2020. október 25. vasárnapBlanka, Bianka
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Erdélyi magyarok Európa értékrendtérképén: inkább románok, mint magyarok

G. L. 2020. október 14. 14:27, utolsó frissítés: 14:27

Legalábbis a családdal, illetve a vallásossággal kapcsolatos kérdések tekintetében.


A családi értékek, nemi szerepek, illetve vallásosság kérdésében az erdélyi magyarok sokkal jobban hasonlítanak a romániai átlaghoz, mint a magyarországihoz. Nagyjából így foglalható össze a European Values Study keretében a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által készített felmérés első tömbjének a bemutatója, amelyet kedd délután tartottak a Valláskutató Intézetben. Mielőtt részletesebben is bemutatnánk a kérdéskörök eredményeit, mindenképp érdemes a kutatásról is beszélni. Különösen azért,


mert először fordult elő, hogy külön kisebbségi mintán készült a felmérés.

A korábbi években többnyire országos színtű reprezentatív mintákat követett az adatfelvétel, és most először történt meg, hogy egy kutatóintézet az erdélyi magyarokra reprezentatív adatfelvétellel kapcsolódott be egy nagymintás nemzetközi összehasonlító vizsgálatba. A European Values Study egy kérdőíves vizsgálat, ami azt térképezi fel, hogy az európaiak milyen értékek, preferenciák és attitűdök mentén viszonyulnak az élethez, családhoz, munkához, valláshoz, a társadalmi környezetükhöz és a politikához.

2017-ben már az adatfelvétel ötödik hulláma kezdődött meg, de az európai adatgyűjtés egészen 2020-ig eltarott egyes országokban, sőt még mindig vannak olyan államok, ahol zajlik a gyűjtés. Az erdélyi magyarokat még a járvány kitörése előtt, a tavalyi év végén kérdezték meg, de a feldolgozásuk és bemutatásuk a járvány miatt csúszott. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében szigorú módszertani protokollt kell betartsanak a kutatóknak, például minden országban ugyanúgy megfogalmazott kérdéseket tesznek fel lehetőleg az alany anyanyelvén.



A European Values Study felmérések 1981-ben indultak Nyugat-Európában, de azóta jelentősen kibővült a felmérésben részt vevő országok köre. A rendszerváltást követő második hullámtól szerepelnek kelet európai országok, és a mostani ötödik hullámban fordult elő először, hogy kisebbségi népességek, mégpedig a finnországi svédek és az erdélyi magyarok külön reprezentatív mintával szerepelhettek a 42 részt vevő ország mellett.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a vizsgálat eredményeit három nagy tömbben mutatja be (a sajtónak és a nagyközönségnek). Ennek tartották kedden az első részét, aminek a család és a vallásosság kérdésében helyezték el az erdélyi magyarokat a román és a magyarországi népességhez, illetve általánosan európai viszonylatban. A két hét múlva esedékes második bemutatón a befogadás, tolerancia, idegenellenesség, rasszizmus témakörében próbálja elhelyezni az erdélyi magyarságot, míg a harmadik tömbben az európai részvétel, civil kezdeményezés, általános társadalmi bizalom, illetve ökológiai viszonyulások témákban teszik fel a romániai magyarságot az európai értéktérképre.


"Valójában ezekben a nem politizált témákban nincsenek jelentős különbségek a többség és kisebbség között"

- vezeti fel Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató munkatársa a romániaiak és erdélyi magyarok viszonylatában az eredményeket, pláne ahhoz képest, hogy az erdélyi magyaroknak kvázi saját intézményrendszerük van, külön párt(okk)al és minden.

A különböző európai társadalmak között általánosan nincs különbség a tekintetben, hogy a családhoz való ragaszkodás kiemelten fontos. Egységesek az európai társadalmak abba a tekintetben, hogy a család fontosabb, mint a munka, a vallás, a közélet vagy bármilyen más aspektusa az életnek. Az erdélyi válaszadók 99 százaléka mondta azt, hogy fontos számára a család, és mintegy 89 százalék nyilatkozta azt, hogy nagyon fontos a család. Abban azonban már jóval nagyobb különbségek vannak, hogy milyen értékek és elvárásokat kapcsolódnak a családhoz, és egyáltalán mit tekinthetünk családnak. Ezekre a szempontokra többször, többféleképpen is rákérdeztek, de alapvetően négy dimenzió mentén mérték fel a kérdezettek értékrendjét. Ezek a magánéleti liberalizmus, a családi kötelességtudat, a családon belüli, illetve a közszférában megmutatkozó nemi szerepelvárások, nemi egyenlőségek.

Az értékrendvizsgálat magánéleti liberalizmust négy kérdésen keresztül vizsgálta, amelyek közül kettő a homoszexualitás, egy-egy pedig az abortusz és a válás elfogadottságára vonatkozott. Mind a négy kérdés tekintetében egy éles törésvonal mutatkozik meg Európa nyugati fele és az egykori szocialista országok között: az előbbieket egy elfogadóbb álláspont jellemzi. Sőt, az egykori szocialista tömbön belül is van különbség a dominánsan ortodox vagy muzulmán társadalmak, illetve protestáns, katolikus társadalmak között. Az erdélyi magyarokra (és Romániára) a kelet európai régión belül is kevésbé jellemző a homoszexualitás, az abortusz vagy a válás elfogadottsága.

A homoszexualitás elfogadottságaA homoszexualitás elfogadottsága

Az abortusz elfogadottságaAz abortusz elfogadottsága


Így, egy 1 és 10 közötti skálán 2,4-es értéket kapott a homoszexualitás, 3,5-öt az abortusz és 4,7-et a válás elfogadottsága. Kiss azt is megjegyezte, hogy Románi vonatkozásában az abortusz elfogadottsága '93-hoz viszonyítva nem növekvő, hanem csökkenő tendenciát mutatott. A kutató szerint ez nagy valószínűséggel az múlt rendszer abortuszpolitika alóli felszabadulással, illetve az egyház térnyerésével függ össze.

Minden ötödik erdélyi magyar (21%) vélekedik úgy, hogy „a homoszexuális párok ugyanolyan jó szülők, mint más párok”, ami európai összehasonlításban alacsony, de a romániai érték (12 százalék) közel duplája. Összességében az erdélyi magyarok 9 százalékát jellemzi határozott magánéleti liberalizmus, míg a konzervatív értékrendet vallók aránya 60 százalékos.

A magánéleti liberalizmus skálaA magánéleti liberalizmus skála


Kiss azt is megjegyezte, hogy egy korábbi, szintén Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által készített vizsgálatból az derült ki, hogy a nyugati családmodell különböző elemeihez, például a homoszexualitás vagy az abortusz elfogadásához, az erdélyi és romániai válaszadók számára nem tartozik hozzá a fejlődés gondolata. A kutató szerint ez magyarázhatja azt, hogy miért nincs folyamatos mozgási irány ebben a tekintetben.

A családi kötelességtudat témában egyrészt arra kérdeztek rá, hogy a gyermekvállalás a társadalommal szembeni kötelesség-e, másrészt pedig arra, hogy a gyermekeknek kötelességük-e a szüleikről gondoskodni. Az első kérdés esetében az egyetértők aránya 56, a második esetében 59 százalék. Összességében az erdélyi magyarok 36 százalékát jellemzi erős családi kötelességtudat, míg 30 százalékára ez egyáltalán nem jellemző. Vagyis az erdélyi magyarok esetében az erőteljes magánéleti konzervativizmus mérsékelt családi kötelességtudattal társul. Ebben a tekintetben nincs számottevő különbség a romániai átlaghoz képest.

Mennyire ért egyet, hogy a gyermekvállalás a társadalommal szembeni kötelesség?Mennyire ért egyet, hogy a gyermekvállalás a társadalommal szembeni kötelesség?

A felnőtt gyermekeknek kötelességük hosszútávon gondoskodni a szüleikről?A felnőtt gyermekeknek kötelességük hosszútávon gondoskodni a szüleikről?


A nemi szerepekkel kapcsolatban az erdélyi magyarok – a romániai társadalom egészéhez hasonlóan – megosztottak, ugyanakkor a privát szférában erősebb a hagyományos nemi szerepekhez való ragaszkodás. Így 68 százalék szerint „lehet munkát vállalni, de amit egy nő igazán akar, az az otthon és a gyermekek”, és 52 százalék szerint „a férfi dolga pénzt keresni, a nő dolga a háztartásról és a családról gondoskodni”. A hagyományos nemi szerepekkel kapcsolatban a kutató ugyanakkor azt is kiemelte, hogy megosztott a társadalom. Értelemszerűen több férfi ért egyet ezzel, mint nő, és kevesebb fiatal ért egyet ezzel, mint idős. Egyértelműen nincsen többsége a fiatal nők között. Azt mutatja, nem biztos, hogy a hagyományos nemi munkamegosztás a felnővő generációk esetében még működni fog, újratermelőik.

A hagyományos családmodell támogatottsága: a férfi dolga pénzt keresni, a nő dolga a háztartásról és a családról gondoskodni.A hagyományos családmodell támogatottsága: a férfi dolga pénzt keresni, a nő dolga a háztartásról és a családról gondoskodni.


Kiss azt is kiemelte, hogy ebben a tekintetben egyáltalán nem Székelyföld a tradicionális régió. A hagyományos nemi szerepekhez Partium sokkal nagyobb a ragaszkodás.

Az erdélyi magyarok és romániaiak között nemi egyenlőségi viszonylatban egyedül a nők munkaerőpiaci diszkriminációjának az elfogadottsága. Ez erdélyi magyaroknak "csak" 33 százaléka tartja elfogadhatónak a nők diszkriminációját, míg országosan ez 43 százalék. A politikai szférában pedig pont fordított a helyzet: az erdélyi magyarok 44 százaléka ért egyet azzal, hogy a férfiak jobb politikai vezetők, tehát inkább ragaszkodnak a férfi politikai vezetőkhöz, mint a románok. Az erdélyi magyarok 42 százaléka gondolja úgy, hogy a férfiak jobb gazdasági vezetők, mint a nők.

A nemi diszkrimináció támogatottsága. Ha kevés a munkahely, akkor a férfiaknak több joga van a munkához, mint a nőknek.A nemi diszkrimináció támogatottsága. Ha kevés a munkahely, akkor a férfiaknak több joga van a munkához, mint a nőknek.

Mindent egybevetve, a férfiak jobb politikai vezetők, mint a nők.Mindent egybevetve, a férfiak jobb politikai vezetők, mint a nők.


A kutatás szerint a közszférában nagyobb egyenlőség támogatottsága, az erdélyi magyarok inkább visegrádi országokhoz hasonlítanak, mint Romániához. Azt, hogy a közszférában elfogadottabb az egyenlőségpárti álláspont, mint a magánszférában, a kutatók általában az államszocializmussal magyarázzák, amely miközben ösztönözte a nők munkaerőpiacra lépését, a magánszférában a hagyományos nemi munkamegosztást támogatta.

A beszámolójukban azt is megjegyezték a készítők, hogy az erdélyi magyarok azzal, hogy inkább hasonlítanak a többséghez, mint az inkább egyenlőségpárti Magyarországhoz elütnek az olyan kisebbségi közösségektől, mint az észtországi oroszok, bulgáriai törökök vagy macedóniai albánok. Ezeken a többséghez viszonyítva eltérő (alapvetően konzervatívabb) családi-magánéleti mentalitás jellemző.


"Románia minden mutató szerint Európa legvallásosabb országa"

- összegzik az eredményeket, és ebben a tekintetben az erdélyi magyarok sem térnek el igazán a többségtől.

Esküvőktől, temetésektől és keresztelőktől eltekintve, mostanában milyen gyakran szokott részt venni vallási szertartáson?Esküvőktől, temetésektől és keresztelőktől eltekintve, mostanában milyen gyakran szokott részt venni vallási szertartáson?


Romániában a legmagasabb a felekezeti kötődéssel rendelkezők (97 százalék), a rendszeresen templomba járók (31 százalék), a rendszeresen imádkozók (81 százalék), a magukat vallásosnak tekintők (85 százalék), az istenhívők (97 százalék) és a feltámadáshívők (69 százalék) aránya. Az Európa nyugati felét jellemző szekularizációs trenddel szemben ráadásul Romániában inkább egyfajta vallási revitalizációról beszélhetünk, ami az előbb említett mutatókban is megmutatkozik.

A szakemberek szerint ennek az intenzív vallásosságnak több magyarázata is lehet. Egyrészt a Román Ortodox Egyház más országokhoz képest erős intézményrendszerrel vészelte át az előző rendszert. Másrészt, az ortodox egyháznak a rendszerváltást követően privilegizált viszonya volt az államhatalommal, ami jelentős állami beruházással járt együtt az egyházi infrastruktúrába. Az elmúlt 30 évben a templomok száma majdhogynem megduplázódott, és egy sor állami finanszírozású rendszerben (oktatás, egészségügy, büntetés-végrehajtás stb.) jelent meg az egyház. Ez egyszerűen megnövelte az egyházi szolgáltatások súlyát és jelenlétét a hétköznapokban.

Milyen gyakran imádkozik istentiszteleten kívül?Milyen gyakran imádkozik istentiszteleten kívül?

Hisz Istenben!Hisz Istenben!


A vallásosságnak a rendszerváltás után körülbelül az ezredfordulóig folyamatos növekedésben volt, míg azóta nagyon magas szinten stagnál. A kutatók szerint a növekedés annak tudható be, hogy az államszocializmus alatt felnővő generáció kisebb mértékű vallási szocializációban részesült gyerekként, a rendszerváltás után már felnőtként már felzárkózott, az idősebb generációhoz kezdett hasonlítani.

Eredményeink szerint az erdélyi magyarokat is a romániaihoz hasonló (európai összehasonlításban kiugróan magas) vallásosság jellemzi. Az erdélyi magyarok 99 százalékának van felekezeti kötődése, 34 százalékuk templomlátogató, 83 százalékuk imádkozik rendszeresen, 89 százalékuk tekinti magát vallásosnak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Európában az erdélyi magyarok járnak legnagyobb arány heti rendszereséggel templomba, imádkoznak heti rendszereséggel. Legalábbis saját bevallásuk szerint. A kutatásból az is kiderül, hogy a római katolikusok gyakoribb templomba járók, mint a reformátusok, de például már imádkozás tekintetében nincs jelentős különbség a felekezetek között. Kiss Dénes szerint ez azzal magyarázható, hogy a templomba járással kapcsolatos elvárás az egyházak között eltérő.

Milyen gyakran szokott részt venni vallási szertartáson? Milyen gyakran szokott részt venni vallási szertartáson?


Vallásosnak is csak a kaukázusi országokban élők vallják nagyobb arányban. Sőt, a felmérés szerint az erdélyi magyarok közül szinte mindenki hisz Istenben (97), a menyországban pedig a megkérdezettek 69, a halál utáni életben 63, a pokolban 50, míg a reinkarnációban 24 százalékuk hisz. Ez utóbbit kivéve nincs szignifikáns változás a tíz évvel ezelőtti - Életünk fordulópontjai Erdély című - felméréshez képest.

Az alábbiak közül Ön miben hisz és miben nem hisz?Az alábbiak közül Ön miben hisz és miben nem hisz?


A fokozott vallási aktivitás egyébként más, a többségtől eltérő felekezethez tartozó kisebbség esetében is jellemzőnek bizonyult.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS