2020. november 26. csütörtökVirág
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

SMURD: „Aki egy életet ment meg, az egy egész világot ment meg”

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2020. október 28. 10:58, utolsó frissítés: 12:01

A SMURD 30 évéről szóló sorozatunk első részében a kezdeteket, a hőskorszakot elevenítettük fel, de a rohammentősök már a jövőt szervezik már, telemedicinás szolgáltatásokkal és robottechnikával.


A romániai orvosi sürgősségi ellátás és rohammentőszolgálat 30 éve kezdődött Marosvásárhelyen. Ma a SMURD fogalommá vált, és a hétköznapi emberek egy mentő láttán meg szokták tippelni, hogy mennyire van vészhelyzet: ha a fehér mentő megy, akkor nem olyan nagy baj, de ha a piros mentő, akkor igen.

A Transindex utánajárt a SMURD történetének, amelyet két részben közlünk, itt olvasható az első rész.

Míg az első részben főleg a SMURD létrejöttét mutattuk be, most a 2000-es évek történéseiről, és jelenlegi helyzetéről lesz szó. Erről Turucz Emilia, sürgősségi szakorvos mesélt nekünk, aki elmondta, hogy nagyváradiként érkezett a marosvásárhelyi orvosi egyetemre tanulni, majd 2004-ben kezdte a rezidensi képzését, és azóta a SMURD-nál dolgozik.

A SMURD-os hangulat a 2000-es években


Beszámolója szerint a 2000-es évek közepén sokkal családiasabb volt a hangulat a sürgősségi osztályon és a rohammentőszolgálatnál, ahol jelenleg inkább professzionális a légkör. Természetesen akkor is jellemző volt a professzionális, magas szintű háttér, mivel ezt nagyon megkövetelte dr. Raed Arafat. Viszont a személyzet még sokkal kisebb csoportból állt, és a hely – a barakk – is kisebb volt. A személyzet jelentős része még az első önkéntesekből állt, akik kezdték a SMURD-ot, akik építették a barakkot, takarították, rendezték, s így teljesen a sajátjuknak érezték, ami egy családias, szoros közösségiséget alkotott, amelyhez jó érzés volt csatlakozni. „Kevesebb volt a beteg is, mert még megvoltak az ambulanciák (sürgősségi járóbetegrendelők), így kicsit oszlott a mindenféle problémákkal a sürgősségi osztályra érkező betegek száma” – tette hozzá.

Azóta a sürgősségi osztály nagyon sokat fejlődött, 2012-ben beköltözött a Maros Megyei Sürgősségi Kórház földszintjére, ami a ’90-es években még teljesen abszurdnak, elképzelhetetlennek látszott. A sürgősségi osztály szolgáltatása, betegellátása komplexebbé vált, a SMURD szervezetileg is felduzzadt, megnőtt személyzet. „Mikor odakerültem, akkor az ápolóktól, a takarítónőkig, az asszisztensektől az adminisztratív részlegig mindenki személyesen ismerte egymást, szorosan együtt dolgoztunk. Most, hogy sokan vagyunk, ennek az együttműködésnek már nincs meg ez a vonása – helyette viszont egy nagy, jól működő professzionális közegnek vagyunk a részesei” – mesélte Turucz Emilia.

A Marosvásárhelyi sürgősségi osztály az utóbbi években nagyon sokat fejlődött.A Marosvásárhelyi sürgősségi osztály az utóbbi években nagyon sokat fejlődött.


Arafat, mint gyakorló-oktató orvos

Kérdésünkre, hogy milyen volt Arafattal orvos-kollégaként dolgozni, a sürgősségi szakorvos elmondta, hogy szigorú volt, de rengeteget lehetett tőle tanulni. „Nagyon jó volt tanuló rezidens orvosként mellette lenni. Szigorú volt ha hibáztunk, vagy ha olyan hibát követtünk el, amely veszélyeztetett minket. Akkor is ha bizonyos dolgokat elmulasztottunk, vagy nem a szabályzat szerint jártunk el, mindig határozottan és keményen lépett fel, megkövetelte a rendet és a fegyelmet, de ezt olyan formában adta át, hogy mi büszkén próbáltunk megfelelni.

Másrészt, ha éles helyzetben bajban voltunk, akkor nagyon nagy nyugalommal és professzionalizmussal állt mellénk. Kezdő orvosként voltak helyzetek, amikor én megijedtem és döntésképtelenné váltam: mikor ezt látta, akkor teljes nyugalommal segített. Nem vette át tőlem a problémát, de irányított, hogy »ezt így és így és így csináld«. Az emberre átragadt az a nyugalom amit ő sugárzott, és megtanult a kritikus helyzetben helytállni. Így tanultam meg olyan döntéseket meghozni, amelyeket éles helyzetben meg kell hozzon egy orvos. A sürgősségi ellátásban folyamatosan, akár percenként gyors döntéseket kell hozni, amin egy ember élete múlhat: ehhez komoly szakmai tudás és nagy fegyelem szükséges. Ez próbálta Arafat doktor úr mindenikünknek átadatni. Nagyon nagy élmény volt vele orvos kollégaként dolgozni, olyan volt, aki egy kezdő orvosnak példaképe lehetett” – osztotta meg élményeit a sürgősségi doktornő.

Rosszul bekötött cipőt kritizál dr. Raed Arafat. fotó: hotnews.Rosszul bekötött cipőt kritizál dr. Raed Arafat. fotó: hotnews.


Etnikai diszkriminációra nem volt példa

Marosvásárhelyen 1990-ben a SMURD létrejötte előtt alig néhány hónappal történtek azok az interetnikai konfliktusok, amelyeket ma „fekete március”-ként ismerünk. Kérdésünkre, hogy etnikailag voltak-e konfliktusok a SMURD-on belül – hiszen a személyzet román-magyar volt, a vezetőjük egy arab származású ember, a betegek egy része roma – Turucz Emilia elmondta, hogy a sürgősségin nem voltak etnikai problémák, nem volt téma, hogy ki milyen nemzetiségű. „Arafatnak irányelve volt, hogy teljesen egyenlően kezel ilyen szempontból mindenkit, valószínűleg azért is, mert olyan ember aki bejárta a világot, hét nyelvet beszél, amin keresztül hét kultúra tisztelője.”

E mentén a vásárhelyi sürgősségin minden orvosnak, asszisztensnek, vagy egyáltalán aki ott szeretett volna dolgozni, azok számára egyértelmű volt, hogy nincsenek ilyen különbségek közöttük: „a személyzetből mindenki egyenrangú, egyforma bánásmódot kapott, attól függetlenül, hogy ki honnan érkezett, vagy mi a nemzetisége. A hangsúly azon volt, hogy amit tud, azt maximálisan beleadja a közös munkába. A személyzeten belül sosem volt ilyen probléma” – jelentette ki Turuzc, hozzátéve, hogy valószínű, hogy aki miatt lehetett volna, az vagy nem is ment oda, vagy hamar elment a SMURD-tól.

A romániai sürgősségi rezidensi képzést lényegében Dr. Arafat indította el, és bár az országban még indultak más képzési központok is, a képzés koordinálása és fejlesztése lényegében ma is Vásárhelyen van. És amikor elindították a sürgősségi rezidensi képzést, akkor az ország minden részéről érkeztek emberek, olyanok is, akik Vásárhelyen találkoztak először a magyar nyelvvel: de sosem volt emiatt feszültség.

„Lényegében minden innen indult, és kötelességünknek éreztük, hogy a fejlődésben is az élen maradjuk, a vásárhelyi közösség továbbra is fogékony marad minden innovációra. De természetesen más központokban is összegyűltek olyan munkacsoportok, ahol vannak jó ötletek, kísérletek a fejlődésre, amelyeket mi veszünk át. Nagyon szép dolog ebben a sürgősségi rendszerben, hogy ténylegesen létezik kapcsolattartás, együttműködés. Mi ezt is a nagyoktól tanultuk el: akkoriban egy kisebb közösség volt, és minden nagyobb városból voltak emberek, akik elkezdték ezt csinálni, és tovább vinni Arafat doktor úr ötleteit, elméleteit és kidolgozott terveit. Aztán mindenki a maga városában megküzdötte a maga harcát. Így bővült ez a kis közösség, és a fiatalabbak megtanulták tőlük, hogy együtt vagyunk erősek és legyőzhetetlenek, kell tartani a kapcsolatot a más központokkal, mert csak együtt lehet előre menni” – mutatott rá Turucz Emilia a SMURD nemzeti szintű kiépülésének az egyik mozgatórugójára.

Intézményközi viszonyok: az ellenségeskedéstől a partnerségig

Mint az előző részben is beszámoltunk arról, a rohammentőszolgálat történetének az elején több intézmény részéről is erős ellenállás volt tapasztalható. Kérdésünkre, hogy ebből mi volt belülről tapasztalható, illetve hogyan alakultak az inézményközi viszonyok, a sürgősségi orvos elmondta, hogy egyrészt érthető volt az idegenkedés és ellenérzés a korai szakaszban, mivel külföldi példákból vett modellek mentén végül egy nagyon bonyolult, kombinált rendszert építettek fel.

„Ez egy nagyon értelmesen felépített rendszer, amit eleinte nem igazán értettek. Azon túl sok külföldi támogatást megszerzett (ezt hangsúlyozom, mert mindenki azt hiszi, hogy »csak úgy kapta«, pedig ezeket ő szerezte meg külön-külön, céltudatos munkával). Ennek következtében az első 10 évben a SMURD adományokból jobban fel volt szerelve mint a kórházi rendszerek nagy része, ami miatt más intézmények nehezteltek. Ugyanakkor szakmailag is nézeteltérések voltak, mert ez egy teljesen új szakterület, amit nem ismertek” – vázolta a helyzetet a doktornő.

A SMURD szakmailag nagyon gyorsan fejlődött, és képes volt tartani mindvégig a magas nemzetközi színvonal-standardokat. De mivel az egészségügyi ellátás egy rendszer, a klinika többi osztályai is fel kellett zárkózzanak. „Ez gyakran konfliktushoz vezetett, mert nem mindenki akart feltétlenül a lehető legjobb lenni – mi viszont igen. Amellett, hogy egy fiatal közösség volt, Arafat doktor rengeteg külföldi továbbképzésre küldött mindenkit, minden lehetőséget megragadott, hogy a személyzet menjen, tanuljon, és külföldi tapasztalatokat szerezzen, s új dolgokat hozzon haza – ez a mai napig így van a SMURD-nál. Ez a gyakorlat a szintet magasan tartja, és a többi szakterületek, osztályok kénytelenek folyamatosan felzárkózni, mert mi mindenkivel szoros kapcsolatban vagyunk.”

Turucz elmagyarázta, hogy az egészségügyi rendszerben, amikor egy sürgősségi helyzet van, akkor az ő részük lényegében az első 2 óra: amikor a beteg megkapja a szükséges sürgősségi beavatkozásokat, az állapotát stabilizálják, felderítik, hogy mi a gond. Ezt követően átadják a megfelelő szakembernek, szakosztálynak. „És hozzánk mindenféle patológia érkezik, és mivel mi tudjuk tartani a nemzetközi standardoknak megfelelően járunk el, ezen a szinten vannak az elvárásaink a többi szakterülettel szemben: és ez elég sok feszültséget, konfliktust generált, és bár ma már ez nem általános jellemző, még mindig előfordulnak feszült helyzetek – de ezek is inkább elszigeteltebb, személyesebb, régről visszamaradt viszályok nyomai inkább.”

Ugyanakkor az évek során a kórházak és a klinikai osztályok lassan felismerték a sürgősségi osztály előnyeit, és a viszony partnerséggé formálódott. Hiszen az ő részükről nagyon nagy előnyt jelent, hogy egy sürgősségi szakorvos a beteget teljes egészében átvizsgálja, úgymond "átválogatja" és egy egy diagnózis-javaslattal adja át a beteget a megfelelő szakellátásnak, miközben a beteg végig orvosi felügyelet alatt van, és a kezelése is elkezdődik. Míg a sürgősségi osztály létrejötte előtt négy-öt különböző szakrendelő között kellett sétálgasson a beteg, felügyelet nélkül és gyakran nagy fájdalmakkal, most sokkal gördülékenyebben és szervezettebben történnek a dolgok, ami az összes intézménynek jó, de a betegeknek is sokkal előnyösebb.

SMURD-osok, mentősök és vöröskeresztesek: partneri viszonyban gyakran vesznek részt közösen továbbképzéseken. Fotó: Serviciul de Ambulanță, Facebook-oldal. SMURD-osok, mentősök és vöröskeresztesek: partneri viszonyban gyakran vesznek részt közösen továbbképzéseken. Fotó: Serviciul de Ambulanță, Facebook-oldal.


Egykor tanultak, kísérleteztek, ma (tovább tanulnak és) tanítanak

Már az első részben kiderült, hogy a képzésekre, tanfolyamokra a SMURD mindig nagyon nagy hangsúlyt fektetett. Ugyanis a rohammentőszolgálatnál alapvető belátás, hogy amikor mindenkinek megvan a megfelelő felszerelése, akkor a különbség az emberek szaktudásában rejlik: és ezen életek múlhatnak. Ezért alapvetően fontos a folyamatos továbbtanulás, a továbbképzés, a folyamatos felkészültség fenntartása, a legújabb ismeretek, tudásformák és eljárások elsajátítása.

Jelenleg a SMURD-nál több nemzedék van jelen, ami a szolgálat egyik előnye. Ugyanis még ott vannak azok, akik az egészet elkezdték, az alapítók, és vannak akik később csatlakoztak és még elkapták a rendszerépítés hangulatát, gyakorlatát. Mostanában viszont megjelent egy újabb generáció is, akiknek már kissé eltérő szerepük lesz: a rendszer fenntartása, fejlesztése, és továbbvitele. „Így az emberek különbözőképpen vannak motiválva, eltérően gondolkodnak, másként állnak hozzá a dolgokhoz.”

Ma már Marosvásárhely egyéb képzések mellett a katasztrófaelhárítás tanfolyamok és képzések központja is. „Szoros együttműködésben állunk a bukaresti katasztrófaelhárító központtal, de nekünk van egy virtuális szimulátorunk, ami tökéletes katasztrófavédelmi gyakorlatok elvégzéséhez, mivel a virtuális-valósággal bármilyen katasztrófahelyzetet szimulálni tudunk: s így a képzések, felkészítések, gyakorlatok jelentős része itt valósul meg” – mondta Turucz Emilia.

Virtuális-valóság katasztrófaszimulátor, speciális járművek, technológia

A vásárhelyi katasztrófaelhárító központban fejlettsége és naprakész felkészültsége miatt 2016-ban NATO gyakorlatokat szimuláltak. A szimulációs központot a SMURD alapítvány a kórház segítségével működteti, több komoly külföldi magas színvonalú szakmai tanfolyamot sikerült már importálni, és helyi tanfolyamként havi rendszerességgel megszervezni.

„Ugyanakkor szoros kollaborációnk van a hegyimentőkkel, más katasztrófavédelmi szervezetekkel, és a paramedikusokkal. Kiemelném a kapcsolatunkat a tűzoltóságon belüli paramedikusokkal, akik egyszerre képzettek a tűzoltási és az elsősegélynyújtási eljárásokban, emellett pedig szakértők a technikai mentésben is, akik szorosan együttműködnek a rohammentőszolgálattal – nagyon sokat gyakorlatozunk együtt” – jelentette ki Turucz Emilia. Hozzátette: a SMURD innovatív, sokoldalú fejlődése a tűzoltóságra is átragadt, főleg mert a két szervezet között nagyon szoros az együttműködés, amely kollaborációnak a kiindulópontja szintén Marosvásárhely volt. A tűzoltóságnak ma már számos speciális autója van a legkülönfélébb technikai mentéshez, és a személyzet is sokoldalúan felkészített.

Mobil Intenzív Terápiás SMURD-jármű. A jelenlegi válságban mindenik használatban van. Fotó: Fundatia pentru SMURD, Facebook.Mobil Intenzív Terápiás SMURD-jármű. A jelenlegi válságban mindenik használatban van. Fotó: Fundatia pentru SMURD, Facebook.


Emellett jelenleg a SMURD-nál is számos speciális mentőautó – és szakismerettel rendelkező rohammentős – megtalálható, kezdve az újraélesztő, intenzív terápiás autóktól, az elsősegélynyújtó kocsikig, egészen az újszülötteket ellátó vészhelyzeti járművükön át. De Romániában jelenleg olyan különleges SMURD-os járművek is vannak, mint a mobil képzőközpontok, illetve a járvány miatt éppen igénybe vett mobil intenzív terápiás kórházak. Mi több ma Románia rendelkezik speciális fertőző betegségek ellátására kifejlesztett mentőautókkal, és mobil tesztközpontokkal.

Továbbá a SMURD-központok folyamatos multimédiás online instrukciókat és szolgáltatást is tudnak nyújtani azoknak az elsősegélynyújtó csapatoknak, akik egy vészhelyzeti esetben a helyszíneken vannak, legyenek paramedikusok, tűzoltók, hegyimentők. Mivel a személyzeti hiány állandó jellegű a sürgősségi rendszerben, a telemedicina által széles földrajzi területeket lehet professzionális szakellátásban részesíteni kevesebb személyzettel. Ez külföldön egy bevált módszer, és a jelenlegi koronavírus-járványban még inkább kiemelkedett a jelentősége. „Arafat doktor mindig a jövőre figyel, évekkel ezelőtt építette ki ezt a rendszert mindenféle támogatásokból, hogy megoldást találjon a sürgősségi ellátás egységesítését.” – összegezte Turucz.

A pandémia első hónapjaiban a Kolozsvár melletti mentőautó-gyárban speciális járművet fejlesztettek: ma országszerte használatosak. A pandémia első hónapjaiban a Kolozsvár melletti mentőautó-gyárban speciális járművet fejlesztettek: ma országszerte használatosak.


„Aki egy életet ment meg, az egy egész világot ment meg”

Ez a SMURD mottója. Kérésünkre Turucz Emilia elmondta, hogy számára, számukra ez mit jelent: „Mint sürgősségi orvos, vagy mint sürgősségi egészségügyi személyzet tagja, rengetegszer olyan helyzetben találjuk magunkat, amikor szó szerint élet-halál helyzetről van szó. És azon túl, hogy az illető személyt, mint pácienst kell megmenti és maximális ellátást biztosítani neki, természetesen mindig ott van az is, hogy az illető egy ember, akinek van egy környezete. Amikor kimegyünk egy balesethez, és például egy anyuka nagyon súlyos állapotban van, és az autóban ott van még két gyerek és az apuka is, akkor nem csak egy »sérült pácienssel« van dolgunk, hanem egy anyával, egy férjjel, egy emberrel – ezek a dolgok megérintenek minket. Vagy bejött a sürgősségi osztályra egy nagymama, aki nagyon rossz egészségügyi állapotban volt. Kiderült, hogy ő tartja el az unokákat, és ha valami történik vele, akkor a család szétesik. Az esetek itt nem csak orvosi ügyek: hanem egy-egy világ. Egy világ maga az ember, mint személy, aki ellátást igényel, akinek vannak hozzátározói, akinek van egy környezete, ahonnan származik. A világával érintkezünk” – mondta a sürgősségi szakorvos.

Beszámolt arról is, hogy ez sokszor nagyon nehéz, és meg kell tanulja a SMURD-os személyzet, hogy kissé hátralépjen, és elhatárolja magát, mert ők is emberek, és nem tudnak mindent átvenni, hiszen akkor emberileg összeomlanak, kiégnek. Sok olyan eset van, amit így sem tudnak elfelejteni, és csak lassan dolgozzák fel.

„Viszont amikor megmentesz egy életet, akkor érzed, tudod, hogy köréje egy világ épült fel, és azt a világot is megmented valamilyen szinten” – mutatott rá Turucz a mottó jelentésére.

Egy ember mindig egy világot is jelent, és a képzettség alapot adhat a konstruktív kritikának. Fotó: Fundatia pentru SMURD, Facebook-oldal. Egy ember mindig egy világot is jelent, és a képzettség alapot adhat a konstruktív kritikának. Fotó: Fundatia pentru SMURD, Facebook-oldal.


A SMURD-ot gyakran éri kritika, de nem mindig van alapja

A közösségi médiában, beszélgetésekben, sajtóhírekben gyakran találkozhatunk éles kritikával, ami a SMURD, vagy dr. Raed Arafat tevékenységére vonatkozik. Megkérdeztük Turucz Emiliát, hogy erről mit gondol.

Elmondta, hogy véleménye szerint ennek hátterében egy csúnyán manipulált jelenség áll, amely mögött különböző politikai-üzleti érdekek állnak, és a sürgősségi ellátás, illetve a rohammentőszolgálat hiteltelenítése a céljuk. „Külföldön, világszerte a romániai sürgősségi rendszer egy példakép, mivel egy nagyon meggondoltan, jól kiépített, jól működő integrált sürgősségi rendszer. Tényleg számtalan nyugati országnak példa, hogy merre kellene fejlődni. A világ minden részéről folyamatosan érkeznek szakemberek, hogy megnézzék, megtapasztalják, hogy átvegyenek dolgokat, amivel kiegészíthetik, feljavíthatják a saját országuk sürgősségi rendszerét” – vázolta a sürgősségi szakorvos a SMURD-rendszer nemzetközi elismertségét.

„E közben itthon azzal találkozunk, hogy lekritizáljuk, sok mindenbe szakértelem nélkül belekötnek, hogy az nem jó. Ez az attitűd nagyon rátelepszik a nyilvánosságra, mert Romániában megvan nekünk egy általános elégedetlenségünk: ezt gyakran szándékosan fenntartják, mert úgy könnyebb a tömeget irányítani. A sürgősségi rendszer pedig az elégedetlenség egyik célpontja, eszméletlen nagy lobbizással és nyomással próbálnak hitelteleníteni – ebben sokféle politikai-, üzleti- és magánérdek találkozik – akik mindezt mediatizálják. Rettenetes következményekkel járja, ha ilyen érdekek miatt az emberek elvesztik a bizalmukat a sürgősségi szolgálatban” – jelentette ki Turucz, miután vázolta a rosszindulatú kritikák működési mechanizmusát.

Álláspontja szerint nem a kritikával önmagával van baj, hanem, hogy Romániában nincs közegészségügyi oktatás, nincs egészségügyi nevelés. Pedig egy ilyen általános képzettség keretében az emberek információkhoz férhetnének hozzá, megtanulhatnák, hogy egy sürgősségi osztállyal szemben hogyan kell fellépni, milyen elvárásokat lehet jogosan megfogalmazni, s így tovább. „Azok az idősebbek, akik tudják, hogy milyen volt az országban a sürgősségi ellátás, amíg nem léteztek a »piros mentők«, vagyis amíg nem volt rohammentőszolgálat és sürgősségi osztályok, azok nagyra értékelik a munkánk, a létünk. A fiatalabbak ezt készen kapják, és inkább a hibákra figyelnek, és magasabb elvárásaik vannak, amelyek gyakran nem megalapozottak” – jegyezte meg Turucz, utalva arra, hogy a betegek, hozzátartozók részéről egyik leggyakoribb kritika a hosszú várakozási idő.

„Volt olyan olaszországi betegünk, aki hat órát várt, amíg foglalkoztunk vele – mert voltak nála sürgősebb esetek – neki meg csak egy hűléses tünetegyüttese volt. Mikor hat óra türelmes várakozás után sorra került, akkor elsőnek megköszönte szépen, hogy ilyen hamar foglalkozunk vele, mert Rómában a sürgősségi osztályon súlyosabb tünetekkel 14 órát kellett várakoznia. Ez a magatartás hiányzik a romániaiak jelentős részéből.” (Hogy miért kell várni a sürgősségi osztályokon, arról itt írtunkszerk. megjegyz.)

Ugyanakkor Turucz elismerte, hogy vannak a SMURD-nál is hibák, s mint minden rendszerben itt is vannak gyenge pontok, s tisztában vannak azzal, hogy egy viszonylag fiatal rendszerről van szó, amit még fejleszteni kell.

„Most az a célunk, hogy fejlesszük a minőséget, és magas szinten tudjuk standardizálni a szolgáltatásokat. Annál is inkább szükség van erre, mert az elején volt egy nagyon motivált közösség, amely professzionális szempontból nagyon keményen és eredményesen teljesített. De most már sokan vagyunk és sokfélék, és a rendszerbe beszivárognak olyan emberek is, akiknek egyszerűen anyagi motivációjuk van, vagy nem volt más lehetőségük, stb. – de nem elhívatottak. Emiatt valamennyire felhígult a közeg, s nekünk feladatunk, hogy megtartsuk a minőséget: és ez egy nagyon kemény munka. Vannak akiket egyszerűen fel kell zárkóztatni, mert gyengébb a képzettségük, vannak akiknek a hozzáállásán kell javítani. Azt mindenki elismeri és felvállalja, hogy vannak hibák: de a rendszer működik” – mutatott rá dr. Turucz Emilia a SMURD egyik kritikus pontjára és megoldására.

A lakosság figyelmét felhívja arra, hogy a kritikát lehet konstruktívan művelni: a körülményeket figyelembe véve, a helyzetet méltányosan felmérve. „Mert azt biztosan tudom garantálni, hogy a sürgősségi osztályon senki nem akarhat rosszat, mindenki a tehetségéhez, tudásához, lehetőségeihez képest a maximálisat nyújtja. De persze mi is emberek vagyunk, mi is szoktunk fáradtak lenni, idegesek lenni, nekünk is van rossz napunk, és lehet nem megfelelően szólalunk meg: de olyankor is szakmailag a maximális sürgősségi ellátást kapják” – fogalmazott Turucz Emilia, a marosvásárhelyi rohammentőszolgálat sürgősségi szakorvosa.

A SMURD szimulátor-programját a gamerek is megirigyelhetnék. És ki tudja mit hoz a jövő? A SMURD szimulátor-programját a gamerek is megirigyelhetnék. És ki tudja mit hoz a jövő?


A 30 éves történetnek most már vége? Elégedettek lehetünk? Mit hoz a jövő?

Kérdésünket Vass Hajnalnak, a marosvásárhelyi SMURD koordinátoránat tettük fel, aki a 90-es évektől ott dolgozik. Rövid válasza szerint: még nincs kész. „Ha mi megelégedtünk volna a reanimáló szobával, akkor nem lett volna kiépítve ez a sürgősségi osztály. Ha megelégedünk csak a rohammentőkkel, akkor nem lettek volna elsősegélynyújtó csapatok, és nem lett volna helikopter. Mindig elemezzük, hogy hol állunk, mi a jó az egészben, hol kell javítani és hova lépjünk tovább. Mivel szükségleteket fedünk le, ezért figyelni kell, hogy milyen szükségletek alakulnak ki. Ezekből következnek a fejlődési irányok, és ebből a szempontból ez nem egy lezárt 30 év, nem állhatunk le, hogy most már megvan a rendszer, s kész” – fejtette ki, hozzátéve, hogy ma már teljesen mások az emberek igényei, elvárásai, mint ahogyan technológiák is nagyon megváltoztak.

„Látjuk, hogy lassan jön a robotvilág a technika felől, és kérdés, hogy mit hoz a sürgősségi betegellátásba: vannak robotok amelyek műtenek, vagy egyéb beavatkozást végeznek. Ez előbb-utóbb Romániába is megérkezik. Emellett természetesen még sok fejlődési irány van, de ez az egyik, és nagyon érdekes kérdés számomra, hogy milyen emberi tevékenységet tud majd egy robot végezni. Szerintem ebből is lesz részünk, de majd a jövő eldönti, hogy milyen szintig…” - mondta Vass.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS