2020. november 26. csütörtökVirág
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

„Az iskolák teljes bezárását nem tartom indokoltnak, a vesztegzártól azonban nem fogunk megszabadulni" – közegészségügyi szakembert kérdeztünk

V.E. 2020. november 19. 15:59, utolsó frissítés: 16:15

Egyes intézkedésekkel késtek a hatóságok, másokat meg indokolatlanul vezettek be. A karanténra azonban szükség van, ha nem akarjuk tönkre vágni teljesen az egészségügyet - véli Răzvan Cherecheș, a BBTE professzora.


November 9-től léptek életbe azok a korlátozások, amelyek egy része hasznos, más része azonban, mint amilyen a piacok bezárása volt vagy az elemi iskolások esetében a jelenléti oktatás felfüggesztése, egyáltalán nem indokolt – állítja a Transindexnek adott interjúban Răzvan Cherecheș, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közegészségügyi professzora. Az intézkedések hatékonyságát csak néhány hét múlva lehet megállapítani, ezért szoktak minden ilyen jellegű korlátozást minimum 14 napra bevezetni, mert az a minimális időszak, amely alatt egy járványügyi döntésnek, és az új szabály betartásának a hatása meg is látszik, hangsúlyozta Răzvan Cherecheș. Eddig csak a politikához meg a focihoz értett mindenki, most már a járványokhoz is, mondja a szakember, terjednek az álhírek, félretájékoztatások. Ez is lehet az oka annak, hogy minden intézkedést megkérdőjelez a lakosság: ha maszkot kell viselni, nem jó, ha iskolába megy a gyerek, az sem, másoknál pedig épp fordított a helyzet. A fegyelmezett hozzáállás nélkül sokra nem jutnak a hatóságok.

Egyes intézkedéseket sokkal hamarabb meg kellett volna hozni, mások most is fölöslegesek – röviden így foglalhatnánk össze az interjú lényegét, de sorra vettük az intézkedésket, és első körben a legérdekesebb mondatokat emeljük ki:

A megfelelő időzítés nagyon fontos ilyenkor, figyelmeztetett a szakember, akinek az a véleménye, hogy a hatóságok túl sokat vártak, igazából addig, amíg a mutatók az égig szöktek, és csak akkor vezették be a korlátozásokat. Onnan letornászni most, nagyon nehéz lesz, mondta Răzvan Cherecheș és rámutatott, hogy „más országokban 1,5 ezrelékes fertőzöttségi aránynál már drasztikus intézkedéseket hoztak meg, és 2 ezreléknél például Ausztráliában már elrendelték a ’lockdown’-t. Romániát most úgy kell elképzelni, mint egy nehéz, kövekkel teli teherautót, amely elkezdett jócskán lefelé gurulni a lejtőn. Az első pár méter után sokkal könnyebb lett volna megfékezni a ’kamiont’, mint most, amikor egyre sebesebben halad lefelé."

Grafikon arról, hogy hogyan terjed a fertőzés különböző országokban. Románia előkelő második helyen van.Grafikon arról, hogy hogyan terjed a fertőzés különböző országokban. Románia előkelő második helyen van.


Hogy mekkora lesz a valós hatásuk az intézkedéseknek, azt csak két vagy három hét múlva tudjuk meg. Akkor derül ki, hogy sikerült-e valamelyest „ellaposítani” a járványgörbét vagy nem. Ugyanis az intézkedések lehetnek szigorúak, ha azokat nem tartják be.

A hatékonyság attól is függ, hogy a helyi hatóságok hogyan döntenek azok érvényesítéséről: „Ha nem szabnak ki bírságot, ha a helyi hatóságok nem foganatosítják hatékonyan a maszkviselési és az éjszakai kijárási tilalmat, nem bizonyosodnak meg arról, hogy az emberek nem szerveznek olyan partikat és összejöveteleket, ahol terjedne a vírus, akkor fölöslegesek az intézkedések. De ha a szabályokat betartjuk, akkor véleményem szerint nem marad el az eredmény” –mondta Răzvan Cherecheș.


Ami a téli ünnepeket, karácsonyt, szilvesztert illeti, amelyekre sokan közülünk már készülnek, a szakember egyértelműen fogalmazott: „Nem terveznék.” A közegészségügyi szakértő szerint nagy valószínűséggel a hatóságok a választások után fogják bejelenteni, hogy „nem lesz olyan karácsonyunk és szilveszterünk”, mint más években. Azért várnak az általános karantén kihirdetésével, hogy ez ne befolyásolja a parlamenti választásokat.

És akkor lássuk a részleteket is:

1.A kötelező kültéri maszkviselésről Chereches elmondta, hogy „olyan intézkedésről van szó, amelyet már akkor meg kellett volna hozni, amikor a fertőzöttség az országban elérte az 1,5 ezreléket. Azokról a megyékről beszélek, ahol megfelelő számú tesztet végeznek, mert ahol kevés a teszt, onnan nagyon homályos információink vannak, hogyan is állnak járványügyileg. Ha időben feltesszük a maszkot, sok más intézkedést elhalaszthattunk volna. Nagyon jó, hogy ezt az intézkedést meghozták, de az én megítélésem szerint nagyon későn hozták meg.”

Különböző felmérések készültek arról, hogy melyek azok a közösségi terek,ahol leginkább terjed a vírus. A közegészségügyi szakember szerint az éttermek, vendéglők toronymagasan vezetik a listát.Különböző felmérések készültek arról, hogy melyek azok a közösségi terek,ahol leginkább terjed a vírus. A közegészségügyi szakember szerint az éttermek, vendéglők toronymagasan vezetik a listát.


2. Az éjszakai kijárás korlátozását is pozitívan véleményezte a szakember. „Hasznos intézkedés. Vannak olyan tanulmányok, amelyek kimutatják, hogy jelentős hatással van a vírus terjedésének sebességére. Ez azért történik így, mert csökkenti az emberek közötti társadalmi interakció valószínűségét, ugyanis a szabályoknak való megfelelés éjszaka általában alacsonyabb, különösen az alkoholfogyasztással való összefüggésben, és pusztán az a tény, hogy ez a korlátozás egyes embercsoportok elégedetlenségéhez vezetett, egyértelművé teszi, hogy ezek az emberek a társasági életük korlátozásaként élték meg azt, hogy éjjel nem kószálhatnak a mulatóhelyek között, nem ugorhatnak át valamelyik ismerős vagy haver instant összehívott bulijára. "

3. Az iskolák bezárásával kapcsolatosan Răzvan Cherecheș elmondta, hogy nem ért egyet a teljes iskolazárral. „Tavasszal tökéletesen indokolt volt. Amit annak idején tudtunk a vírusról, azaz sokkal kevesebbet, mint most, indokolttá tette az iskolák bezárást. Időközben azonban eltelt egy fél év, a kutatások nem álltak le, ráadásul jó pár országban, amelynek a tanéve más beosztással működik, mint a romániai, már a tavasz végén, nyár elején újraindították a jelenléti oktatást. Jelenleg a legtöbb tanulmány, beleértve az Egészségügyi Világszervezet ajánlását is, azt javasolja, hogy az iskola elemi osztályaiban maradjon meg a ’fac-to-face’ tanítás, a többi pedig működjék online. Ennek a magyarázata egyrészt abban rejlik, hogy a 10 évesnél fiatalabb gyerekek nehezebben fertőződnek meg, és nehezebben továbbítják a vírust, ráadásul az elemisták azok, akik nem maradhatnak egyedül otthon, és az egész családnak a dinamikája, a hétköznapok megszervezése nehézzé, sok esetben kivitelezhetetlenné válik.

Ezenkívül az online oktatás bevezetése negyedik osztályig sokkal nehezebb, mint ötödik osztálytól kezdve, nem beszélve arról, hogy jelenléti oktatás esetében is az elemi osztályokban egyetlen felnőtt, a tanító kerül közvetlen kapcsolatba a gyerekekkel, tehát nem arról van szó, hogy 7-8 különböző tanárnak kell belépnie az osztályterembe a nap folyamán.

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem döntöttek így a hatóságok, Răzvan Cherecheș elmondta, hogy „az iskolák nyitva tartása érdekében számos adminisztratív intézkedést kellett volna hozni, például csökkenteni a gyermekek létszámát az osztálytermekben, hogy a fizikai távolságtartás szabályát be tudják tartani. Ezek a plexi elválasztók teljesen hatástalanok azokban a méretekben, amelyekben beszerelték itt, Romániában egyik vagy másik iskolában. Ha úgy néznének ki, mint Dél-Koreában, ahol szinte olyanok, mint egy doboz a gyerekek körül, akkor működne. De így ... Ezenkívül passzív vagy mesterséges szellőztető rendszerek bevezetéséről kellett volna gondoskodni minden tanteremben, hogy a levegő tartósan frissüljön. Szükség lett volna továbbá az iskola előtt várakozó szülők találkozásának, beszélgetésének a korlátozására” – részletezte a szakember. Răzvan Cherecheș kitért arra is, amiről többször szó esett, hogy önmagában nem is az iskolai együttlét rejt veszélyt magában, hanem a tömegközlekedés, az az óriási torlódás, amely csúcsidőben tapasztalható a nagyvárosokban, amikor a gyerekek mind iskolába mennek vagy iskolából jönnek. Ha a helyi hatóságok ezeket a részleteket rendezni tudták volna, akkor a szülők közül legalább az egyik visszatérhetne dolgozni, és a negatív gazdasági hatása, illetve a pszichés hatása ennek a fél-karanténos állapotnak nem volna ilyen erőteljes. „Úgy gondolom, hogy az összes iskola bezárását jelenleg nem indokolja a rendelkezésre álló tudományos szakirodalom" – jelentette ki Răzvan Cherecheș

4. A piacok bezárása volt az egyik sokat bírált intézkedés, aztán mégiscsak visszakozott a kormány, annak ellenére, hogy akkor, amikor kihirdették az új szabályokat, akkor meg is indokolták, hogy miért döntöttek úgy. Akkor azt állították, hogy a zárt térben lévő sok ember, illetve a készpénzzel való fizetés miatt kell bezárni a piacokat. Az általános felháborodás miatt visszakoztak a hatóságok. Megkérdeztük Răzvan Cherecheșt, hogy ő indokoltnak tartotta volna-e a zárt térben működő piacok bezárását? A szakember szerint ebben az esetben is arra kellett volna gondolni, hogyan oldható meg a zsúfoltság elkerülése, a helyiségek megfelelő szellőztetése, és a maszkviselés kötelező betartása. Mert a fertőzésveszély zárt térben bárhol felléphet, ahol sokan vannak, tehát a nagy bevásárlóközpontok is ugyanígy minősülhetnek veszélyes helyeknek.

A Kolozsvár főterén található kiülős A Kolozsvár főterén található kiülős "teraszokat" műanyag falakkal kerítették be, és kialakítottak egy, a szabályoknak megfelelő változatot a vendégek számára, de a szakember szerint ezek a megoldások nem megfelelőek. A hatóságok pedig ezekkel a "szoftos" intézkedésekkel csak elodázzák az elkerülhetetlent.


Mennyi időt kell várnunk, amíg kiderül, hogy lett-e hatásuk a korlátozásoknak?

Románia különböző nagyvárosaiban, megyéiben eltérő időpontban rendelték el egyik vagy másik szabályt – emlékeztetett Răzvan Cherecheș. A kültéri maszkviselést például a 3 ezrelékes küszöbhöz kötötték, és amint egyik vagy másik település elérte ezt a határt, kötelezővé vált a maszkviselés. Bukarestben azonban szinte két hétig számolgatták az értéket, amíg végül beadták a derekukat, és elrendelték, hogy mindenkinek kötelező a szabadban is maszkot viselnie. Ugyanez történik a különböző települések karantén alá helyezésével, hiszen nagyon sokféle logika mentén kell súlyozni, az egészségügyi és a gazdasági érdekek, nem beszélve a politikaiakról, folyamatosan egymásnak feszülnek. Ezért van az, hogy a legtöbb intézkedést a kelleténél később vezetik be, a járvány már egy másik szinten van, amikor igazából újabb szigorításokra volna szükség.

„Az intézkedéseket időben kell megtenni, nem akkor, amikor eljutunk egy olyan ponthoz, ahol a fertőzésszám olyan magas, hogy az elrendelt vesztegzárat nem két-három hétig kell betartani, hanem lehet, hogy 2-3 hónapig” - mondta Răzvan Cherecheș közegészségügyi szakértő., hozzátéve, hogy „tíz nap telt el az intézkedések bevezetése óta, egy-két hét múlva tisztább képet kapunk arról, hogy mennyire sikerült ellaposítani a járványgörbét.

A közegészségügyi szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a járványt valóban megfékezzük. Ha nem sikerül három ezrelék alá szorítani a fertőzöttségi arányt, akkor hetek alatt visszaugorhat a szint a mostani 10 ezrelékre, vagy akár meg is haladhatja ezt. Jó volna, ha a biztonságos 1 és 1,5 ezrelék közötti értéket céloznák be a hatóságok, mert akkor a kórházak működése és a gazdasági tevékenységek is fenntarthatók. Ausztráliában például 11 hétig volt vesztegzár, amíg nullára vitték le a fertőzöttséget, és csak ezt követően lazítottak a karanténon. „Minél hamarabb lazítunk az intézkedéseken, annál hamarabb visszatérünk oda, ahol abbahagytuk. De biztosan visszatérünk, előbb vagy utóbb, mert a vírus jelen van és aktív" – figyelmeztetett a szakember.

Mindenki az érkező oltásban reménykedik. A grafikonon látható a különböző országok vagy gazdasági uniók oltás-felvásárlási képessége. Az EU elég jól szituált, azonban, hogy a lakosság nagy részét lefedő átoltottság mikorra valósítható meg, erre még senkinek sincs válasza.Mindenki az érkező oltásban reménykedik. A grafikonon látható a különböző országok vagy gazdasági uniók oltás-felvásárlási képessége. Az EU elég jól szituált, azonban, hogy a lakosság nagy részét lefedő átoltottság mikorra valósítható meg, erre még senkinek sincs válasza.


„Nem terveznék karácsonyi ünnepeket sok vendéggel, és szilveszteri bulit sem. A hatóságok a választások utánra halasztják ennek bejelentését"

A közelgő ünnepek kapcsán Răzvan Cherecheș professzor azt mondja, hogy nincs oka azt hinni, hogy „szilveszterkor a helyzet olyan lesz, hogy partikat, szabadtéri tűzijátékos ünneplést engedjen meg. Hosszú tél lesz, és a karácsony és a szilveszter meglehetősen magányosan fog telni, mert a családban való ünneplés gyakorlatilag az egy háztartásban élők együtt ünneplését jelenti, nem azt, hogy összejön a nagycsalád minden tagja összegyűl Európa minden szegletéből."

A további szigorításokat bejelentő hírt azonban a hatóságoktól csak a választások után fogjuk megtudni, véli Răzvan Cherecheș: „sajnos a hatóságok kommunikációs logikáját meghatározzák a küszöbön álló választások, addig amíg azok nem járnak le, nem fognak további rossz híreket közölni a lakossággal, így is alapjaiban rázta meg a romániai társadalmat a Piatra Neamt-i tragédia, ami szintén annak a jele, hogy a teljes rendszer recseg-ropog. Eddig is tudtuk, hogy románia nem büszkélkedhet, egy hatékony egészségügyi rendszerrel, és orvostól ápolónőig, gyógyszerekig és felszerelésig mindenből hiány van. Mi egyszerű állampolgárokként most egyetlen egy dolgot tehetünk, hogy a szabályokat betartsuk, mert ha nem, akkor mindaz, ami eddig történt, csak egy aprócska figyelmeztetés lesz, ahhoz képest, hogy mi várhat ránk. A piacon megjelent vakcinánk, amíg eljutnak mindenkihez, hosszú időbe telik, nincs még itt az ideje az optimizmusnak” – zárta gondolatait Răzvan Cherecheș, közegészségügyi szakember.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS