világában azonban mindenképpen egy óriási lépésnek számít a rekordidő, amely alatt megoldották a vakcina kivitelezését. „Ez egy óriási hír, ezek az oltások nyilvánvalóan segítenek a normális élethez történő visszatérésben. Szeretnék optimista lenni azzal kapcsolatban, hogy jövő nyárra a dolgok valamennyire vissza fognak térni a normális medrükbe"- mondta Luke O'Neill professzor, a dublini Trinity College kutatója. Az Európai Bizottság is ezt a normalitást reméli, ezért van az, hogy az oltási stratégia elindítása óta eurómilliókat pumpáltak a kutatásfejlesztésbe. Ha meglesz a jóváhagyás, azt követően abban bíznak, hogy 300 millió adagot gyorsan el tudnak juttatni az emberekhez szerte Európában.
Megvan az oltás, de megjelentek az oltásellenesek is
Miközben a kutatók azon fáradoznak, hogy kifejlesszék a koronavírus hatékony védőoltását, maroknyi, de elszánt oltásellenes mozgalom kampányol ellenük. Az oltásellenesség tévhitei, amiből mellesleg a közösségi média dollármilliárdos hasznot generál, ismét ezerrel terjednek a különböző csoportokon belül, és számtalan esetben nagyon nehéz megkülönböztetni egy szakavatott véleményt egy kimondottan oltásellenes nyilatkozattól. Romániában például annak a hírére, hogy van vakcina, Monica Pop szemész-főorvos, az oltásellenes mozgalom egyik ismert hazai vezető alakja máris kinyilatkozta, hogy egészen biztosan leukémiát okoz a védőoltás.
A koronavírus elleni vakcinával kapcsolatos, igencsak elgondolkodtató az a nemzetközi felmérés, amely szerint még a leginkább szkeptikus Oroszországban is a lakosság több mint fele beoltatná magát. Romániában ez az arány 57 százalék, magyarán a románok 43 százaléka köszöni, de nem kér a korona elleni oltásból.
Románia lakossága annyira elutasító a védőoltásokkal szemben, hogy tízből csak hatan oltatnák be magukat koronavírus ellen, és ezzel az aránnyal a világ leginkább oltásellenes országai közé tartozik. Magyarország szorosan követi, Lengyelország pedig meg is előzi a védőoltást ellenzők arányában.
A huszonnyolc országban mintegy húszezer felnőtt férfit és nő részvételével elvégzett Ipsos-felmérés során a válaszokból megállapították, hogy globálisan 74 százalékra tehető azoknak a száma, akik beoltatnák magukat a Sars-Cov-2 ellen.
Kína, Brazília, Ausztrália a dobogós a listán, tehát ezekben az országokban oltatnák be magukat a legtöbben, míg Oroszország, Lengyelország, Magyarország és Románia a sereghajtó, azaz csak kevesen fogadnának el egy esetleges vakcinát. Romániában egészen pontosan a lakosság 57 százaléka nyitott az oltásra, 29 százalék mond határozott nemet rá, 14 százalék csak részben elutasító.
5G, mikrochipek, alienek és társaik - mi mindent lehet összehordani ilyenkor
Az oltásellenesek nagy része visszatért az alap-narratívához, amely már a járvány kezdetekor felröppent a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban, de akkor a teszteléshez kapcsolódott: azt állítják, hogy a koronavírus-vakcinákat mikrochipek beültetésére fogják használni. A Nature folyóirat írta meg, hogy egy közben törölt YouTube videó a legvadabb összeesküvés-elméletek alapján állította (bizonyíték nélkül), hogy a vakcinák „milliókat fognak megölni”. Több mint 8 millió ember nézte meg a videót.
Ugyanennek a tudományos folyóiratnak az október végén megjelent, a Föld lakosait reprezentáló felméréséből viszont már az derült ki, hogy a bolygó lakosságának több mint 60 százaléka kérné az oltást, ha az elérhetővé válna, 14 százalék nem tudja, és csupán mintegy 15 százalék mondta azt, hogy biztosan nem kérne vakcinát.
A vakcinaellenző mozgalmakat tanulmányozó kutatókat aggasztja, hogy az oltástagadók, az anti-vaxxerek alááshatják a nyájimmunitás megteremtésére, azaz a járvány tényleges megállítására irányuló erőfeszítéseket.
Romániában például 2016-ban kanyaróban 64 gyermek halt meg csupán azért, mert szüleik elutasították a védőoltást. A járvány kezdete óta összeesküvés-elméletek terjedtek, és gerjesztették az oltásellenes hangulatot. Sok esetben politikusok, közéleti személyiségek, az ortodox egyház előljárói és papjai voltak azok, akik a lakosság körében elhintették a félrevezető információkat. Az oltásellenesség egyébként kéz a kézben járt a járványtagadással. Az esetek nagy részéről beszámoltunk a Transindexen.
A vakcinától való félelem némileg érthető. Sok szülő a kockázatok és a hosszú távú mellékhatások miatt nem bízik a vakcinákban.
Három fejlett országban – az Egyesült Királyságban, Svédországban és Japánban – bizonyos félelmek miatt visszafogták a szamárköhögés elleni vakcina alkalmazását. A következmény drámai és azonnali volt. Az Egyesült Királyságában 1974-ben 100 ezren kapták el a szamárköhögést, 36 közülük meghaltak 1978-ig. Japánban nagyjából ugyanebben az időszakban az oltási arány 70 százalékról 20–40 százalékra csökkent. A szamárköhögés ezután ugrásszerűen növekedett az 1974-es 393 esetről 13 ezerre. 1979-ben 41-en haltak meg a betegség következtében. Svédországban a szamárköhögés éves előfordulási aránya 1981-es 700 esetről 1985-ben 3200-ra nőtt.
A ’90-es években a volt Szovjetunióban tarolt a torokgyík, a diftéria. A gyermekek alacsony elsődleges immunizációs rátája és a felnőttek emlékeztető oltásának hiánya miatt az 1989-es 839 esetről 1994-ben közel 50 ezerre nőtt a fertőzöttek száma, közülük 1700-an meghaltak.
A tapasztalatokból egyértelműen leszűrhető, hogy a betegségek nem tűnnének el vakcinák nélkül, és ha abbahagynánk az oltást, akkor visszatérnének. A kutatások ezzel azt bizonyítják, hogy az oltásokkal kapcsolatos félelmek többsége megalapozatlan.
Tévhit, hogy a védőoltás autizmust vált ki
A széleskörű félelem, hogy a vakcinák növelik az autizmus kockázatát Dr. Andrew Wakefieldnek az 1997-ben, a Lancetben közzétett tanulmányán alapul. A brit sebész szerint a kanyaró, a mumpsz, és a rózsahimlő elleni vakcina beadása után nőtt az autista brit gyermekek száma.
A tanulmányról közben kiderült, hogy súlyos eljárási hibák, nyilvánosságra nem hozott pénzügyi összeférhetetlenség és etikai jogsértések miatt teljesen hiteltelen. Dr. Andrew Wakefield orvosi engedélyét megszüntették, cikkét pedig visszavonták a szaklapból.
Ennek ellenére feltételezéseit komolyan vették, amit számos vizsgálat követett. Egyik sem talált kapcsolatot a vakcina és az autizmus kialakulásának valószínűsége között. Újabb kutatások bizonyítják, hogy az autizmus már a méhen belül is kialakulhat, jóval azelőtt, hogy a baba megszületik vagy megkapja az oltásokat.
Tévhit, hogy a természetes védettség jobb a vakcinával kiváltottnál
Bizonyos esetekben a betegség kiváltotta természetes immunitás erősebb védettséget eredményez, mint a védőoltás. Ennek a megközelítésnek a veszélyei azonban messze meghaladják a relatív előnyöket. Ha például valakit ágynak dönt a kanyaró, 1:500-hoz az esélye az beteg elhalálozásának. Amennyiben azonban a személyt beoltották a kanyaró elleni MMR-vakcinával, az elhalálozás kockázata 1:1 millió arányra csökken.
Tévhit, hogy az oltások egészségre káros mennyiségű toxinokat tartalmaznak
Sokakat aggaszt, hogy a vakcinákban formaldehid, higany vagy alumínium fordul elő. Ezek a vegyi anyagok bizonyos mennyiségben valóban mérgezőek az emberi szervezetre. A vakcinákban azonban csak nyomokban fordulnak elő ezek az anyagok.
A formaldehid például nagyobb arányban a saját anyagcsere-rendszerbe, mint egy oltásban. Ráadásul nincs tudományos bizonyíték annak, hogy a nyomokban előforduló higany vagy alumínium káros az emberi szervezetre.
Tévhit, hogy a vakcinával szemben a fokozott higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát
Kétségtelen, hogy nem csak a vakcinák érdeme a fertőző betegségek arányának csökkenése vagy megszünése. A jobb higiénia, a táplálkozás és az antibiotikumok kifejlesztése is sokat segített a fertőző betegségek visszaszorításában. Az elszigetelt tényezők és a fertőző betegségek arányának vizsgálatában azonban a vakcinák szerepe nem tagadható.
Jó példa erre a kanyaró az Egyesült Államokban. Amikor 1963-ban bevezették az első kanyaró elleni vakcinát, a fertőzöttek száma évente megközelítette 400 ezret. Az elkövetkező évtizedben a higiéniai szokások és higiénia nem sokat változott, a vakcina alkalmazása után mégis 25 ezerre csökkent a fertőzöttek száma 1970-ig.
Tévhit, hogy a védőoltások nem érik meg a kockázatot
A szülők fenntartásai ellenére a gyermekeket évtizedek óta sikeresen oltják be. Soha egyetlen hiteles tanulmány sem kapcsolta össze a vakcinát hosszú távú egészségügyi állapottal.
A közvetlen veszély allergiás reakciók vagy súlyos mellékhatások formájában, illetve az elhalálozás gyakoriságában kimutathatatlanul ritka. 1990 és 1992 között például csupán egyetlen haláleset volt egy vakcinának tulajdonítható. A vakcinákkal szembeni súlyos allergiás reakció általános előfordulási aránya általában egy- vagy kétmillió injekció után egy eset.
Tévhit, hogy a vakcina olyan betegséget okoz, ami ellen védekezni szándékozunk
A vakcinák enyhe tüneteket okozhatnak. Ezek hasonlítanak annak a betegségnek a tüneteire, amely ellen védelmet nyújtanak. Gyakori tévhit, hogy ezek a tünetek fertőzést jeleznek. A tünetek kis százalékban – egymillió beoltottnál egy személy esetében tünetek váltanak ki. A tünetek azonban a szervezet immunválaszát jelzik a vakcinára, és nem magát a betegséget. Csak egyetlen olyan feljegyzett eset van, amikor a vakcináról kimutatták, hogy betegséget okoz.
Tévhit, hogy nincs szükség védőoltásra, mert a fertőzési arány alacsony
A „nyájimmunitásának” köszönhetően az emberek nagy többsége bármely populációban védett, sőt még az immunizálatlan kisebbség is védettséget élvez. Az emberek zöme ellenálló, így egy fertőző betegség esélyt sem kap létrejöttére és elterjedésére. Ez már csak azért is fontos, mert a lakosság egy része – csecsemők, terhes nők, idősek és a legyengült immunrendszerű emberek – nem kap oltható be hagyományos eljárással.
Ha azonban sokan nem oltatják be be magukat vagy a gyermekeiket, fokozzák a kollektív veszély, és lehetőséget teremtenek a vírusok és baktériumok megtelepedésére és elterjedésére.
Ráadásul, ha a betegség nem jelent veszélyt egy bizonyos országban, másutt tarolhat. A vakcina nélkül utazó sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve annál, aki beoltatta magát egy bizonyos betegség ellen.
Mi bizonyítja a védőoltások hatékonyságát?
Számos példa erre. A himlő elterjedését 1979-ben számolták fel véglegesen és világszerte – a globális vakcinázási programot követően. A himlő több száz millió emberrel végzett, és több mint 3000 éven át az egyik legrettegettebb betegség volt. Ma teljesen eltűnt – az immunizációs erőfeszítések jóvoltából.
A himlőhöz és kanyaróhoz hasonlóan más, vakcinával megelőzhető betegségek előfordulási gyakorisága nagyjából hasonló mintát mutat. A hepatitis B, a fertőző májgyulladás kivételével mindegyik betegség előfordulása lényegesen csökkent a megfelelő vakcina megjelenésével.
A közösségi média felelőssége
A Digitális Gyűlölet Elleni Központ (CCDH) új jelentése elveri a port a közösségi médián, amely lehetővé teszik, hogy az oltásellenes mozgalom a platformjaikon maradjon. A jelentés szerzői szerint az úgynevezett anti-vaxer mozgalom közösségi média fiókjai 2019 óta legalább 7,8 millióval növelték a követőik számát.
A CCDH arra figyelmeztetett, hogy az erősödő oltásellenes mozgalom alááshatja a koronavírus elleni harcot – idézi a kutatást a tekintélyes Lancet.
A jelentés megállapította, hogy 31 millió ember követi az oltásellenes csoportokat a Facebookon, és 17 millió ember iratkozott fel hasonló fiókokra a YouTube-on. A CCDH számításai szerint az oltásellenes mozgalom 1 milliárd dolláros éves bevételt generált a közösségi médiát üzemeltető cégek javára.
A romániai állampolgárok és a koronavírus elleni védőoltás viszonya számokban
A romániai lakosság 38 százaléka nem oltatná be magát a koronavírus ellen, ha a közeljövőben elérhetővé válna a vakcina – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A telefonos felmérést szeptember 25-e és október 16-a között készítette a Larics Szociológiai Kutatási Központ, együttműködésben a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai Egyesületével (ARPIM) és a Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI). A közvélemény-kutatás keretében ezer személyt kérdeztek meg, a hibahatár +/-3 százalék.
A válaszadók 38,6 százaléka azt mondta, hogy nem oltatná be magát, ha meglenne a koronavírus elleni oltás, 30 százalék később adatná be, ha kiderülne, hogy a vakcina nem járt mellékhatásokkal azoknál, akik már megkapták. 21,8 százalék válaszolta azt, hogy igényelné az oltást, 8 százalék pedig abban az esetben oltatná be magát, ha alapos magyarázattal szolgálnának neki erről.
A válaszadók 26,6 százaléka szerint az oltás több kockázattal jár, mint előnnyel, 25,5 százalék pedig úgy véli, hogy sokkal több előnye van a vakcinának, mint amekkora kockázattal jár a beadása. A megkérdezettek 55,24 százaléka általában véve egyetért az oltásokkal, 35,46 százalék szerint ezek csak bizonyos esetekben jók, 8,49 százalék pedig egyáltalán nem ért egyet ezzel a kezeléssel. 68,5 százalék vallotta azt, hogy egyszer sem oltatta be magát az elmúlt öt évben, 11,7 százalék egy oltást kapott ebben az időszakban, 9,1 százalék 2-3 oltást kapott, 8 százalék pedig minden évben beoltatta magát.
A megkérdezettek 43,5 százaléka gondolja úgy, hogy a vakcinák hatékonyak, de nem tudni, mennyire biztonságosak, 33,7 százalék hatékonyaknak és biztonságosaknak tartja az oltásokat, 14,5 százalék véli úgy, hogy a vakcinák nem olyan hatékonyak és nem is olyan biztonságosak, mint ahogy állítják, 4,5 százalék pedig semmilyen szempontból nem tartja jónak ezeket.
Nyitókép: Daniel Schludi on Unsplash