2020. november 26. csütörtökVirág
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Miért vonakodnak a tanárok az online óráktól?

Vig Emese Vig Emese 2020. október 16. 11:08, utolsó frissítés: 2020. október 17. 08:02

A pedagógusok jelentős hányada gondokkal küzd a digitális kompetenciák terén.


A koronavírus-járvány miatt egyre több iskolakénytelen áttérni az online oktatásra, mert egyszerűen nem lehet a tanintézményeken belül biztonságosan megtartani a foglalkozásokat. A megyei tanfelügyelőségek által közölt legfrissebb adatok értelmében az ország 11.460 tanintézményében a zöld forgatókönyv szerint, azaz személyes jelenléttel zajlik a tanítás, 5.266-ban a sárga forgatókönyv szerinti, azaz hibrid oktatás zajlik, 930 tanintézetben pedig a piros forgatókönyv alapján, kizárólag online folyik a tanítás.

Friss hír az is, hogy a képviselőház döntő házként elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében jelentős kockázati pótlékot kap a tanügyi személyzet a szükségállapot és a veszélyhelyzet időtartamára. Mindeközben akadozik a táblagépek beszerzése és kiosztása, az online térbe kényszerített diákoknak pedig nemcsak a technikai hiányosságokkal kell megküzdeniük, hanem a pedagógusok ellenállásával is, akik közül sokan kerek perec megtagadták az online órák megtartását.

Annak ellenére, hogy már év elején konkrét forgatókönyvek lettek felvázolva arra vonatkozóan, hogy milyen kötelezettségek vonatkoznak a pedagógusokra abban az esetben, ha felfüggesztik a hagyományos tanítást az iskolákban, az elmúlt hetekben többször is téma lett a nyilvánosságban, hogy vannak tanárok, akik nem hajlandók videokonferenciás órákat tartani vagy extra fizetést szeretnének érte. A hatóságok szerint ezek a pedagógusok azt kockáztatják, hogy a minisztérium felbontja munkaszerződéseiket. Összegeztük a témához kötődő román sajtóban megjelent hozzászólásokat, interjúkat és magyar pedagógust, szakembert is megkérdeztünk a jelenségről.

Van, aki technikai problémákkal érvel. Mások attól tartanak, sérül a magánélethez való joguk


A Covid-19 miatt egyre több iskola tart teljesen online vagy hibrid órákat, amikor az osztály egyik fele a teremben ül, a másik fele otthonról jelentkezik be, vagy amelyek kizárólag online oktatásra álltak át. A visszajelzések azonban azt mutatják, hogy ez a forgatókönyv távol áll attól, hogy olajozottan működjék, mert ha esetleg sikerül megoldani a diákok esetében az ellátást a digitális eszközökkel, és az internetkapcsolat is hibátlan, harmadik zavaró tényezőként ott vannak maguk a pedagógusok, akiknek egy része nem tud alkalmazkodni ehhez a rendszerhez.



Sok iskola sikeresen bejáratta saját távtanítási rendszerét, de van, ahol a tanárok egy része vonakodik online órát tartani vagy egyenesen megtagadja ezt a lehetőséget. „Egyre több szülő panaszkodik, hogy az online órák elmaradnak. Ez még a hibrid órák esetében is előfordul, amikor a gyerekek egy része az osztályban tartózkodik, a többiek pedig otthon” – mondta a Szabad Európának Daniela Visoianu, a román oktatási miniszter, Monica Anisie tanácsadója.

Mi zavarja ezeket a tanárokat? Az, hogy videóra rögzítik az óráikat, és azok a nyilvánosság elé kerülhetnek.

„Van, aki azt mondja, nincs meg otthon a megfelelő technikai háttere, és nem akarja az otthonát használni az oktatásra. Vagy egyszerűen nem akarja, hogy mások 'belépjenek az otthonába'. Mások azt mondják, nem tudják egyszerre kezelni az osztályteremben és az online csatlakozó diákokat. Megint mások arról beszélnek, nem akarnak regisztrálni, és attól tartanak, hogy visszaélnek a szerzői jogaikkal” – mondta Rares Voicu, a román Nemzeti Diákszövetség elnöke. Az országos diákszövetség egyébként már a tanév elejére összeállított egy dokumentumot, amelyből kiderül, hogy a pedagógusok jelentős hányada nehézségekkel küzd az online kompetenciák terén. A minisztérium is felismerte ezt, éppen ezért a nyár folyamán digitális kurzusokat tartottak a tanároknak. Regisztrálniuk kellett online platformokra, és extra munkát jelentett, hogy megtanulják a használatukat.

Félnek a nyilvánosság elé lépni

Mircea Miclea volt oktatási miniszter szerint az online regisztrálástól és az internetes visszaélésektől való félelem nem helyes reakció, és más húzódhat meg a háttérben:

„Az online oktatás sokkal nehezebb, mint a személyes oktatás. Tehát azok, akik szemtől szemben rosszul tanítanak, még rosszabbul tanítanak majd online. Az online órák az új oktatási technológia részét képezik. Bármely, magára valamit is adó szakember ügyel arra, hogy naprakész legyen az új technológiákból a munkája végzése során” – mondta a volt miniszter.

Lekövethető órákat akarnak

Rares Voicu, aki egy brăilai iskola középiskolás diákja, felidézi, hogy milyen reakciót váltott ki, amikor az általa vezetett diáktanács felvetette a kormánynak, hogy az órákat ugyanúgy rögzítsék, mint az egyetemi előadásokat:

„Kértük, hogy vegyék fel az órákat, hogy a diákok ezt felhasználhassák az anyag átismétléséhez. Elég kemény reakciót váltott ki a tanárokból. Azt mondták, szerzői jogaik vannak arra, hogy mit tanítanak az órákon, miközben a tananyag mindenhol ugyanaz, tehát nem arról van szó, hogy hirtelen feltalálnák a kereket” – mondta, Voicu, aki a Nemzeti Diáktanács elnöke is.



"Sok tanár azt képzelte nyáron, hogy majd visszatér a megszokott életéhez. Remélték, hogy a mostani állapot nem válik tartóssá. Most egyre nagyobb a nyomás, és nagyobb lesz az ellenőrzés” - vélte Daniela Visoianu, az oktatási miniszter tanácsadója.

Néhány tanárt kizökkentett a komfortzónájából


Románia vidéki részein tényleg gondot okoz a technikai feltételek hiánya. Még Monica Anisie oktatási miniszter is elismerte, hogy mintegy 250 ezer román diák nem fér hozzá ahhoz az alaptechnológiához, ami az online oktatáshoz szükséges. Ugyanakkor a legtöbb iskola megoldotta a helyzetet, és most a tanárokon a sor:

„Amikor az ember elkezd iskolában tanítani, akkor mindent magára vállal. Ha tiszteled a munkádat, szereted a gyerekeket, fontos neked az oktatási rendszer, akkor bármely körülmények között tudnod kell órákat tartani” – nyilatkozta Dániel Károly, egy Szilágy megyei iskola igazgatója. Hozzátette: náluk megvan a technikai háttér, de az online oktatás kizökkentett néhány embert a komfortzónájából. „El kell ismernünk, hogy néhányunknak – tanároknak – el kell sajátítanunk a technológiát: nem ördögtől való, jó dolog, és az, hogy fejlődésre és új készségek elsajátítására készteti a tanárokat” – mondta az igazgató.

„Van, aki fél attól, hogy rivaldafénybe kerül. A tanárok megszokták, hogy zárt órákat adnak, most pedig ki kell állniuk a világ elé. Ha tanárként bizonytalan vagy magadban vagy más gyengéid vannak, nehéz dolog egy videohívásban a nyilvánosság elé állni, különösen annak tudatában, hogy rögzíthetik a szereplésed” – magyarázta Nagy Marianna, iskolapszichológus.

Nehéz kilépni a „rivaldafénybe”

Az online világ ugyanakkor, amely olyan természetes dolog a diákoknak, a konzervatívabb és a technológiától ódzkodó tanárok számára valóságos paradigma-váltási kényszer. Sokakat megijeszt, hogy úgy érzik: a nyilvánosság előtt kell szerepelniük.

„Minden sokkal egyértelműbb a nyilvánosság előtt. Persze, nem lehet elvárni, hogy a tanárok tévésztárokká váljanak. Nem mindenki érzi magát komfortosan vagy elég képzettnek ehhez. De a jó tanárok, függetlenül attól, mit kell tanítani, kétségek nélkül át tudnak állni az online tanításra” – hangsúlyozta Daniela Visoianu, a tanügymiszter tanácsadója.

Egyes tanárok számára az is gond, hogy ha a diákok oldják meg a technikai problémáikat – például megmutatják, hogyan kell bekapcsolni egy mobil wifi-hotspotot – és ezzel oda a tekintély, mert butábbnak tűnhetnek náluk.

„Nem voltak még olyan helyzetben, hogy a diákok segítettek volna nekik, és nem tudják hogyan kezeljék ezt. Ahelyett, hogy megdicsérnék az őket segítő gyerekeket, idegesek lesznek, mert úgy érzik, kicsúszik a hatalom a kezükből” – mondta Daniela Visoianu.

Nincs visszaút

A volt miniszter, Miclea szerint lehet, hogy hamarabb meg kellett volna kezdeni az átállást, de nincs visszaút. „Az oktatás mindenképpen hibrid, személyes és online órákból áll majd azért, mert a digitális technológia napi használata miatt megváltozott a diákok mentalitása. Nekik inkább tetszik a multimédia tartalom és a bárhonnan, bármikor folytatható kommunikáció lehetősége. Ezért az iskolától sem csak egy papírra nyomtatott szöveget vagy rossz minőségben kinyomtatott képet várnak” – mondta.


Mi lesz az online-ellenes tanárokkal?

Október elején a bukaresti tanfelügyelőség már értésre adta, hogy a digitális átképzés nem opcionálisan választható dolog: figyelmeztették a tanárokat, hogy aki nem hajlandó vállalni az online oktatást, annak felmondhatják a szerződését.

Ludovic Orban miniszterelnök még keményebb hangnemben üzent: „Ha egy tanár nem hajlandó online órát tartani, akkor szerintem nincs helye az oktatási rendszerben, mert egy tanár kötelessége, hogy minden helyzethez alkalmazkodjon.”

Mi lehet a megoldás? Mircea Miclea volt miniszter szerint nem az, hogy mindenkit hirtelen online oktatásra kényszerítenek:

„Válasszuk ki az ország legjobb tanárait, minden tantárgyban. Vegyük fel az óráikat. Példákon keresztül mutassuk meg, hogyan lehet sablon multimédia órát kreálni. Ezekhez bármely diák hozzáférhetne, függetlenül attól, hogy milyen tanárok dolgoznak az iskolájában. Lehetőséget kapna, hogy a legjobb tanároktól tanuljon” - magyarázta.

De mi lesz a többi oktatóval? „A kevésbé tehetséges tanárok kapnak egy mintát arra, hogyan kellene tanítani. Talán több energiát fektetnének így abba, hogy jobb oktatók legyenek, különben minden nap rossz színben tűnnének fel a diákjaik előtt” – vélte a volt román oktatási miniszter.


Post scriptum: Selly és a román oktatási miniszter


Selly, teljes nevén Andrei Selaru a legsikeresebb román vlogger. Ezen a nyáron nyílt levélben fordult az oktatási miniszterhez, amelyben rámutatott az oktatási rendszer főbb problémáira. Selly négy olyan pontot fogalmazott meg, amelyeket nem szabad elhanyagolni: 1. A diákok által az iskolában töltött órák száma elképesztően magas; 2. A tanítási módszerek sürgős reformra szorulnak; 3. A tantervek átalakításával már nem lehet várni; 4. Az oktatás digitalizálása a pandémia ellenére sehol sem tart.

Adria Selaru, azaz Selly a vlogger és Monica Anisie tanügyminiszterAdria Selaru, azaz Selly a vlogger és Monica Anisie tanügyminiszter


Október 9-én Selly-nek részt kellett volna vennie egy nyilvános tévés vitán Monica Anisie miniszterrel a romániai oktatás jövőjéről, viszont egy nappal a közvetítés előtt Anisie bejelentette, hogy nem jön be a stúdióba. Annak ellenére, hogy a miniszter az egyre növekvő fertőzésszámokra hivatkozva mondta le a beszélgetést,az általános benyomás az volt, hogy az oktatási miniszter a valójában fél egy ilyen konfrontációtól.

Andrei Selaru nem az Országos Diáktanács képviselője, nem is hallgató az állami oktatásban, de kétségtelenül a fiatal generáció egyik legfontosabb influenszere, éppen ezért nagyon sok kérdés fogalmazódott meg a sajtóban azzal kapcsolatosan, hogy a miniszterasszonynak miért nem volt bátorsága vállalni a vitát. Talán azért, mert nem volna magyarázata arra a tényre, hogy a jelenlegi járvány kapcsán sem valósult meg az a „digitális tanulási platform”, amelyet az oktatási törvény 2011 óta ígér?

Vagy mert a tanügy figyelmen kívül hagyja az államelnök által kihirdetett törvényt, amely az egyetem előtti oktatás minden ciklusában előírja az óraszám csökkentését? Valóban nem könnyű szembenézni egy olyan fiatalemberrel, akinek van bátorsága azt mondani, hogy a saját törvényeit elsőként maga az állam nem tartja tiszteletben.

A tanárok digitális képességeiről is van véleménye Andrei Selarunak, és azt sem rejtette véka alá, hogy azokat a tankönyveket, amelyek elektronikus formátumban elérhetők a minisztérium honlapján, nem tartja igazán megfelelőnek a digitális oktatásra. Arra a kérdésre, hogy miként tanítaná a történelmet, az egyik kedvenc tantárgyát az iskolában, Selaru nagyon logikus, életképes és minden bizonnyal egyáltalán nem nehéz javaslatokat ajánlott az órákra, feltéve, hogy megfelelő technika van, és a pedagógus is képes a 21-ik századi követelményeknek eleget tenni. Selly felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentációk, videók, animációk és oktatási anyagok szinte kimeríthetetlen forrása az internet, és ezekre a vizuális elemekre kellene helyezni a hangsúlyt, ezt azonban a legtöbb tanár nem teszi meg.

A román tanügyi rendszer, amely eddig is nagyon sok sebből vérzett, úgy tűnik, hogy a járványhelyzetnek „köszönhetően” megkapta a kegyelemdöfést. Mindeközben generációk kerülnek ki úgy az iskolapadokból, hogy az állam a megfelelő oktatáshoz való joguktól fosztja meg őket tudatosan.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS