2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Hogyan változtatta meg a romániai halálozási statisztikákat a koronavírus-járvány?

G. L. 2020. május 13. 18:01, utolsó frissítés: 19:11

A romániai adatfeldolgozás lassúsága ellenére is megpróbáltunk egy helyzetképet mutatni.


Olaszországi adatokat már ismerjük, idén márciusban 49,4 százalékkal több haláleset történt Olaszországban, mint a korábbi öt év márciusi átlaga. Bergamóban nőtt meg legjobban a halálesetek száma, 568 százalékkal az előző öt év márciusának átlagához képest, míg Cremonában 391 százalékkal, Lodiban 371 százalékkal, Bresciában 291 százalékos volt a növekedés. De más európai országokban is jelentősen megugrott a halálozási ráta az előző évek átlagához képest.

Ebből kiindulva megpróbáltuk megnézni, hogy a romániai halálozási adatokat hogyan befolyásolta a járvány. Fontos megjegyezni, hogy a korábban említett példákhoz hasonlóan minden halálesetet számításba vettünk, lévén az egészségügy leterheltsége, a körülményesebb protokollok vagy éppenséggel a fertőzéstől való félelem és ennek következtében a kórházi kezelés halogatása (ez utóbbiról pont kedden jelent meg egy cikk nálunk), szintén hozzájárulhat az elhalálozások számának a megemelkedéséhez. Ha nem élünk kő alatt, akkor elmúlt időszakban biztosan hallottunk hasonló esetekről példát.

A járvány romániai hatásainak a vizuális megmutatása (másként nem nagyon érdemes) viszont sok szempontból nem egyszerű. Míg az említett példákban hetente frissülő adatokkal számoltak, addig nálunk május közepéig (pontosan 11-ig) még a hivatalos (statisztikai intézet által közölt) februári országos adatokat sem lehetett tudni. Szerencsére, akkor egyből a márciusi adatokat is közölték, ami viszont még mindig nem a járvány csúcsa, csak ez eleje.

A statisztikai adatokat a megyei igazgatóságok jegyzik, akik továbbítják azokat az országos intézetnek, majd a központi szervek kiigazítják a statisztikát, tehát a más megyében történt haláleseteket a saját megyéjéhez írják. Hogy érthetőbb legyen, mutatok egy példát. Adott egy személy, akinek a hivatalos lakcíme Kovászna megyébe szól, de Kolozs megyében halt meg. Ebben az esetben a statisztikai adatait a Kolozs megyei igazgatóság összegzi, majd ezeket az információkat elküldi a központnak, akik hivatalos közlésekben már Kovászna megyei halálesetként fogják számon tartani. Egyébként az adatok összesítése azért sem egyszerű, mert sokkal több információt gyűjtenek annál, az egyértelmű változók mellett, mint a nem vagy az életkor, például a haláleset oka is szerepel a statisztikában.


Nyilván felvetődik a kérdés, hogy miért tartom fontosnak ezt leírni. Erre egy nagyon egyszerű magyarázatom van: mert még nincsenek a statisztikai intézet által közölt áprilisi adatok. Erről csak június közepén fognak előzetes tájékoztatást adni. Végleges adatok meg valószínűleg csak jövőre lesznek, mert az előzetes adatokat még szokták ellenőrizni. Számokat viszont már így is látni, a g4media.ro és a recorder.ro is közölt egy rövid összefoglalót arról, hogy miként alakultak a halálozási adatok.

A g4media az országos lakosságnyilvántartó adatait kérte el, és vetette össze az idei áprilisi adatokat az elmúlt öt év áprilisának adataival. Ahogy számítani lehetett rá, ezek nem mutatnak jelentős kiugrást. A lakosságnyilvántartó szerint (ők az alapján számolnak, hogy megyénként hány halotti bizonyítványt állítanak ki) 21.777 haláleset történt idén áprilisban, amiből 637 esetben volt az elhunyt koronavírussal fertőzött. A lakosságnyilvántartó adatai szerint ez 217-tel több, mint 2019 áprilisában, de 104-gyel kevesebb, mint a 2020-at megelőző öt év áprilisának átlaga. Talán azt is mondhatnánk, hogy a távolságtartási intézkedések eredményesek volt és a járvány nem szabadult el.

Az első ábrákon a rendelkezésre álló országos adatokkal számoltunk. Ezeken annyi látható, hogy bár az év elején még az átlag alatt voltunk, áprilisra azért már megközelítettük. Érdemes megjegyezni, hogy mind az Eurostat, mind az országos intézet egy kicsit másképp számol. A statisztikai intézet azokkal számol, akik lakhellyel rendelkeznek vagy állandó tartózkodási helyük Romániában van, az Eurostat azokat veszi figyelembe, akiknek Romániában van az állandó tartózkodási helyük, míg a lakosságnyilvántartónak az számít, hány halotti bizonyítványt állítanak ki, függetlenül attól, hogy valaki itt él vagy sem.


Infogram


Ezután megpróbáltuk megnézni, hogy a különböző megyéket miként érinti a járvány. Ezt tette egyébként a recorder.ro is. Ők a statisztikai intézet 2020-at megelőző négy évi áprilisának adatait hasonlították a különböző megyék lakosságnyilvántartóitól származó idei áprilisi adatokhoz. És jobb híján mi is ezt tettük, jelezve ugyanakkor azt is, hogy milyen eltérések lehetnek a két említett adatsor között. Kovászna megyéből voltak erről adataink, ott nem jelentősek az eltérések, de egy nagyobb kórházi központ esetében, mint pl. Marosvásárhely vagy Kolozsvár, sokkal nagyobbak lehetnek a különbségek a két adatközlő értékei között.

A legtöbb fertőzöttet regisztráló megyék mellett (Suceava, Maros, Arad és Hunyad) a magyarok által sűrűbben lakott megyékből (Hargita, Kovászna, Szatmár, Bihar és Kolozs) is gyűjtöttünk adatokat. Az adatgyűjtés nem minden esetben volt sikeres, az illetékes szervek nem minden esetben reagálták a kérésünk, de minden általunk ismert adatot bevezettünk. Használtuk a recorder.ro korábbi összesítését is. Igazán jelentős eltérés az átlagostól a járvány által leginkább sújtott Suceava megyében van, valószínűleg a hivatalos statisztikai adatok a Maros, az Arad és a Kolozs megyei elhalálozási számokat mérséklik majd.


Infogram


A végére - szinte csak érdekességként - hagytam a kolozsvári anyakönyvi hivataltól származó adatokat. A kolozsvári halálesetekre, úgy néz ki, nem volt nagy hatással a járvány. Inkább az a kérdés, hogy mi történt 2017 júliusában?


Infogram


címoldali fotó: Mircea Iancu képe a Pixabay -en.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS