Miért viselnek a férfiak kisebb valószínűséggel maszkot?
G. L. 2020. július 22. 14:51, utolsó frissítés: 2020. július 23. 22:58A kutatások azt bizonyítják, ha nem muszáj, akkor a férfiak inkább kerülik a maszkviselést. Ha muszáj, akkor az már más kérdés.
A különböző járványügyi lazítások egyik kulcskérdése, hogyha már kijövünk a közterekre, akkor mennyire vagyunk hajlandóak maszkot viselni. A korábbi járványok tapasztalatai azt mutatták, hogy a férfiak inkább vonakodnak feltenni egy maszkot, és ezzel eltakarni az arcukat, mint a nők. A nem és maszkviselés, meg egyáltalán az egészségügyi előírások betartása, összefüggései így a mostani a járvánnyal kapcsolatban is felmerülő téma. Egy nemrég készített kutatásban pedig a Covid-19-járvánnyal kapcsolatban is megfigyelték ezt a tendenciát. Ez annak függvényében különösen érdekes most, hogy a férfiak körében magasabb a betegség halálozási rátája.
Azt nyilván mindenki kívülről vágja, hogy a Covid-19 cseppfertőzéssel terjed, a levegőben található aeroszol részecskék, illetve a köhögés, a tüsszentés vagy a beszéd során a levegőbe jutó nagyobb nyálcseppek tartalmazzák a vírust, így aztán másokat is megfertőzhetnek.
A maszkok hatékonysága finoman szólva is vitatott volt sokáig (különösen az aeroszol részecskékkel szembeni hatékonyságát kérdőjelezték meg), de mostanra már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt javasolja, hogy zárt terekben viseljünk maszkot, különösen akkor, ha a távolságtartás nem lehetséges. Számos országban - köztük ugye Romániában is - az arc eltakarását kötelezővé is tették a zárt terekben, így például az üzletekben vagy a tömegközlekedési eszközökön. Az már más kérdés, hogy ezt a szabályozást mennyire ellenőrzik, illetve mennyire tartják be. Kolozsváron például már tartottak ellenőrzést a tömegközlekedési eszközökön a járvány megfékezésére vonatkozó szabályok betartásáról.
Az említett kutatásról beszámoló BBC-s cikk írója teszi fel a kérdést, hogyha a maszkok viselése egyértelműen segít megakadályozni a fertőzés terjedését, akkor miért van az, hogy a férfiak kevésbé hajlamosak maszkot viselni? A kérdés megválaszolásához a londoni Valerio Capraro, Middlesex Egyetem tanárának, illetve a kanadai Hélène Barcelo, a Berkeley Matematikai Kutatóintézetének tudósa által publikált elemzését vették alapul.
A felmérésben az embereket arról a szándékukról kérdezték, hogy akarnak-e maszkot társadalmi tevékenységeik/interakcióik közben vagy akkor, ha más háztartásban élő emberekkel találkoznak. Az derült ki,
a nők csaknem kétszer nagyobb válószínűséggel válaszoltak úgy a kérdésre, hogy viselnének egyet az otthonukon kívül, mint a férfiak.
A közel 2500 ember megkérdezésével az Egyesült Államokban készült felmérésből arra jutott, hogy a férfiak nem csak egyszerűen kevésbé hajlamosak feltenni a maszkot, mint a nők, hanem a férfiak a maszk viselését szégyenteljesebb cselekedetnek gondolják, a gyengeség jeleként tekintenek rá. A BBC által megszólaltatott Capraro szerint különösen azokban a területeken volt ez jellemző, ahol a maszkok viselését nem tették kötelezővé.
Ugyanakkor azt is megállapították, hogy az egyik alapvető oka, hogy a férfiak - szemben a nőkkel - kevésbé hajlamosak elfedni az arcukat az, hogy nagyobb valószínűséggel feltételezik azt, hogy a betegség nem fogja érinteni őket - magyarázta a lapnak a kutató, aki szerint ez azért is különösen ironikus, mert a kutatások azt bizonyítják, hogy a koronavírus fertőzés valójában súlyosabban érinti a férfikat, mint a nőket. Sajnos, az fertőzöttek, illetve a hivatalosan a fertőzés következtében elhunytak nemi megoszlására vonatkozó friss romániai adatokat nem találtunk. Még májusban volt arról hír, hogy a regisztrált Covid-19-fertőzöttek 56 százaléka nő és 44 százaléka férfi, az elhunytak között viszont már nagyjából 63 százalékos a férfiak aránya.
És talán ezek után érdekes meghallgatni az Andreea Escaval készült PRO TV-s interjút, amelyben az saját és családja fertőzöttségéről, illetve a betegségeik lefolyásáról beszélt. Ebben részletesen kifejti, hogy mennyire megdöbbentette az, hogy a teljesen egészségesének gondolt férjét, aki nem is dohányzik és még rendszeresen sportol is, hogyan döntötte le napok alatt a betegség, gyengült le, veszített a súlyából, illetve szorult lélegeztetőgépre. Holland kutatók egyébként a European Heart Journal szaklapban közzétett tanulmányukban azt sejtetik, hogy a férfiak vérében magasabb arányban megtalálható angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) állhat a jelenség hátterében.
Egyébként már korábbi tanulmányokban is azt mutatták ki, hogy a férfiak kevésbé hisznek abban, hogy őket érintené a fertőzés. Egy nemrég készült, szintén a Covid-19 fertőzés megelőzésével kapcsolatos kutatásból pedig az derül ki, a férfiak a kézmosásra is kevésbé hajlamosak, mint a nők, ami az egyik legalapvetőbb higiéniai intézkedés a Covid-19 terjedésének a megakadályozásában. A felmérés eredménye szerint a nőknek 65 százaléka állítja, hogy rendszeresen megmossa a kezét, szemben a férfiakkal, ahol a rendszeresen kezet mosók aránya 52 százalékos.
A BBC ugyanakkor idézi a Koppenhágai Egyetem viselkedéskutatóját, Christina Gravertet, akit nem lepett meg a maszkviseléssel kapcsolatos nemek közötti különbség. Azt állítja,
korábban már többször bizonyították, hogy a férfiak és a nők másképp kezelik a kockázatot.
A kutató egy friss tapasztalatát is megosztotta. Amikor a járvány idejére a koppenhágai sétányokat egyirányú utcákká alakították, hogy az emberek futás vagy séta közben ne nézzenek szembe egymással, az volt a benyomása, hogy több férfi, mint nő ment rossz irányba.
A 2009-es sertésinfluenza-járvány mexikóvárosi kitörésekor (amiben 400 embert halt meg) is megfigyelték az ingázók viselkedését. Ebből az derült ki, hogy a nőknek nagyobb hányada viseltek maszkot a metróhálózatban, mint a férfiaknak. Hasonló megfigyeléseket tettek a távol keleti országokban, ahol maszkviselés régóta bevált, széles körben elfogadott társadalmi norma. A 2003-as Sars-járvány alatt figyelték meg Hongkongban, hogy a nők sokkal nagyobb valószínűséggel alkalmazták az egészségvédő óvintézkedéseket, beleértve a maszkviselést és a kézmosást is.
A BBC egyébként a való életből is hoz egy példát arra, hogy a férfiak kevésbé óvatosak. A gépjármű-biztosítók hagyományosan alacsonyabb díjakat számítanak fel a nőknek, mint a férfiaknak, mert a legtöbb közúti balesetet férfiak okozzák. Ugyanakkor természetesen azt is megjegyzik, hogy több férfi is vezet autót, mint nő. Arról is volt már elemzés 2014-ben, hogy a Darwin-díjas (azon embereknek ítélhetnek meg, akik valamilyen különösen buta, ügyetlen módszerrel próbáltak egy számukra érdekes célt elérni, és ez az életükbe vagy a nemzőképességükbe került - szerk. megj.) halálesetek az 1995-2014 közötti időszakban 90 százalékban a férfiakhoz kapcsolhatóak. A Darwin-díjat egyébként 1994 óta osztják ki, az első díjazott egy olyan amerikai férfi volt, aki egy ingyen üdítőért addig rángatta a kólaautomatát, míg az végül ráborult és agyonütötte.
Szerinted is igaz, hogy a férfiak gondatlanabbul viselkednek a járványban?
Egyébként a kutatást végző Valerio Capraro is azt nyilatkozta, hogy egészen addig lazán vette a rendszeresen maszkviselést, amíg Olaszországba nem kellett utaznia, ahol számos helyen kötelező volt feltenni. Ez egyben alá is támasztja a kutatás egy másik eredményét, ami szerint a nemek közötti különbségek szinte eltűnnek azokon a helyeken, ahol az arc elfedése kötelező. A kutatás eredményei szerint kevésbé viszonyulnak negatívan a maszkviseléshez a férfiak ott, ahol kötelező feltenni. Capraro most úgy gondolja, hogy a maszkok kötelezővé tétele inkább arra készteti a férfiakat, hogy kövessék a közegészségügyi tanácsokat.
Christine Gravert szerint, egy lehetséges megoldásként, a férfiaknak külön tájékoztató kampányokat kellene szervezni. "Ha komolyan vesszük, hogy a férfiak általában kevésbé altruisták és inkább önzőek, akkor a kommunikációban kevésbé a mások védelmére, hanem inkább a saját védelmükre kell összpontosítani" - mondta Gravert.
Romániai vagy romániai magyar adatokat nem találtunk arra, hogy miként viszonyulnak az emberek a maszkviseléshez. A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette felmérést arról, hogy miként gondolkodnak egyáltalán az erdélyi magyarok a koronavírus-járványról. Az online kérdőíves felmérésről, amely valamivel több mint 3000 válaszadó megkérdezésével készült június 5-17. között, fontos megjegyezni, hogy eredményei nem reprezentatívak, de a készítők megalapozott becslésnek tekintik. Ebben egyaránt rákérdeztek arra, hogy mennyire tartják valószínűnek azt, hogy elkapják a fertőzést, illetve arra, miként gondolkodnak a járványról.
Megkérdeztük a készítőket, hogy nem szerinti bontásban miként alakultak az eredmények, és ebből az derül ki, hogy a megkérdezett romániai magyar férfiak 16,5 százaléka tartja inkább valószínűnek, hogy elkapja a fertőzést, és 74,4 százalékuk pedig inkább valószerűtlennek. A nők körében ugyanez az arány 15,2 százalék, illetve 70,9 százalék. Ugyanakkor a megkérdezett férfiak 33 százaléka gondolja úgy, hogy az egész kitaláció, a nők esetében ez az arány 24,7 százalék volt.