2020. július 8. szerdaEllák
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogyan működhet az online szakorvosi konzultáció? Majdnem kipróbáltam

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. május 25. 18:03, utolsó frissítés: 18:03

Szerettem volna megtudni, milyen körülmények között zajlik az online konzultáció Kovászna megyében, ami a járóbeteg-ellátás hiányában az egyetlen lehetőség lenne a szakrendelésre.


A kormány döntése nyomán a kórházakban visszaállhat a járóbeteg-rendelés, amit a koronavírus-fertőzés egészségügyi rendszer kapacitásának növelése érdekében függesztettek fel. Bár a csíkszeredai megyei kórházban már zajlik a krónikus- és a járóbetegek ellátása (bizonyos kapacitásbeli csökkenés mellett), a Kovászna megyei kórházban erre a pácienseknek csak június 2-tól lesz lehetőségük, akkor is csak bizonyos szakrendelők nyitnak majd ki.

A járóbeteg-ellátás szüneteltetése miatt sok páciens érezhette úgy, hogy Románia egészségügyi rendszere számára két hónapig megszűnt létezni. Bár a koronavírusos eseteken kívül a súlyosabb esetek is ellátásban részesültek, a járóbetegségek kiszorultak az ellátásból és látszólag egyedül maradtak a betegségük megküzdésével, ami idővel egyre zavaróbbá válhatott számukra. Ez pedig azoknak az eseteknek a számát is növelhette, amikor a páciensek a mindenféle internetes weboldalak leírásai alapján próbálják kezelni a betegségüket, ami tovább ronthatja helyzetüket.

Kovászna megyében – május 18-ához mérten – a krónikus és enyhébb betegségben szenvedő pácienseknek további két hétig kell várakoznia a szakrendelőjük nyitására, amennyiben egyáltalán az kinyit. A szakrendelőket ugyanis csak fokozatosan nyitják újra a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban.

A koronavírus-járvány járóbeteg-ellátásra gyakorolt negatív hatását az online konzultáció lehetővé tételével próbálhatták meg enyhíteni az orvosok. Úgy gondoltam, kipróbálom, hogy hogyan működik mindez a Kovászna megyei kórház esetében. A kórház menedzserének korábbi nyilatkozata arra engedett következtetni, hogy az online konzultáció alatt főleg telefonos beszélgetésekre kell gondolni. A kórház honlapján erre vonatkozó információkat nem találtam, így arra számítottam, hogy az „online előjegyzés” lapfülnél regisztrálva lehet becsatlakozni az online konzultációkhoz is. Ott ugyanis a páciens, kiválasztva a szakrendelőt, majd a szakorvost, a doktor programja mentén kérhetett egy időpontot, aminek időkerete 15 perc volt.


A kórház honlapján található online előjegyzés május 25-énA kórház honlapján található online előjegyzés május 25-én


Regisztrálásom után az online előjegyzési rendszer e-mailt küldött:
„Köszönjük, hogy igénybe vette a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház elektronikus előjegyzési (on-line) szolgáltatását. Az alábbiakban tájékoztatjuk az ön előjegyzésének adatairól” –. Emlékeztettek arra is, hogy a vizsgálatnál legyenek nálam a következők: Személyazonossági igazolvány, Érvényes családorvos/szakorvos által kibocsájtott küldőpapír; Egészségügyi kártya; Laboranalízisek és más vizsgálatok eredményei; Kórházi kilépő/orvosi válaszlevél.

És kedvesen megjegyezték, amennyiben nem rendelkezek „érvényességben lévő küldőpapírral, nem részesülhetek térített orvosi szolgáltatásban. Ebben az esetben a vizsgálat díját kifizetheti a járóbeteg rendelő intézetünk pénztáránál”. Itt persze felvetődött bennem a kérdés, hogy a rendelőbe nem mehet a beteg, de a kórházba befizetni az összeget igen? Ezen viszont nem sokat akadékoskodtam, mert feltételeztem, hogy a Krisztián aláírással rendelkező levélíró csak egy automatikus válasz, és az orvos valószínűleg erről az információról bővebben is tájékoztat majd.

Persze Krisztián figyelmes volt, hisz linket küldött arról is, hogy hol ellenőrizhetem és mondhatom le a kért időpontot. Amit én le is mondtam ez alkalommal, hogy az eredetihez képest egy nappal későbbre, csütörtök 13 órára kérjem az online előjegyzést. A családorvosomtól pedig beutaló papírt is kértem erre az alkalomra, bár azt ebben az esetben sem tudtam, hogy ezt hogyan fogom odaadni az orvosnak. De ebben az online világban ez is könnyen megoldható, gondoltam magamban.

Erre az előjegyzésemre viszont már nem jött e-mail a kórháztól, de azért még reménykedhettem abban, hogy foglalásom rendben van, mert a rendszer elfogadta azt, és megjelent egy másik páciens mellett az általam bejelölt rubrika is a kért időpontra. Szóval a rendszer aktívan kommunikált velem és a többi pácienssel, egészen csütörtökig.

Csütörtökön 13 órakor kíváncsian vártam, hogy milyen lesz az online konzultáció, mennyire lesz személytelen, vagy épp, hogy könnyebb hangvételű. Arra gondoltam, ha most beválna, akkor az orvosok és a páciensek a továbbiakban szélesebb körben is alkalmazhatnák – hiszen az online lehetőség eddig is épp annyira hozzáférhető volt, akárcsak az online oktatás lehetősége. Elméletileg tehát bárhonnan megtörténhetne így a továbbiakban is a konzultáció.

Az orvos hívására azonban hiába vártam az online előjegyzett időpontban és az e-mail címemre sem érkezett erről szóló e-mail. Mit tehet ilyenkor a páciens? Lázasan elkezdi keresni az orvosa telefonszámát, de egyszer még azért ránéz az online előjegyzésére, biztos, ami biztos: nem-e nézte el az előjegyzés időpontját? Az online előjegyzések felülete azonban ekkor már nem működött, helyette csak egy rövid üzenet jelent meg, hogy május 25. után lehet előjegyezni. Mivel arra vonatkozóan nem adott információt, hogy az eddigi előjegyzésekkel mi történt, ezért felhívtam a kórház honlapján megadott számokat: az előjegyzését és a kórház titkárságét, hogy az online előjegyzésemről tájékoztassanak. De nem vették fel és nem is hívtak vissza.

Ennek okán már nem az általam előjegyzett szakrendelő vezetékes telefonszámára csörögtem rá, hanem inkább a kórház menedzserét hívtam fel, hogy rákérdezzek, hogy miért függesztették fel az online előjegyzést, és avasson be az online konzultáció részleteibe, mert gondoltam, hogy hozzám hasonlóan sokakat megtéveszthetett az online előjegyzés működő rendszere, és többen kerülhettek abba a helyzetbe is, hogy hiába hívták a kórházat.

András Nagy Róbert, a kórház menedzsere első körben pontosított, hogy az online előjegyzésnek nincs feltétlen köze az online konzultációhoz. Elmondása alapján egyébként is az "online konzultáció" elnevezés eleve nem a legszerencsésebb megfogalmazás a távolról nyújtott szakorvosi szolgáltatások esetében, amelyet telefonon, e-mailen és a modern kommunikációs eszközök igénybevételével (így például videóhívással is) alkalmazhatnak. Helyette a „táv-/telemedicina” megnevezést javasolta, ami szerinte több mindent foglal magába.

Mint mondta, a távmedicinát abban az esetben alkalmazzák, amikor az orvosi segítségnyújtás nem igényli a beteg személyes jelenlétét. Ebben az esetben ugyanis a szolgáltatás megkíméli a pácienst pl. a tömegközlekedési eszközök használatától és a rendelő előtti várakozástól. Ilyen jellegű szolgáltatás azonban csak abban az esetben történhet meg, ha már kialakult egy kapcsolat az orvos és a páciens között, tehát „az orvos ismeri a pácienst” és annak betegségét. András Nagy szerint az orvos dönt ugyanis arról, hogy a beteget milyen módon fogja kezelni, ahogyan arról is, hogy elég-e hozzá egy valamilyen kommunikációs eszközön történő konzultáció, vagy mindenképp be kell fáradnia a szakrendelőbe (amikor az vagy június 2-án vagy valamivel később kinyit).

A menedzser a krónikus diabéteszes beteget hozta fel példaként, amely betegség esetében biztosan igénybe lehet venni ezt a szolgáltatást. De, hogy megkönnyítsék a páciensek dolgát, elmondása szerint egy olyan megoldást találtak ki a távmedicina alkalmazására, hogy az elkövetkezendő időszakban fel fogják venni a kapcsolatot elsősorban a már ismert betegekkel, hogy megtudják, milyen probléma miatt vennék igénybe az online konzultációt. Amennyiben receptírásról van szó és ehhez szükség van analízisekre is, meg fogják kérni a pácienst arra, hogy végeztesse el ezeket az analíziseket.

Mindehhez hozzátette, hogy szerinte nem kell ennél részletesebben taglalni, hogy ki veheti igénybe a telemedicinát és kinek kell a szakrendelő megnyitását megvárnia, mert összevisszaságot fog okozni a betegek körében. Ezért volt a kórház döntése az, hogy elsődlegesen online előjegyzéssel lehet időpontot kérni, mert azáltal olyan szükséges adatokat kapnak meg előzőlegesen a betegekről, mint pl. a telefonszáma.

Mint kiderült, az általam is érzékelt zavart az okozta, hogy az online előjegyzés egészen csütörtökig elérhető volt, persze csak elméletileg. Gyakorlatilag nem működött, vagyis a járvány miatt nem vették azt figyelembe. Így ezek alapján az online konzultáció (vagy ahogyan a menedzser nevezte, a telefonos- vagy távmedicina) az eddigiekben csak azok számára működött, akik már ismerték a szakorvosokat és valamilyen módon tartották is velük a kapcsolatot. Remélhetőleg viszont 25-től az új betegek is figyelembe lesznek véve azáltal, hogy az orvosok minden előjegyzett beteget megkérdeznek a problémáikról és online konzultációra vagy éppen szakrendelésre buzdítják a pácienseket – ahogyan azt András Nagy Róbert vázolta.

A kórház honlapján most már egyébként lehet előjegyeztetni a június 2-tól kezdődő, de több orvosnál csak későbbi időpontban előjegyezhető a szakrendelés.

Azoknak viszont csalódnia kell, akik kizárólag online konzultáció által szerették volna kezeltetni betegségüket, mert a szolgáltatás nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot, sem azokat a rendelőket, amelyek még nem nyitottak meg. Azokban az esetekben hasznos, ha nem szükséges az orvosi vizsgálat, esetleg egy recept kiállításáról van szó, amit a szakorvos a konzultáció által kiállíthat és elküldhet e-mailen a páciensnek és/vagy az erre kijelölt gyógyszertárnak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS