2020. aug. 11. keddTiborc, Zsuzsanna
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Magyari Tivadar: „Nem azért gyengébbek az eredményeik, mert magyar iskolába jártak. Ez egy egyéni teljesítmény”

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. július 03. 14:47, utolsó frissítés: 14:50

A magyar diákok eredményei továbbra is középszerűek; a szaklíceumok és elméleti iskolák diákjai, a különbözőségeik ellenére, hasonló próbatétel elé állnak; a román nyelv tanításán pedig ismét érdemes lenne elgondolkodni. Magyari Tivadart kérdeztük.


Országos szinten rosszabbodott, a magyar diákok szempontjából valamivel javult az érettségi átmenési aránya, de még így is vannak olyan iskolák, ahol csak nagyon kevés tanulónak sikerült az érettségije. Magyari Tivadar szociológust és egyben az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnökét ennek okán a szaklíceumok alacsony teljesítményéről, a magyar diákok román nyelvtudásáról és a magyar iskolák szerepéről kérdeztük.

Hogyan értékeli a magyar diákok idei érettségi eredményeit?

- Az elmúlt évek tendenciáját követi, tehát azokhoz hasonló.

Elmondható, hogy az érettségi eredményeket nem befolyásolta negatívan a koronavírus és az ebből következő online oktatás? Egyáltalán mennyire befolyásolhatta?


- Nem tudom megmondani, mert nincs, ahogy felmérjem, vagy ennek a hatását elválasszam a többi lehetséges hatástól, amelyek a tanulóéveik alatt érték a gyerekeket.

Az óvások benyújtása előtt a romániai diákok átmenési aránya 62,98 százalékos, ami valamennyivel alacsonyabb a tavalyinál, és egyben az elmúlt évek legalacsonyabb eredménye. Mi történt azokban a magyar vagy magyar osztályokkal is működő iskolákban, ahol kevés átmenő diák volt, vagy esetleg egyenesen nulla? Mi volt a különbség a vidéki és a városi iskolák között?

- Erre vonatkozóan sincs még semmilyen adatom, ami alapján el tudnék indulni. Amikor viszonylag gyenge érettségi eredményt tapasztalunk - vagy akár az országos felmérőkön -, akkor az okokat szoktuk látni. Azért mondom többes számban, mert nem csak rólam van szó, hanem azokról is, akik a jelenséget adatoltan kutatják: a társadalmi kulturális tényezők, a vidék és a nagyváros különbségei és az oktatók tanulmányi eredményei, fokozatai mutatnak összefüggést az eredményekkel. Ezeket még le kell ellenőrizzük az idők folyamán, hogy kiderüljön, ezek a jelenségek egyszerűen csak együtt járnak, vagy tényleg van közöttük ok-okozati összefüggés.

Mit tart a magyar diákok lemaradása legfőbb okának?

- Ez csak feltételezés, mert nem áll módomban megvizsgálni. Legfőbb oknak én a társadalmi rétegződést látom: gyenge a középosztályunk. Tudom, hogy sokan erősnek érzik, vagy mindig a miénket érezték erősebbnek, de ez már nincs így.

Ez miként vonatkoztatható a diákok érettségi eredményeire?

- Ez azt jelenti, hogy a magyar közösségnek van egy elég széles rétege, amely nem feltétlenül iskolaközpontú, nem kitűzött életcélja a minél magasabb tanulmányi eredmény. Úgy szocializálódik, hogy nem feltétlenül erre motivált. Ez nem azt jelenti, hogy valamilyen értéktelen lakosságrészről lenne szó, csak arról, hogy más tudással boldogulnak ebben a körben. Tehát, nem az iskolai teljesítmény az, ami nagyon erős célként él ezekben a családokban.

Az országoshoz képest a magyar diákok átmenési aránya alacsonyabb: 59,66 százalék, ami kevéssel nagyobb, mint a tavalyi 56,58%. Ön szerint milyen érvek szólhatnak mégis a magyar iskolába való beíratás mellett, ha a szülők azt látják, hogy gyengébbek ott az eredmények?

- Magyarként annak is magyar iskolába kell járnia, aki mondjuk a végén megbukik az érettségin (legalább a kötelező tíz osztályban, de azon is túl). Aki járt iskolába, az nagyon sok mindent tud. Attól, hogy valaki megbukott az érettségin, azért még lehet, hogy nagyon sok mindent tanult közben, csak pont ez az iskolai rendszer és ez az érettségi rendszer nem talál most vele. Az érettségi időszakában én minden évben – újságírói kérésre, vagy kérdezetlenül is, de el szoktam mondani –, hogy azok, akik nem jutnak el odáig, vagy ott megakadnak és nem mennek át az érettségin, ők is nagyon értékes emberek és értékes tagjai a közösségnek. Azok között, akik nem mentek át az érettségin, százezres nagyságrendben vannak kiváló szakemberek, természetesen remélhetőleg kiváló családanyák, családapák és így tovább. Kiváló magyarok, ha valakinek ez így tetszik.

Ön szerint akkor mindenképpen megéri a közösséghez való tartozás élménye?

- Igen! Nem azért gyengébbek az eredmények, mert magyar iskolába jártak. Ez egy egyéni teljesítmény, nem feltétlenül az iskola teljesítménye. Még ott sem, sajnos, ahol senki nem megy át. Van összefüggés az iskola és a tanuló teljesítménye között, de ez inkább egy egyéni teljesítmény, ami sokszor nem talál a rendszer kereteivel. Ne gondoljunk arra, hogy az érettségi vizsga mindenkinek alkalmas próbatétel, ami mindenre jó! Azt valakik kialakították; idővel történelmileg kialakult és lehet, hogy nem mindenkinek fekszik ez a próba. A mostani érettségin megbukott diák egy más típusú próbán lehet, hogy átment volna. Vagy más valaki meg gyengén szerepelt volna.

Forrás: Magyari Tivadar Facebook-oldalaForrás: Magyari Tivadar Facebook-oldala


Ezt már tapasztalatból is tudom: 29 éve tanítok. Ha megváltoztatjuk a vizsgának a rendjét, a körülményeit, akár a tartalmát, az addigi tízesekből nyolcasok lesznek. Igaz, valószínűleg nem buknak meg, de nyolcasok lesznek... és az addigi négyesekből lehet, hogy hatosok lesznek.

De ha megfigyeljük a nyelvvizsgák eredményét, ha nem a romániai magyarokat, hanem a más nemzetiségűeket nézzük, akkor kitűnik, hogy nagyon sok esetben magasabb átmenési arány látható, és néhány nemzetiség még akár a románokon is túltesz a román nyelv és irodalom vizsgán.

- Olyan etnikai kisebbségekről van szó ezekben az esetekben, amelyek körében nagyon magas már az asszimiláció. Ők a hétköznapokban nagymértékben használják a román nyelvet. Nem lep meg engem, ha román nyelven majdnem ugyanúgy elboldogulnak, mint a románok. Ők tulajdonképpen a román nyelv és irodalomból érettségiznek jól, ahogy a román társaik is.

A tömbmagyarságban élő diákok román nyelv és irodalomból rendszeresen alacsonyabb arányban mennek át. Ezeknek a diákoknak nem segíthetne a nyelvtudásán, ha román iskolába íratnák be őket?

- Amennyiben román iskolába íratnának be egy magyart, a magyar nyelvhez, a magyar szakmai szókészlethez, a magyar kultúrához nem férne hozzá. Ez a magyarság számára egy kulturális veszteség lenne. Ráadásul egy asszimilációs tényező.

Itt a megoldás az volna, ha valamilyen módot találnának arra, hogy az egyébként magyarul tanuló gyerekeket, akárhol éljenek is, megtanítanák románul. Tehát csak azért, hogy jól megtanuljon románul, nem kell valaki végig románul tanuljon. Nagyon sokan megtanultunk románul, mert lehetőségünk volt rá. Ráadásul a román tanulásnak a közege inkább a hétköznapokban van, mint az iskolában.

Ha román iskolában járna, román barátai lennének, románul beszélgetne például a szünetekben, de lehet, hogy iskolán kívül is. Ez elég nagy kulturális veszteség volna a magyarság szempontjából. Tehát, úgy kell magyar iskolába járjanak, hogy közben románul is megtanuljanak. Erre rengeteg példa van. Még Székelyföldön is előfordul, hogy valaki végig magyarul tanult és utána akár egy román egyetemen szépen megtanult románul is, mondjuk nem Bukarestben. Én magam is 12 évig magyarul tanultam és magyar iskolában érettségiztem, utána románul végeztem az egyetemet – mert akkor csak úgy lehetett –, és nem volt semmilyen problémám, amikor át kellett állnom magyar nyelvű oktatásból románra. Az egyetemet jelesen végeztem el. Nem volt problémám, mert egyébként a hétköznapokból tudtam románul. Utána, miután elvégeztem az egyetemet, magyarul kezdtem el tanítani. Akkor sem volt semmilyen átállási problémám, és ilyen ember, mint én, még sok van. Az én pályám nem különleges ebből a szempontból nézve.

Például a tömbmagyarságban élő székelyudvarhelyi diák az iskola mellett esetleg a hivatalos közegekkel való találkozásakor szembesül a román nyelvvel, ebből kifolyólag nehezen tudják a hétköznapokban elsajátítani...

- Nagy részüknek – mert nem mindenkinek lehet nagyon jó a nyelvérzéke –, esélye sincs megtanulni románul, hacsak külön nem kerülnek olyan helyzetbe. Vagy ha nem tesznek erre külön erőfeszítéseket. Amiről én beszéltem, az olyan helyeken működik, ahol elég jó az átjárhatóság a románok és a magyarok között.

Visszatérve az általános képre: az érettségi eddigi ismert adataiból szociológusként mi olvasható ki?

- Általában az látszik ki, amit ha megfogalmazunk, nem szokott jólesni senki fülének, a miénknek sem esik jól. Társadalmi szerkezeti okai vannak annak, hogy a román érettségiző populációhoz képest rendre alacsonyabbak a magyar eredmények. Ezt a különbséget csak részben magyarázza az egyébként kézenfekvő román nyelvbeli különbségek ténye.

Megnézhetjük, hogy legtöbbször például matematikából is gyengébbek a jegyek. Van egy ilyen közép felé tartás, tehát kisebb a szórás is a magyar közösségben. Tehát közepesek vagyunk ebben a teljesítményben, ez még nem jelent sokat, nem jelenti azt, hogy valami nagy baj lenne, de kétségtelen, hogy ha a magyar diákok az össz országos mezőnyben versenyeznek egyetemi helyekért, vagy a nyolcadikosok a líceumi helyekért, akkor a magyarok hátrányban lehetnek. Szerencsére kialakult egy felsőoktatásunk, amiben önmaguk között versenyeznek a diákok, amennyiben magyarul akarnak tanulni.

Kolozsváron például már nyolcvan szak van magyarul. Ennyi van Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) is, ha van egyáltalán ennyi. Viszont számos területen még nincs magyar oktatás, tudjuk, hogy műszaki területen csak elvétve van.

Mivel magyarázható ez az ön által említett "középszerűség"?

- Mint már említettem, társadalmi szerkezeti tényezői vannak. Más etnikumokhoz képest a romániai magyar nemzetiségűek között viszonylag többen tartoznak olyan társadalmi csoportokhoz, ahol nem a tanulás, az iskolai teljesítmény az, amivel leginkább boldogulnak az emberek.

Mi a helyzet a szakiskolákban jelen lévő alacsony átmenési aránnyal? Most láthattunk egy olyan kezdeményezést a mindenkori kormány részéről, hogy ezeket az iskolákat valahogy felzárkóztassák.

- Ezeknél az iskoláknál valamilyen más záróvizsgát kellene alkalmazni, ami lényegesen eltér az érettségitől. Ezt valahogy ki kellene találni, mert más típusú iskolák, ebből kifolyólag pedig más típusú gyerekek járnak oda. Ebben az esetben arról van szó, hogy nagyon különböző tanulmányi teljesítményű és hozzáállású, meg készségű, amúgy meg értékes gyerekeket, fiatalokat egy nagyon hasonló próba alá kényszerítenek. A szaklíceumosokat régebb is hasonlóképp érettségiztették és rendre gyengébb eredményük volt, ami szerintem igazságtalan volt. Szaklíceumban egy csomó mindent meg lehet tanulni, de annak a szakmának a szempontjából kellene őket vizsgáztatni, amit ott tanulnak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS