2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Van rá esély, hogy a kormány ismét bevezettesse a szükségállapotot?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. július 28. 14:42, utolsó frissítés: 2020. július 31. 12:38

Az új fertőzöttek nagy többségét a Kárpátokon túl regisztrálják, a szükségállapot újbóli bevezetése azonban mindenkit egyformán korlátozna. Bevállalná ezt a lépést a kormány? László Attila szenátort kérdeztük.


Az utóbbi napok esetszámai folyamatosan új és újabb rekordokat állítottak fel. Hétfőn azonban nem az újonnan fertőzöttek száma, hanem a koronavírus-tesztek és a pozitív esetek aránya múlta felül az áprilisi koronavírus-helyzet maximális értékét. A hivatalos tájékoztatást megelőző 24 órában ugyanis: 7574 koronavírus-tesztet végeztek el és dolgoztak fel, és ebből 1104 pozitív esetet regisztráltak. Ez pedig 14,57 százalékot jelentett.



Ludovic Orban miniszterelnök aznap úgy nyilatkozott, vizsgálják a lehetőségét, hogy kötelezővé tegyék-e az arcmaszkok használatát zsúfolt szabadtéri helyszíneken is. Azonban nemcsak a maszkok viselése a kérdés, hanem az esetszámok nagysága miatt könnyen felmerülhet a szükségállapot visszaállítása is. Felmerülhet, hogyha a tavaszi napi háromszázas esetszám ezt indokolttá tette, akkor miért ne tenné az is, amikor bőven ezer fölött vannak az új esetek?

Marcel Ciolacu, a PSD ügyvivő elnöke például nyilatkozott már ilyet, mondván, hogy nem a kormány kellene döntsön erről, hanem a pártok közösen, és kérte Johannist, hogy ne hallgasson a kormányra, amennyiben erre játszanának, hanem hívjon össze több párti egyeztetés. Az ő nyilatkozata azonban simán blöffnek tudható be, egyelőre a kormány egyetlen tagja sem vetette fel a szükségállapot újra bevezetésének lehetőségét, leszögezve, hogy a gazdaság újraindítása nagyon-nagyon fontos most az országnak. A szenátus egészségügyi bizottságának elnöke, László Attila szintén kevés esélyt lát erre.


„Nem látom értelmét visszatérni a szükségállapotra. Inkább a vészhelyzeti állapot fenntartását és a fertőzéseket helyi szinten megakadályozó intézkedéseket tartanám fontosnak” – foglalt állást lapunk megkeresésekor László Attila orvos. Érdeklődésünkre hozzátette, gyakran konzultál az epidemiológusokkal, akik az egészségügyi bizottság tagjaihoz hasonlóan, úgy látják, helyi szintén kell megakadályozni az esetlegesen megjelenő gócpontok továbbterjedését, nem országos korlátozásokat kell bevezetni. Romániában ugyanis a koronavírusos esetek számát tekintve a megyék nagyon különböznek egymástól.

Épp ezért szerinte nagyon nehéz lenne elmagyarázni olyan térségben élő személyeknek, hogy miért van szükség ezekre az intézkedésekre, ahol nem találkoztak még koronavírusos betegekkel, esetleg az utóbbi időszakban csak kevés fertőzöttet regisztráltak. Mint mondta, látható különbség van az erdélyi és a Kárpátokon túli fertőzéses számok között. Az országos korlátozások főleg az erdélyiek körében váltana ki felháborodást, mert ők, három hónapon keresztül többségében nagyon fegyelmezetten betartották a rendelkezéseket.

„Nem tudom, hogy miért kellene tovább sanyargassuk azokat az embereket, akik tisztességesen betartották a rendelkezéseket más emberek fegyelmezetlensége miatt” – mutatott rá a szenátor.

