Minden, amit tudni érdemes a koronavírus-oltásokról, amelyek 2021-ben érkeznek Romániába
V.E. 2020. november 07. 12:17, utolsó frissítés: 14:27Többszáz COVID-vakcinát fejelesztenek világszerte, az Európai Bizottság eddig három gyártóval kötött szerződést, ezekből kap Románia is. A tervek szerint 2021 elején kezdődik az oltáskampány. Fel vannak készülve?
Az elmúlt napok aggasztó számsorai ellenére nem került lelkileg padlóra az ország lakossága, ugyanis az államelnök, Klaus Johannis legalább kétszer konkrét üzenetben biztatott mindenkit, hogy már csak néhány hónapig kell kibírni, és megérkezik a mindenki által várva várt oltás. Igaz ugyan, hogy Raed Arafat, belügyi államtitkár arra figyelmeztetett, hogy korántsem fog működni egyik pillanatról a másikra a lakosság beoltása, ezt azonban többé-kevésbé mindenki tudja. Addig is, amíg a beígért vakcina megérkezik, lássuk, mit lehet tudni az intézkedésekről, az uniós oltási stratégiáról, illetve magukról az oltásokról.
Románia az Európai Bizottság által leszerződtetett szállítmányokból fog részesülni
Klaus Johannis november 3-án azt mondta, hogy Románia jövő tavaszig több mint 10 millió adag oltást kap. Három európai gyártó szállítja beezeket, az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását követően.
Az Orvostudományi Innovációs Központ elnöke, Dr. Marius Geanta felvázolta, hogy három olyan európai gyógyszergyártó cégről van szó, amelyekkel az Európai Bizottság szerződött. A gyártók a klinikai vizsgálatok 3. fázisba való belépését várják, majd az Európai Gyógyszerügynökségnek a jóváhagyását arra, hogy megjelenjen termékük az uniós piacon.
Az immunizálással kapcsolatosan a Román Epidemiológiai Társaság alelnöke, Dr. Emilian Popovici szerint a 70 százalékos kollektív immunizáláshoz, azaz a nyájimmunitás eléréséhez szükség van a fertőzés révén szerzett immuntapasztalatra, illetve az oltásra is, amely felgyorsítja az utat a cél felé, közelebb kerülünk a pandémiából való kilépéshez.
Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke: Ez a karácsony más karácsony lesz, mint amit megszoktunk.
Ugyanis európai szinten a járványhelyzet robbanásszerű. A hét közepén von der Leyen felhívást intézett az európai államokhoz, hogy szorosabban koordinálják a járvány elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiket, de a tesztelési stratégiát is. Az EB elnöke azt is elmondta, hogy „most merész intézkedésekre van szükség az életmentés és ugyanakkor az emberek megélhetési forrásainak védelme érdekében. (...) Ez nem a pihenés ideje. Ez a karácsony más karácsony lesz." Az oltásszállítmányok von der Leyen szerint jövő év áprilisában várhatók.
A merész lépések, amelyekről von der Leyen beszélt, nem maradtak el, ugyanis az EU több milliárd eurós tételt különített el az oltásokra. Hogyan? Az oltóanyag-fejlesztés és az oltóanyaggyártás gyorsítása érdekében szerződéseket kötött bizonyos oltóanyaggyártókkal. A Bizottság részben finanszírozta a gyártók induló költségeit, cserében pedig fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy adott időn belül meghatározott mennyiségű oltóanyagot vásároljon tőlük.
Ennek a formája az az előzetes piaci kötelezettségvállalás, amely alapján már most tudjuk, hogy Románia mintegy 10 millió vakcinát kap a leszerzdőtetett adagokból. A finanszírozás pedig előlegként beleszámít majd a tagállamok által ténylegesen megvásárolt oltóanyagok árába. A szükséges pénzt az EU a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz forrásainak jelentős részéből biztosítja. Emellett az Európai Beruházási Bank is nyújt támogatást kölcsönök formájában.
Több, mint 200 koronavírus elleni vakcina áll fejlesztés alatt világszerte, melyiket kapja Románia?
Az amerikai Milken Institute körképe szerint összesen 210 vakcinát fejlesztenek jelenleg világszerte, amelyek közül 30 lépett a klinikai tesztelés fázisába, a New York Times pedig 37 vakcináról tud, amelyeket már embereken is tesztelnek, és legalább 91 preklinikai állapotban lévő, állatokon tesztelt oltóanyagjelöltről adott hírt. Ezek alapján nehéz pontos körképet adni, ráadásul a számok folyamatosan változnak.
Az Európai Bizottság három szerződést írt eddig alá különböző gyógyszergyártó cégekkel, de további tárgyalásokat is folytat. Amiről tudunk:
- szerződést írt alá az AstraZenecával 300 millió adag vakcináról, valamint annak lehetőségéről, hogy a lakosság arányától függően további 100 millió adagot vásárolhatnak közvetlenül a tagállamok;
- a Sanofi-GSK együttműködésben legyártandó oltóanyagából 300 millió adagot kötöttek le;
- a Janssen Parmaceutica NV, a Jonhnson & Johnson konszern cégétől 200 millió adagot rendeltek, illetve az államok további 200 millió adagot vásárolhatnak külön-külön.
A Bizottság az összes tagállam nevében tájékozódási célból további megbeszéléseket folytatott:
- a CureVac céggel 225 millió oltóanyagdózis beszerzéséről;
- a Moderna vállalattal kezdetben 80 millió adag vakcina megvásárlásáról, további 80 millió dózis beszerzésének lehetőségével;
- a BioNTech-Pfizer vállalattal kezdetben 200 millió adag vakcina megvásárlásáról, további 100 millió dózis beszerzésének lehetőségével.
További intenzív tárgyalások folynak más oltóanyaggyártókkal is.
A Román Epidemiológiai Társaság alelnöke, Dr. Emilian Popovici a klinikai kutatás harmadik fázisában lévő védőoltásokat elemezve, elmagyarázta, hogy az AstraZeneca oltása áll legközelebb a legyártás elkezdéséhez, ez pedig olyan típusú oltás, amit kétszer kell beadni, a teljes védettség érdekében, tehát az első oltás után szükség lesz egy emlékeztető oltásra is. A Janssen által kifejlesztett vakcina is hasonló, 3-4 hetes szünet után van szükség a második dózis beadására.
Mit tudunk erről a három vakcináról?
A Sanofi-GSK szeptemberben kezdte meg a klinikai tesztek második fázisát, megfelelő eredmények mellett a harmadik (tömeges tesztelés) fázis befejezését 2020 végére várják. A sikeres fejlesztés eredményeként a vállalatok szerint 2021 második felére készülhet el az oltóanyag.
A Janssen által fejlesztett, koronavírus elleni potenciális oltóanyag olyan technológiára támaszkodik, amelyet már használtak a cég nemrégiben jóváhagyott, ebola elleni oltóanyagának, valamint a Zika-, az RSV- és a HIV-vakcinajelöltek kifejlesztéséhez és gyártásához.
A vakcinajelölt kifejlesztése már a klinikai vizsgálatok III. fázisában tart. Az Európai Bizottságnak a szóban forgó oltóanyag támogatására irányuló döntését az oltóanyag tudományos értékelése, az alkalmazott technológia, a vállalat oltóanyagfejlesztéssel összefüggő tapasztalata, valamint az Európai Unió egészének ellátását lehetővé tévő gyártókapacitás indokolta.
A brit-svéd AstraZeneca gyógyszercég kutatói korábban úgy nyilatkoztak, hogy októberben már rendelkezésre állhatnak olyan kísérleti vakcinák, amiket vészhelyzet esetén be lehet vetni, sőt az AstraZeneca szerint az engedélyezés után a cég akár kétmilliárd dózist is le tud gyártani.
Margaret Harris, az ENSZ szóvivője a klinikai tesztelésről szólva viszont óva intett az elhamarkodottságtól: azt mondta, a vizsgálatok harmadik fázisának „tovább kell tartania, mert meg kell bizonyosodnunk arról, a vakcina ténylegesen véd a vírustól, és biztonságos.” Erre pedig már csak amiatt is szükség van, mert egy elsietett, nem hatékony, sőt egészségügyi problémákat okozó oltás az egész tudományba vetett bizalmat alapjaiban rendítené meg, nem beszélve arról, micsoda remek érveket teremtene az oltásellenes mozgalom képviselőinek.
Hogyan fog működni Romániában az oltások szétosztása, tárolása, hogyan jut el a lakossághoz?
A rossz hírt a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, Alexandru Rafila és Raed Arafat belügyi államtitkár közölték, akik szerint még mindig nem tudni, miként tárolják majd Romániában az EU-tól kapott, illetve idehaza gyártott védőoltásokat. Mindeddig a kormány részéről voltak olyan vélemények, hogy a vakcinát a háziorvosnál kellene tárolni, ami viszont lehetetlen. A szérumot ugyanis szobahőmérsékleten nem lehet tartani, speciális körülmények között, hűtőszekrényekben kell majd tárolni.
Rafila szerint oltásközpontokat kell létrehozni, hatalmas hűtőszekrényekkel, ahol biztonságosan lehet tárolni az oltásokat. Olyan egységekről beszélt, amelyekben a hőmérséklet eléri a mínusz 70-80 fokot, tehát a hőmérséklet meg volna oldva, azonban a tárolaási kapacitás még mindig nem, ugyanis ezekben sem lehet milliós tételű mennyiségeket eltartani.
Ezért a szakember úgy gondolja, hogy a problémát a kormánynak kellene majd rendeznie, nem elegendő ehhez csupán az egészségügyi minisztérium logisztikája. De a védőoltásokat még ilyen körülmények között, mínusz 70-80 fokos hőmérsékleten sem lehet hosszabb ideig tárolni, ugyanis néhány napon belül veszítenek minőségükből, hatástalanokká válnának, így az oltást fölöslegesen végeznék el.
Egy dolog biztos, hogy az illetékeseknek már most el gondolkodniuk kell a szervezési megoldásokon, nehogy odajussunk, hogy az Európai Unió átadja Románia számára a védőoltásokat, de azokat nincs hol tárolni az országban, illetve lehetetlenné válna a szétosztásuk megyei vagy városi szinteken.
Október 18-án járta körbe a világot az a képsor, amely bemutatja, hogy az amerikai gyógyszeróriás, a Pfizer, elkezdte a covid-vakcina legyártását.. Itt Romániában is fölmerült, hogy saját vagy egy megvásárolt gyártási licensz alapján, helyben tegyék lehetővé a védőoltás legyártását, ami által egyszerűsödne a helyzet annyiban, hogy nem kell a szállításról és a hosszú távú tárolásról gondoskodni, hanem be lehetne állítani egy olyan gyártási ütemet, amely optimálisan az ország igényeihez igazodna, és akkor csak tízezres tételeket kellene szállítani az országon belül, illetve sokkal kisebb tételeket tárolni a különböző települések egészségügyi központjaiban. Ehhez azonban föl kell éleszteni először a Cantacuzino Intézetet, a Védelmi Minisztérium szárnyai alatt működő intézményt, amely romokban hever az alulfinanszírozottság miatt. A katonaság egyébként az előrejelzések szerint konkrét részt vállal az oltási kampány hathatós megszervezésében.
A pesszimistább forgatókönyv: 2021-ban valószínűleg még nem lesz tömeges védőoltás
Romániában is szó esett már arról, hogy kezdetben az egészségügyi személyzet kapná meg az oltást, majd a veszélyeztetett kategóriák következnének: idősek, krónikus betegek. Azért kell észszerűsíteni a folyamatot, mert nem lehet arra számítani, hogy milliószámra érkezik meg az oltóanyag, ugyanis, amint már rámutattunk, ez logisztikailagkivitelezhetetlen.
Margaret Harris, a WHO egyik szóvivője úgy nyilatkozott, hogy felméréseik alapján a világszervezet 2021 második felénél korábban nem számít a koronavírus elleni széles körű védőoltásra. A Microsoft alapítója, Bill Gates, aki az utóbbi időben sokat foglalkozik egészségügyi fejlesztéssel, azt mondta, hogy a fejlett országok 2021 végére, míg a világ másik fele 2022 végére lehet képes véget vetni a világjárványnak.
Habár sokan csalódottak lehetnek, hogy a 2020-as évüket dobhatják a kukába, ha az oltóanyagok fejlesztésének szokásos időtartamát tekintjük, amely 10-15 évet is felölelhet, az oltóanyag kifejlesztésében 2020 januárját kezdőpontnak tekintve, a 18-24 hónap, amely alatt tényleg eljut a lakossághoz a védőoltás, valóságos rohamtempónak, és világpremiernek számít.
Ha mégis megkapjuk az oltást, hogyan fog működni?
A védőoltásokat általában egyenesen az izomba adják, amelynek hatására az immunválaszt követően antitestek termelődnek a vérben, a COVID-19-hez hasonló légúti fertőzések viszont az orr és a garat nyálkahártyáján keresztül történnek, és a nyálkahártyákban sokkal nehezebben termelődnek antitestek. Vagyis azt nagyon nehéz lehet elérni, hogy a vírus bekerüljön a szervezetbe, így a vakcina leginkább a mélyebb szövetek, például a tüdő védelmére szolgálhat. A COVID-vakcina tehát nem biztos, hogy véd a koronavírus-fertőzéstől, viszont a súlyos tüdőbetegségek elkerülhetővé válnak általa.
Egyesek várják, mások meg készítik az oltásellenes kampányukat
Várható, hogy az oltások körül is kialakul az a dezinformációs káosz, ami már eddig is jellemezte a járványt.
Az oltásellenesség az egész vakcinaprogram sikerét alááshatja: különböző nemzetközi felmérések ugyanis azt mutatják, hogy az emberek 50 százaléka biztos abban, hogy beoltatná magát, ha elérhetővé válik egy COVID-vakcina, 20 százalékuk ezt startból elutasítja, további 31 százalék pedig még nem döntötte el, hogy mit fog tenni. A WHO szerint a különböző országokban a lakosság legalább 50 százalékát be kéne oltani, hogy esély legyen a nyájimmunitás elérésére.
Azt pedig inkább ne is akarjuk elképzelni, hogy ekkora várakozás után mi lesz, ha a sietve engedélyezett vakcina a szélesebb népesség körében nem éri el a várt hatást, és a járvány tovább tombol. Egy ilyen helyzet nemcsak a vakcinákba, de általánosan a közegészségügyi szakértelembe vetett bizalmat is megrengethetné.
Nyitókép és illusztrációk forrás a Pexels, Karolina Grabowska és Polina Tankilevitch munkái.