Műanyagmentes július: több ezer tonna maszkot dobunk el naponta
Vig Emese 2020. július 09. 12:54, utolsó frissítés: 15:15A műanyagmentes július a koronavírus okozta világjárvány közepette megvalósíthatatlannak tűnik. És a klasszikusnak számító pillepalackok mellett a maszkok is helyet követelnek a műanyaghulladék-lista élén.
Egyes számítások szerint havonta 129 milliárd arcmaszkkal és 65 milliárd gumikesztyűvel szennyezzük a környezetünket - számolt be róla a BBC. Most tehát nem a napozó és fürdőző turisták, hanem az eldobált védőeszközök töltik meg a koronavírus-járvány miatt elhagyatottabb tengerpartokat. A jelenség világszerte szembetűnő, legyen szó Hongkongról, Törökországról, vagy akár Franciaországról. Miközben az egész világ a koronavírus-járványra fókuszál, a természetvédőknek most talán minden eddiginél jobban kell küzdeniük a környezetszennyezés ellen. A műanyagmentes júliusi vállalásunk lehetne az, hogy odafigyelünk milyen maszkot viselünk, és ha egyszer használatosat vagyunk kénytelenek hordani, akkor azt hova dobjuk el.
Személyes történet a műanyagmentes próbálkozásokról
Amikor először megpróbáltam csökkenteni a műanyag-fogyasztásomat, valaki azt mondta: „mit gondolsz, meg fogod változtatni a világot?" Tudtam, hogy nem fogom megváltoztatni a világot azzal, hogy üveges joghurtot vettem el a polcról a műanyagdobozba csomagolt helyett, de azt gondoltam, gondolom, hogy ha egyre többen vagyunk, akik apró változtatásokat eszközölünk a mindennapi életünkben, és tesszük ezt rendszeresen, akkor a „sok kicsi sokra megy” törvénye egyszer csak éreztetni fogja a hatását.
Két évvel ezelőtt először vettem részt a „Plastic Free July” (műanyagmentes július) kezdeményezésben, amely Ausztráliából indult, és arra biztatja az embereket, hogy a lehető legkevesebb műanyagot használják, vásárolják. Ha 2011-ben félénken is kezdtek az alapítók, 2019-re mintegy 250 millió ember vett részt a kihívásban.
A számok, amelyek megijesztenek, de aztán elfelejtjük őket
Európában körülbelül 16 millió tonna műanyag hulladékot termelünk évente (ebbe beletartoznak a műanyag palackok, különböző más csomagolások, háztartási készülékek, játékok, ruházati cikkek és egyebek). Az Eurostat statisztikái szerint 2017-ben a műanyag csomagolások 42 százalékát újrahasznosították (2005-ben csak 24 százalék volt ez az arány). 2016-ban Romániában közel 350 ezer tonna műanyag csomagolást állítottak elő, ebből körülbelül 162 tonna volt az a mennyiség, amit újrahasznosítottak.
Globális szinten az általunk előállított műanyag mennyisége az 1950-es 2 millió tonnáról 381 millióra nőtt 2015-ben. A helytelenül tárolt műanyaghulladékból 2010-ben közel 32 millió tonna került a természetbe, és ennek egynegyede, azaz mintegy nyolc tonna az óceánokba. A Földközi-tengerbe ebből 570 ezer tonna jut. Ezt úgy kell elképzelni - magyarázza a WWF -, mintha 33 ezer műanyagpalackot hajítanánk bele percenként.
A strandokon keletkező hulladék 85 százaléka műanyag. A kutatók gyakran azt mondják, hogy 2050-re az óceánokban „több műanyag lesz, mint a hal". Néhány tanulmány szerint a mikroműanyag, más néven mikroplasztik (5 milliméternél kisebb műanyag darabok) részecskék szétszóródnak a levegőben, a talajban, a folyókban és az óceánokban - és tengeri állatok, madarak tízezreit „fertőzik” meg -, de a tengeri sóba, sőt a tenger gyümölcseibe is bekerülnek. Két évvel ezelőtt az emberi testben is azonosítottak mikroműanyag részecskéket.
Nem kell nagyot vállalni, a kicsi is megteszi
Az a tény, hogy a műanyag károsítja a környezetet, mára már olyan evidenciának számít, hogy kár is szót pazarolni rá. De ki lehet műanyagmentes a munka, család, mindennapos rohanás rutinjában, egy olyan világban, ahol még a ruháink is egyre több műanyagot tartalmaznak?
A két évvel ezelőtti kísérlet során a legnehezebb feladat az volt, hogy meggyőzzem az eladókat, hogy nincs szükségem külön műanyag zacskóra sem a gyógyszertárban, sem a ruhásboltban, de a zöldségesnél se, ha három almát vásárolok. Olyankor szemrehányón néztem a kasszásnőre, hogy miért akarja feltétlenül rám tukmálni a nejlonszatyrot.
Persze, nem voltam mindig a helyzet magaslatán: vettem néhány zöldségnek, gyümölcsnek való hálót is, de rengetegszer elfelejtettem magammal vinni, ha bevásárolni indultam. Megrendeltem a limonádét, és elfelejtettem szólni, hogy nem kérek szívószálat, miközben vannak olyan teraszok, ahol nem is eggyel, hanem egyenesen kettővel hozzák ki az innivalót.
Ez is egy olyan „apróság”, amely szinte nulla erőfeszítésünkbe kerülne, főként, ha tudatosítjuk magunkban azokat az elképesztő számadatokat, amelyeket egy 2017-es tanulmány közöl, amely szerint mintegy 8,3 milliárd szívószál kerül évente a világ állóvizeibe (tengerek, tavak, óceánok). Arról a videóról pedig, amelyet a National Gheographic tett közzé, amelyen egy teknős orrából húzzák ki a belefúródott szívószálat, senkinek sem volna szabad megfeledkeznie.
Visszatérve saját vállalásaimhoz és bukásaimhoz, azt is eldöntöttem, hogy a tejet egy üvegbe veszem, adagolóból, de túl macerásnak bizonyult. Az összes tésztát, kávét és kekszet ömlesztve akartam vásárolni, de hát, ami így kapható, nem olyan jó minőségű, mint azok a márkák, amelyeket csomagolva árulnak. Nem beszélve a sok munkahelyre rendelt ebédről, ahol legalább azt elértem, hogy ne csomagoljanak műanyag evőeszközt a kiszállított étel mellé.
Műanyagmentes július 2020-ban
A műanyagmentes július egy esős június után köszöntött ránk az idén, amikor számtalan hír arról szólt, hogy a megáradt folyók tonnaszámra szállították a hulladékot át a határon. A Szamosból meg a Tiszából nem győzték kiemelni a rengeteg műanyagot. Az ilyen látvány remélem mindenkiben aktivál egy felelősségteljesebb műanyaghasználatot, amely természetesen nem azt jelenti, hogy máról holnapra egy csapásra meg kell változtatnunk az életünket, de amint már írtam, az apró lépések is közelebb visznek a célhoz. Az idei kihívásunk lehetne például az, hogy odafigyelünk, mi történik azokkal a maszkokkal és gumikesztyűkkel, amelyeket a koronavírus-járvány miatt tonnaszámra halmozunk fel.
Az eldobható maszkok, amelyeket minden nap használunk, gyorsan felkerültek a nem újrahasznosítható műanyagot tartalmazó termékek listájának az élére. Még nincs statisztikánk, de a kutatók becslései szerint milliók végzik az óceánokban. Azokat a kutatók, akik azt mondták, hogy több műanyag lesz, mint hal, most hozzátehetik, hogy több maszk fog lebegni a vizen, mint medúza.
Az egyszer használatos maszk: védi az embert, árt a környezetnek
Costel Alexe, a környezetvédelmi miniszter június elején azt állította, hogy a maszkok újrahasznosíthatók. A kutatók azonban nagyon gyorsan megcáfolták ezt: „Az egyszer használatos maszkokat nem hasznosíthatják újra, mert többféle műanyagot tartalmaznak, amelyek közül legalább egy nem felel meg az újrahasznosíthatás kritériumainak. És ez nemcsak Romániában van így, hanem a világ minden táján" – magyarázta el egy interjúban Andrei Coșuleanu környezetvédelmi szakértő.
A szakember arra is rávilágított, hogy ez a szomorú valóság nemcsak a maszkokra vonatkozik, hanem a gumikesztyűkre is: a legtöbb kesztyű alapanyaga a nitril, ami nem újrahasznosítható. A maszkokat és a kesztyűket, hívják fel a figyelmet a huladékkezelő szakemberek, nem is dobhatjuk ugyanabba a zsákba, amelybe a pillepalackokat gyűjtjük, éppen azért, mert nem újrahasznosíthatók, és szennyezik azt a műanyagot, amely feldolgozásra kerülne.
Ezek helyett a maszkok helyett jó szolgálatot tehetnek a mosható pamutmaszkok, amelyből egyébként elég 2-3-at beszerezni, és azokat cserélgetni. Mi is jobban járunk (anyagilag is), és a környezet sem látja kárát a koronavírus-járványnak.
A nemzetközi kutatók is meghúzták már a vészharangot
A brit kutatók is egyébként az újrahasznosítható maszkok használatát javasolják, mivel a számítások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ha minden lakos napi egy maszkot használ el, egy év alatt akkor is 66 ezer tonna szennyezett műanyag hulladék keletkezik.
Egy francia szervezet, az Opération Mer Propre az elsők között kongatta meg a vészharangot. A Földközi-tenger partján, a Côte d’Azur magasságában egyre több maszkot, gumikesztyűt és kiürült kézfertőtlenítős flakont találnak a vízben a már megszokott palackok, üdítős dobozok és csomagolóanyagok között. Szerintük ez még csak a kezdet, de ha belegondolunk, hogy csak Franciaország több mint kétmilliárd darab egyszer használatos maszkot rendelt, el lehet képzelni, hol lesz ennek a vége világviszonylatban.
Egyszóval, ha csak egyetlen dolgot vállalnak fel idén a környezettudatosabb életért, akkor legyen az, hogy odafigyelnek a maszkokra.