„Véleményem szerint a nagy populizmusnak köszönhetően elvetették a sulykot és kiszaladt a kezükből” - nyilatkozta a szenátor, arra célozva, hogy a kormány és az államfő szükségállapotot rendeltek el akkor, amikor 200-300 napi új fertőzéses esettel nézett szembe az ország, most pedig, amikor ezer fölé nőtt a napi új fertőzések száma, már nem olyan biztos, hogy ismét bevállalnák a szükségállapottal járó szigorú korlátozásokat. Hogy miért? Véleménye szerint a rövid válasz erre az, hogy a főleg erdélyi szavazóbázissal bíró Nemzeti Liberális Párt#nak a választások előtt ez nem igazán érné meg.

A kormány érdekeit is az szolgálná, ha helyi szinten tudnák kezelni a fertőzéses helyzeteket, Szerbia példájából is tanulva, ahol az esetszámok növekedésére a sürgősségi állapot visszaállítását helyezte kilátásba a kormány, és ezekből (is) hatalmas tüntetések lettek. Az országos szintű korlátozások akár tüntetéshullámmal és „utcai csatákkal” járhatnának itthon is, ez pedig az Orban-kormány esélyeit a közelgő választások jelentősen rontaná.

László Attila elmondása szerint a múlt héten konzultált Nelu Tătaru egészségügyi miniszterrel, Marcel Vela belügyminiszterrel és Raed Arafat belügyi államtitkárral. Akkor azt szorgalmazta, hogy „méltóztassanak” végre lépni helyi szinten is. Vezessék be a szükséges intézkedéseket azokon a helyeken, ahol gócpontok alakultak ki. Hangsúlyozta, az illetékesek számára erre a törvény adta lehetőség eddig is megvolt, de valamilyen oknál fogva nem igazán éltek vele. Ráadásul az egyének karanténba helyezése és az elkülönítése esetében volt egy joghézag, és miután az ombudsman alkotmányellenesnek minősített a karanténba helyezést, a koronavírussal fertőzött személyek tömegével hagyták el a kórházakat, hozzájárulva a fertőzések mostani számának drasztikus növekedéséhez. Ezt ellensúlyozták a karanténtörvény megalkotásával, de már azelőtt is lett volna lehetőség helyi szinten, a településekre nézve korlátozásokat bevezetni.

A Kárpátokon túl a hétvégi kiruccanás is mást jelent

László Attila szerint a tesztek és a fertőzöttek 14,57 százalékos aránya az elmúlt négy hónap legmagasabb növekedését jelenti (az eddigi legmagasabb arányt áprilisban mérték, ekkor 13,6 százalék volt). Hozzátette, az elmúlt héten azonban hiába nőtt harminc megyében az esetszám, ez a növekedés Erdély viszonylatában minimális volt. Szatmár és Szilágy megyét hozta fel példának, ahol hetekig nulla volt az esetszám, és mostanság is csak egyel-kettővel nőtt. Mint mondta, az egy hétre lebontott új fertőzések több mint 60 százalékát Bukarestben, Ilfov, Argeș, Dâmbovița, Prahova, Buzău, Vrancea és Brassó megyékben regisztrálták. Ezeken kívül pedig még megjelentek kisebb-nagyobb gócok, mint a besztercei és szörényvári gyárban, ahol több mint száz eset jelentkezett.

Megfigyelései szerint az elmúlt 3-4 hétben mindig szerdán és csütörtökön növekedtek meg az esetszámok. Az inkubációs időszak miatt a hétvégi kiruccanásokból származó vírusos fertőzések 4-5 napos késéssel produkálnak tüneteket. Ezért is jelentősebb a szenátor szerint a koronavírusos esetszámok mértéke azokban a megyékben, ahol az emberek leszaladhatnak a tengerpartra, esetleg a Prahova völgyébe egy-egy hétvégére. Mamaián például hétvégente rendszeresen több ezer személyes bulikat tartanak. A fiatalok túlzott szocializálódása pedig azzal járt, hogy az elmúlt öt hét alatt a pozitív betegek átlagéletkora hatvanról, negyven éves korra csökkent le.

„Ezek az emberek hétfőn és kedden még tünetmentesek, így bemennek dolgozni. Azok az emberek jelentkeznek általában koronavírus fertőzöttként pénteken, szombaton, vasárnap vagy hétfőn, akik nem voltak a tengeren, de kontaktusba kerültek azokkal, akik viszont igen” – tette hozzá.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS