2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogy megtörjék a csendet, az iskolai túlkapásokról készítenének anonim felmérést

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. július 01. 14:02, utolsó frissítés: 2020. július 02. 00:04

Diákok és tanárok iskolai bántalmazásról szóló történeteit dolgozná fel a Székelydata, a MAKOSZ és az Éter, hogy „az iskolapadok szerethetőbbé”, a diákok pedig érdeklődőbbé váljanak.


Frissítés (1): „Nagyon kemény dolgokat írtatok le. (...) Köszönöm szépen azt, hogy vettétek a bátorságot leírni ezeket a történeteket. Nagyon sok üzenetből érződik, hogy ez egy hatalmas lelki traumát okozott nektek. (...) Elindítani és venni a bátorságot, az a legnehezebb, de pontosan ilyen személyekre van szükség a kis társadalmunk jobbá tételéhez” – köszönte meg az elsők között beérkezett személyes történetek elküldőinek Csala Dénes. Közben ugyanis egy második videót is közzétett.



Frissítés (2): Már tíznél is több válasz érkezett Csala Dénes, az Éter és a MAKOSZ felhívására. Ugyanakkor az anonim történeteket már (ide kattintva elérhető) kérdőívvel is jelezni lehet, nem csak email címen.
A Székelydata szerzője szerint esetenként nagyon megrázó történetekről van szó. Gyakran a húszas éveik végét taposó emberek írnak neki, akik a mai napig nem felejtették el mi történt velük a suliban.



----------------------------------------------------------------------------

Az iskolai túlkapásokkal szemben a tudományt hívná segítéségül Csala Dénes, a Székelydata szerzője, az Éterrel (erdélyi magyar ifjúsági oldal) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségével (MAKOSZ) közös együttműködése során.

Csala Dénes, aki a Lancaster University adjunktusa, az erdélyi iskolákban jelen lévő fizikai és verbális erőszakra hívta fel a figyelmet hétfőn, a közösségi médiában közzétett videójában. A kutatónak egy olyan videó jelentette az utolsó cseppet a pohárban, amelyben az online oktatás alatt az iskolai tanár vállalhatatlan módon beszélt diákjaival.

Mivel a gyerekeket ért bántalmazások és sértések szerinte általában következmények nélkül maradnak, ugyanis a diákok félnek, ha viszont beszélnek ezeket a hangokat a családok és a „tipikus” erdélyi iskolák elfojtják. Így pedig egyes diákok „napokat sírnak magukban azért mert egy felhevült tanár bunkónak vagy esetenként valami sokkal rosszabbak nevezi őket, talán a teljes osztály, a barátai szeme láttára”. Ezért a kutató úgy döntött, hogy megteszi az első lépést az iskolai túlkapások visszaszorítása, és egy fenntarthatóbb, élhetőbb, biztonságosabb társadalom felé.

„Természetesen hatalmas elnézést kérnék attól a Pareto-i 80%-tól, akinek ez nem inge. De ott van a maradék 20% – és ebben a helyzetben a maximum tolerálható küszöb nulla!” – jegyezte meg a kutató-blogger.



Csala Dénes ennek érdekében a diákokat, a pedagógusokat arra kérte, hogy küldjék el neki – egy biztonságos, azaz anonimitást biztosító e-mail címre – történeteiket, amelyek a protonmail titkosított szervereire érkeznek majd be, és amelyeket a Székelydata, az Éter és a MAKOSZ közös csapata dolgoz majd fel annak érdekében, hogy felmérjék a probléma mértékét. Másrészt a probléma felismerésével egy lépéssel közelebb juthassanak az iskolai bántalmazás megelőzése felé.

Mint mondta, ha valaki úgy érzi visszaélés áldozata lett az iskolában akár diákként, akár tantárként röviden (kb. két bekezdésben) fogalmazza meg, hogy konkrétan mi történt vele? Miért érzi igazságtalannak, ami történt? És küldje el az anonim történetét a titkosított diaksztori@protonmail.com email címre. Ha pedig valakinek van bizonyítéka, azt is csatolhatja, mert bár tudja, hogy nem szabad osztályteremben felvételt készíteni, a saját otthonában a diákoknak lehetősége van erre.

„Ha gondolod, említs helységet, tantárgyat, életkort, vagy bármit amit fontosnak tartasz. A nevedet kérlek ne említsd, a nemedet, ha szükséges igen. Amikor elegendő vallomás gyűlt össze, a kolozsvári Éterrel és a Székelydata-val közösen megpróbáljuk összefoglalni és kielemezni azokat, természetesen végig szem előtt tartva a személyek kilétének titkosságát, szükség szerint megváltoztatva a részleteket a felismerhetetlenségig” – mutatott rá felhívásában a blogger.

Ugyanakkor Csala a pedagógusokat is szeretné megszólítani kezdeményezésével, akiktől ugyancsak anonim módon azt szeretné megtudni történeteik mellett, hogy a mai gyerekek oktatásában mi okozza a legnagyobb kihívást, illetve az oktatók hogyan kerülik el azt, hogy adott helyzetben „kijöjjenek a sodrukból”? – ami elismerte, néha nehéz feladat.

Csala Dénes, a Székelydata bloggere. Forrás: Csala Dénes Facebook-oldalCsala Dénes, a Székelydata bloggere. Forrás: Csala Dénes Facebook-oldal


Csala Dénes külföldi és otthoni egyetemi oktatóként gyakran tapasztalta, hogy azt kérdezik tőle, hogy mi a legnagyobb különbség a külföldi és otthoni diákok között. Erre mindig az a válasza, hogy az otthoni tanulók „messzemenően” nem kérdeznek annyit, mint a nyugat-európai, vagy amerikai társaik. Csala állítása szerint a tudás alapja a kérdezés, a kíváncsiság, viszont az erdélyi diákok sokszor azért nem kérdeznek, mert félnek a megaláztatástól, hogy társaik kinevetik őket, vagy esetleg „lebunkózza” őket a tanár.

„A célom ennek az atmoszférának a megváltoztatása. Valahol el kell kezdeni. De bízom benne, hogy ha sikerült – persze mondjuk egy generáción keresztül –, akkor elképesztően versenyképesebbek leszünk a globális munkapiacon, de ami talán még ennél is fontosabb, hogy egy szerethetőbb környezetként fognak a kisdiákjaink az iskolapadra nézni – ez pedig már majdnem egy szupererő” – mutatott rá a kutató-blogger.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS