2020. július 8. szerdaEllák
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Erdélyi magyarok és koronavírus: így telik a #maradjotthon

szerk. 2020. május 16. 17:06, utolsó frissítés: 2020. június 30. 14:04

A Sapientia EMTE kutatóinak felméréséből kiderül: a járványhelyzet alatt is inkább a nőket terhelik a háztartási teendők és a gyereknevelési feladatok.


Telegdy Balázs, Sántha Ágnes, Nistor Laura, és Gergely Orsolya a Sapientia - EMTE Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatói csütörtökön, online sajtótájékoztatón – – ismertették az április második felében végzett felmérések eredményeit.

Telegdy Balázs felvezetőjében elmondta, a kutatás elsősorban arra koncentrált, hogy feltérképezzék az erélyi magyarok hozzáállását a koronavírus járványhoz, miközben olyan témákat is érintettek, amelyeket más kutatások nem. Felhívta a figyelmet, hogy a kutatások nem reprezentatívak, hiszen az online kérdőívek esetében a kutatónak nincs lehetősége meghatározni a mintát, viszont kirajzolódnak bizonyos trendek. Több ilyen „pillanatfelvételt” összevetve (például az Erdélystat, IRES, vagy nemzetközi felmérések) árnyaltabb képet kaphatunk a romániai magyar társadalomról a járvány idején.

A COVID-19 járvánnyal kapcsolatos attitűdök és viselkedések című előzetes vagy gyorsjelentésből kiderül, hogy 1269 érvényes választ kaptak, amelyben hangsúlyosan vettek részt Hargita és Kovászna megyei személyek, kevesebb arányban Maros és Kolozs megyeiek, és még kevesebben Románia egyéb magyarlakta vidékeiről (Bánság, Partium, Dél-Erdély). Azt is előrebocsátják, hogy a válaszadók között többségben szerepeltek a nők, a városon lakók, illetve a felsőfokú végzettségűek – azaz a kutatás jelentősebben az erdélyi magyar középosztálybeli családos emberekről vázol fel egy sokoldalú képet.

Azon túl, hogy feltérképezte a válaszadók társadalmi hátterét, azok gazdasági-pénzügyi helyzetét, felmérte a #maradjotthon idején folytatott tevékenységeket, az otthoni munkát, a mindennapi kihívásokat, a családi helyzetet a munkamegosztás szempontjából, az online oktatást, az értékpreferenciákat, a személyközi és intézményi bizalmat, a járvánnyal kapcsolatos tájékozódást, a fertőzés szubjektív kockázatát és egyéb veszélyforrásokat, az egészségügyi állapotot, illetve a járvány utáni állapotról való reményeket.


Mit csináltunk a kijárási tilalom alatt?

Leggyakoribb tevékenységekLeggyakoribb tevékenységek

Amint az ábrán is látható, a válaszadók jelentős többsége (75-80%) többet beszélget a szűk családtagokkal, munkába menekül vagy korábban halogatott feladatokat old meg. Ugyancsak a megkérdezettek több mint fele (60-66%) rendszeresen néz filmeket, vagy olvas. A részletesebb elemzésben kiderül, hogy az iskolázottság függvényében alakul, azaz az alacsonyabb képzettségűek inkább a szórakozás felé irányultak, míg a diplomások inkább a kultúra fogyasztásában jeleskednek.

Érdekes megfigyelni, hogy fele-fele arányban kerül szóba a társasjátékozás. A kutatók a részletesebb elemzésekből kimutatták: ez összefüggésben áll azzal, hogy a válaszadó gyerekekkel, családban él, és nő – vagy egyedülálló, és férfi.

Ugyancsak említésre méltó, hogy viszonylag kevesen élnek (38-11%) az online vallásgyakorlással, tanfolyamokkal, edzésekkel, még kevesebben az online színház és kiállítások lehetőségeivel.

A szociológusokat leginkább mégis az lepte meg, hogy csupán 19%-a végzett önkéntes tevékenységet.

Jó otthonról dolgozni?

A válaszadók több mint fele teljesen vagy részben otthonról dolgozik (44% és 15%), és csak minden negyedik személy jár be a munkahelyére, mert azt a munkaköre megköveteli. Az is kiderült, hogy viszonylag jelentős azok aránya is, akik – ideiglenesen vagy véglegesen – elvesztették a munkájukat a szükségállapot miatt (13%), vagy a házastársuk/élettársuk esett el a munkalehetőségtől (11%).

A szociológusok érdekességként megjegyzik, hogy a home office értékelésében, nem igazán tapasztaltak eltéréseket a férfiakat és nőket tekintve, de az életkor miatt sem jelentek meg éles eltérések. „Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy akinek gyermeke van, kisebb mértékben éli meg pozitívan és mintegy nyaralásként ezt az időszakot, sokkal inkább egy nehéz, kihívásokkal tarkított időszakként érzékeli, mint a kisgyermeket nem nevelő válaszadók. Míg a gyermektelenek 42%-a érzi úgy, hogy igazán nagyszerű az otthonról végzett munka, addig a szülők körében ez az arány csak 21%-ot ér el” – áll a szociológiai jelentésben.

Mennyire jó otthonról dolgozni? Mennyire jó otthonról dolgozni?


Mi a kihívás/nehézség a pandémia ideje alatt?

A szociológusok megjegyezték, hogy ebben az esetben nyitott kérdést tettek fel válaszadóknak, így a kapott válaszokat nem befolyásolta a kutatói szempont. Azt is elmondták, hogy bizonyos nehézségek szoros ok-okozati összefüggésben állnak, mégis külön bontásban közölték az eredményt, és csak azt vették figyelembe, hogy a válaszadó melyiket válaszolta elsőként. Ugyanis a nyitott kérdésre, hosszú listákat kaptak válaszként: „Úgy tűnik, az emberek többségének szüksége volt/van egy »szelepre«, ahol elmondhatta panaszát” – jegyezték meg.

A legtöbben a családtagokkal, barátokkal való személyes kapcsolat hiányára panaszkodtak, ezt közvetlenül követte a szabadság korlátozása, a bezártság, majd a mozgás, a sport, és a friss levegő hiánya. Ezt követően kihívást jelentett a bizonytalansággal való szembenézés, és a gyerekekkel való összezártság (+bérmunka, házimunka). Ugyancsak jelentős volt a hatóságoktól, bírságoktól való félelem is.

Két érdekesség van ebben a témában: az egyik, hogy bár egy járványról van szó, a legutolsó problémaként szerepelnek az egészségügyi problémák, illetve, hogy viszonylag jelentős csoportnak „semmi sem esett nehezére”, illetve a karantént pozitívnak fogták fel.

Nehézségek, kihívások, problémák. Nehézségek, kihívások, problémák.


Ki neveli a gyereket, mos, főz, takarít?

„Az erdélyi magyar eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb gyermeknevelési teendőt még mindig kizárólag vagy nagyrészt a nők végzik. A nők vigyáznak a gyermekekre akkor is, ha otthonról nekik
is dolgozniuk kell, ők segítenek a házi feladatok elkészítésében, tartják a kapcsolatot a pedagógusokkal, de a szabadidős programok megszervezésében és lebonyolításában ugyancsak nagyobb szerepet vállalnak.” - emeli ki a kutatás.

Az is megerősítést kapott, hogy a házimunkában még mindig hangsúlyosan többet dolgoznak a nők, mint a férfiak, akik inkább a szerelésben-javításban, illetve a bevásárlásban vállalnak szerepet. A nemi egyenlőtlenséggel terhelt munkamegosztási modell akkor sem javult, ha a válaszadók városi környezetben laktak és felsőfokú végzettséggel rendelkeztek:
Munkamegosztás a háztartásban. Munkamegosztás a háztartásban.


„Az eddigi tapasztalatokhoz képest enyhén meglepő, hogy a férfiak – településtípustól, járvány idején megváltozott munkavégzés módjától függetlenül – nagyobb arányban nyilatkozzák azt, hogy mindig ők gondoskodnak idősebb családtagjaikról. Feltételezhetően a bevásárlási habitussal kapcsolódott össze ez a kérdés: a gondoskodást az idős családtagok számára a szükséges élelmiszer beszerzéssel társítják.” - állapították meg a kutatók.

Az otthoni oktatással kapcsolatban meglepő és markáns eredmény volt, hogy a szülök meghatározóan empatikusan és megértően viszonyulnak a pedagógusok munkájához. „Úgy véljük, ez mindenképp egy megerősítés a társadalom részéről a pedagógusok felé: a szülők szempontjából a pedagógusok attitűdje pozitív visszajelzést kapott, illetve nem támasztanak irányukba hatalmas elvárásokat, hogy a gyermekek mit és mennyit tanuljanak az online órákon. Sokkal inkább a szociális kapcsolatokat látják fontosnak, a kapcsolattartást a pedagógus és gyermek, illetve a gyermek és osztálytársai között” - kommentálták a jelenséget a társadalomkutatók, megjegyezve, hogy abban is konszenzus mutatkozott, hogy mi jelenthet problémát: az eszközhiány és a humánerőforrás.

Az értékekkel kapcsolatban meglepő eredmény volt, hogy az emberek a pandémia válságában nem tartották meghatározóan értékesnek a vallás és a politika szféráját, míg kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a családnak, a szabadidőnek, a barátoknak-ismerősöknek, és a munkának.

Mi fontos? Mi fontos?


Az értékrendek megmutatkozásához tartozik az is, hogy a válaszadók a legsürgetőbb közpolitikai feladatokat a következő sorrendben értékelték fontosnak: megőrizni a rendet az országban, szólásszabadság, az embereknek beleszólást biztosítani a kormányzati döntésekbe, küzdeni az áremelkedések ellen.

További veszélyforrások az emberiségre nézve a válaszadók szerint: morális és értékrendi válság (17,5%), környezetszennyezés (16,1%), klímaválság és globális felmelegedés, gazdasági válság (13,7-13,5). Mivel ezt az aspektust is nyitott kérdéssel tárák fel a társadalomkutatók, még olyan válaszok érkeztek, mint a butaság, tudatlanság, álhírekbe vetett hit (10,1%), az ember(iség) maga, illetve bizonyos embercsoportok (9,3%), társadalmi egyenlőtlenségek és jogok korlátozása (5,1%), titkos érdekek, hazugság, félretájékoztatás (4,8%), betegségek (4,0%), általános félelem (3,1%), háború és/vagy fegyverkezés (2,5%).

Romániára és az egyénre nézve pedig a következőket tartották veszélyforrásnak:
Veszélyforrások. Veszélyforrások.


A járvány utáni világról a kutatás eredményei szerint a megkérdezettek nem igazán remélnek jelentős változásokat.

Végül a kutatók megjegyzik: „A vizsgálat értékei mellett két korlátról szükséges röviden szólnunk. Egyrészt, tekintettel arra, hogy az online kérdőív kedvezőbb képet fest a ténylegesnél, hiszen javarészt
jobb társadalmi helyzetű személyekhez jut el, eredményeink általánosíthatósága korlátozott. Ezzel együtt kutatásunk fontos hozadéka, hogy – ha kisebb arányban is, de – kérdőívünk eljutott olyan társadalmi csoportokhoz is, amelyek számára a világjárvány valódi megpróbáltatásokat, a munkahely elvesztését, az elszegényedés kockázatát, életminőségük romlását hordozza. Eredményeink így a közpolitika számára is hasznosíthatóak. Másrészt, adatainkat egy behatárolt időszak, azaz tíz nap leforgása alatt gyűjtöttük. Mindez módszertanilag nehézkessé teszi az összehasonlítást a világjárvány előtti és az azt követő időszakokból származó, hasonló kutatási eredményekkel. E korlátok ellenére meggyőződésünk, hogy a szociológia eszközeivel sikerült hozzájárulnunk egy mindeddig példátlan társadalmi helyzet alaposabb megismeréséhez.”

A gyorsjelentést az érdeklődök itt böngészhetik át. A szociológusok az ismertető során elmondták, hogy az összegyűlt anyag további feldolgozásra (pontosításra, árnyalásra, súlyozásra) kerül, amelyből szakpublikációk születnek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS