2020. december 5. szombatVilma
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kinek kellene még szobrot állítani Erdélyben?

2020. június 21. 17:56, utolsó frissítés: 18:00

Van néhány javaslatunk, hogy kinek állítanánk szobrot, és szavazhattok is róla.


Élénk viták vannak most a nagyvilágban arról, hogy kinek/kiknek is kellene szobrot állítani. Kollégánk is megírta, hogy kiknek a szobrait hiányolja az erdélyi közterekről. Ennek apropóján állítottunk össze egy listát arról, hogy kinek kellene még szobrot állítani Erdélyben, amiről aztán ti is szavazhattok.

Annak, hogy valaki felkerüljön a listánkra, két feltétele volt: nincs még szobra Erdélyben (ezért nincs a listán például Kányádi Sándor, Áprily Lajos, Janovics Jenő vagy Szilágyi Domokos), illetve nem lehettek még élő személyek. Ezek után jöhetnek az ötletek ABC-sorrendben.

Balázs Jolán magasugró

Sportolóknak ritkán szoktunk szobrot állítani mostanság, de az erdélyi magyarság kétségkívül legjelentősebb atlétájáról van szó, akit nemzetközi szinten is jegyeznek. Tizennégyszeres világcsúcstartó, tíz éven át volt veretlen. Sokszoros bajnok, köztük kétszeres olimpia bajnok is. Az egyetlen magasugró, aki meg tudta védeni olimpiai bajnoki címét.




Bánffy Miklós író

Minket is meglepett, de úgy tűnik, hogy nincs még Erdélyben szobra. Manapság elsősorban írói tevékenysége miatt ismerjük, de korának kiemelkedő politikusa volt, egészen külügyminiszterségig vitte, de közben színházi rendezőként, grafikusként, díszlet- és kosztümtervezőként is jeleskedett.



Berde Mária író

Sokirányú tevékenységéből novella- és regényírói munkássága a legmaradandóbb, aminek vissza-visszatérő témája a magát felszabadító, vagy felszabadítani akaró nő sorsa, társadalmi és erkölcsi helyzete, illetve érzelmi világa. 1920 után sokat tett a magyar-román együttélés érdekében, előadássorozatokban népszerűsítette a román irodalom jeleseit. Akkor doktorált a kolozsvári egyetem bölcsészkarán magyar-német nyelv- és irodalomból, amikor még egyáltalán nem számított bevettnek, hogy a nők egyáltalán egyetemre járnak. Egyik alapítója és haláláig főszerkesztője volt a Dolgozó Nőnek.



Bretter György filozófus

Az 1944 utáni romániai filozófia kiemelkedő alakja, akinek esszéi és nagyobb munkái olyan témákat járnak körbe, mint a társadalom demokratizálódási folyamatai, a klasszikus német filozófia és általában Fichte, valamint a fiatal Marx mint kiindulópontok, a militáns egzisztencializmus és a világtörténelmi távlatokba helyezett rettenetes történelmi tapasztalatok feldolgozása.



Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész, publicista

Az erdélyi irodalomtudomány és irodalomtörténet kiemelkedő kutatója, akinek tudományszervezői, egyetemi tanári és publicisztikai munkássága is jelentős. Különösen jelentősek a transzilvanizmust érintő tanulmányai és a Teremtett világ című paradigmatikus jelentőségű irodalomelmélete. A diktatúra éveiben mindvégig kiállt a kisebbségek jogsérelmei, a megkülönböztető és erőszakos kihelyezések ellen tiltakozva. A kommunizmus alatt tanúsított ellenálló magatartásáért több díjban is részesült.



De Gerando Antonina pedagógus

A magyar nőnevelés harmadik nemzedékének vezéregyénisége, négy nyelvet beszélt. A Kolozsvárra 1880-ban alapított felsőbb leányiskola igazgatójaként 25 évig tevékenykedett, de emellett számos tankönyv és pedagógiai értekezés szerzője. Még a Kolozsvári Állatvédő Egyesület elnöke is volt.



Erőss Zsolt hegymászó

Az első magyar, aki feljutott a Föld legmagasabb csúcsára, a Mount Everestre. Ugyanakkor legalább ilyen jelentős, hogy a világ 14 nyolcezres (köztük több a Mount Everestnél is nehezebben bevehetőnek tartott) csúcsa közül 10-et mászott meg.



Hervay Gizella költő

Az életművének lényeges és a nagyközönség által legismertebb része a Kobak könyve-sorozat, amely nem csak egyszerű meséskönyv, hanem egyidejűleg irodalmi-pszichológiai kísérlet is, amelyben egy kisfiú, Kobak mesél bennük, a szerző csak lejegyzi, esetleg röviden kommentálja az elmondottakat. A fia halála után írt Zuhanások című kötete a 20. századi erdélyi magyar irodalom egyik legerőteljesebb műve.



Jordáky Lajos szociológus, közgazdász, publicista

Az erdélyi munkásmozgalom jelentős alakja, aki 1945 után sokrétű közéleti szerepvállalása mellett a szellemi élet megszervezésében is jelentős munkát vállalt. Érdemei a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karának megszervezésében is jelentősek. Azon kevés baloldali erdélyi értelmiségiek egyike, aki nem voltak hajlandó elítélni az 1956-os magyarországi forradalmat, kiállt Nagy Imre mellett is, ami miatt több hónapos vizsgálat is folyt ellene.



Karácsony Benő író

A 20. századi erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek A napos oldal című regénye nem véletlenül lett a Transindex szlogenje. A magyar irodalom egyik nagy vesztesége, hogy élete túl korán és méltatlan körülmények közt, Auschwitzban ért véget.



Kurkó Gyárfás publicista, politikus

A II. világháború utáni erdélyi magyar politikai elit egyik vezető személyisége, a Magyar Népi Szövetség első elnöke, aki politikusként és publicistaként az anyanyelvű iskolahálózat és művelődési intézmények érdekében lépett fel. 1946-ban a választások után ő lett a magyar parlamenti csoport vezérszónoka. 1946 decemberében a román parlament elé terjesztette az MNSZ kongresszusán megszavazott nemzetiségi törvénytervezetet, amely a kollektív nemzetiségi jogokat biztosította volna, de az előterjesztés válasz nélkül maradt. 1947 nyarán tiltakozott a magyar gazdasági szövetkezetek államosítása ellen. 1949-ben letartóztatták, és Márton Áronnal, illetve az MNSZ más vezetőivel együtt koncepciós perben 10 év nehéz börtönre és 25 év kényszermunkára ítélték.



Polcz Alaine író, pszichológus

A magyar hospice mozgalom legjelentősebb alakja, akinek jelentősebb szerepe volt a mozgalom magyarországi meggyökerezésében. Műveiben is sokat foglalkozott a halál problémakörével. Jelentős eredményeket ért el a gyerekpszichológia területén, ahol mindmáig alkalmazzák az általa felállított játékdiagnosztikai módszereket, amelyek a gyermeki világ megismerését segítik elő.



Puczi Béla

Az 1990. március 15–18-i marosvásárhelyi utcai megmozdulásokon a magyarokat védelmező hidegvölgyi cigányok egyik vezéralakja, akinek a nevéhez kötik a „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” kijelentést. Menedékjogért folyamodott Magyarországon, de több mint egy évtizedig nem kapta meg. Végül hajléktalanként halt meg Magyarországon.



Sass Flóra Afrika-kutató, felfedező

Nevéhez köthető az Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán található Albert-tó és az Uganda északi részén fekvő Murchison-vízesés felfedezése.



Szilvássy Karola

Erdély-szerte ismert arisztokrata, aki semmibe vette a régimódi szokásokat, modernül öltözködött és viselkedett. Amatőr színész, filmrendező, elsők között próbálta ki a repülést, az első világháború idején ápolónő volt, nem szégyellte arisztokrata múltja mellé tenni a kétkezi ápolómunkát. A két világháború között irodalompártoló tevékenységével vált ismertté, felolvasott irodalmi művekből.



Varga Katalin mozgalmi vezető

A 19. század negyvenes éveiben, a saját igazát keresve járta Bécset, amikor találkozott a zalatnai kincstári uradalomhoz tartozó falvak román bányászjobbágyaival, akik nem kapták meg az őket megillető jövedelemrészesedést, és úgy döntött, az ő igazukat is képviselni fogja. Munkája miatt a parasztok Doamna Noastra-ként emlegették, az uradalom veszedelmes lázasztónőként ismerte.



Magyar Autonóm Tartomány

Ha székelyföldi autonómia nincs is, egy emlékmű akár még lehetne is az ahhoz legközelebb álló Magyar Autonóm Tartománynak, amely 1952-ben hoztak létre szovjet mintára Sztálin nyomására, és 1960-ig létezett, amikor az addig Kolozs tartományhoz tartozó marosludasi rajont a Maros-Magyar Autonóm Tartományhoz csatolták, míg Sepsiszentgyörgy rajont és Kézdivásárhely rajont a Sztálin tartományból lett Brassó tartományhoz csatolták.



A romániai nők

Alig találunk köztéren olyan szobrot, amely romániai nőknek állítana emléket. Ha netán azt gondolná valaki, hogy egyetlen nő sem érdemel külön szobrot, attól még egyetérthet azzal, hogy a nők munkáját elismerő alkotásnak lehetne helye az erdélyi köztereken.

Kinek kellene még szobrot állítani?



Biztosak vagyunk abban, hogy sokan vannak még, akik szobrot érdemelnének, ha valakit nagyon hiányoltok a listáról, írjátok meg hozzászólásban.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS