2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Esélyegyenlőtlenséget okoz az online oktatás. Tanulunk belőle?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. április 02. 16:27, utolsó frissítés: 16:30

Most, hogy a tanárok is az online térbe költöztek, több tízezer gyerek marad ki az oktatásból. Szakembereket kérdeztünk.


Az iskolák járványmegelőzési okokból való bezárásával a régóta halogatott és eddig csak részben megvalósuló digitális oktatás valósággá vált. A személytelenebb, elektronikai eszközöket és internetkapcsolatot igénylő távoktatás azonban akadályokba ütközik, mert nem minden család rendelkezik a tanulásra alkalmas eszközökkel, és az internetszolgáltatás sem egyforma minőségű minden településén – mutatott rá Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő.

Szerinte az utóbbi idők eseményei egy eddig még soha nem tapasztalt helyzetet teremtettek a tanításban, ami egyenlőtlenségekkel járt. A szigorú intézkedések miatt ugyanis egyik napról a másikra, mindenféle előkészület nélkül, az oktatói munka az osztályteremből átköltözött az otthonokba. Ezekben a napokban a távoktatás a virtuális térben történik, különféle elektronikus eszközök segítségével. Az új helyzetben a számítógép előtt ül a tanár, a diák és kisebb gyerekek esetében a szülő is.

Emlékeztetett, harminc éven keresztül az éppen hatalmon lévő országvezetők mindegyike olyan kormányprogramokat hirdetett meg, ahol prioritásként kezelték az oktatás digitalizálását. Hogy milyen eredménnyel? Azt a tanfelügyelőség és a pedagógusok már előre sejtették. A „digitális sokkra” egyáltalán nem volt felkészülve a rendszer. Helyenként ugyan működött valamilyen formában digitális kezdeményezések, amelyek kiegészítették az iskolai munkát, de olyanok nem igazán, amelyek teljes mértékben képesek lettek volna helyettesíteni azt. Tehát, amit jó pár év alatt sehogy sem sikerült megoldania a mindenkori minisztériumnak, az a járványhelyzet beköszöntével megtörtént. Az osztálytermek átvedlettek nappalikká, konyhákká és javarészt beindult a digitális oktatás.

Az ennek kapcsán érzett öröm azonban nem felhőtlen. Kiss Imre szerint amíg az osztálytermekben minden gyerek egyforma esélyt kap az oktatásra, addig a távoktatás esélyegyenlőséget teremtett. Az online történő távoktatáshoz ugyanis szükség van nagy teljesítményű és állandó, gyors internetkapcsolattal rendelkező IT-eszközökre, jogtiszta oktatási programokra, előkészített digitális felületekre – amely főleg a vidéken tanuló és az alacsony szociális helyzetben lévő diákoknak okoz gondot jelenleg. A tárgyi, infrastrukturális feltételek mellett pedig szükséges még a pedagógusok erőfeszítése is, mert ezeket a rendszereket előbb nekik kell megtanulni használni.


Az oktatók, úgy tűnik, igyekeznek felnőni a rendkívüli feladathoz. A főtanfelügyelőtől megtudtuk, sokan rövid idő alatt végeztek el olyan felkészítőket, amelyek által megtapasztalták a különféle oktatási platformok és applikációk nyújtotta lehetőségeket – ez pedig a vészhelyzet elmúlása után is használható lesz. A pedagógusok jelenleg online órákat tartanak, házi feladatokat jelölnek ki, és ezeket ki is javítják. Mindeközben mindent elkövetnek, hogy ebben a nehéz helyzetben is következetesek maradjanak, ugyanis a kibertér túloldalán a diákok és a szülők küzdenek meg a rendszer okozta hiányosságokkal.

Kiss Imre felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusok mellett a diákok és szüleik alig egy hét alatt álltak át arra a korszerű eszközhasználatra, „ami más országokban már eddig is természetes volt”. Azonban a család anyagi helyzete korlátozza az eszközök beszerzését, a lakóhely meghatározza az internetszolgáltatás minőségét – már ahol van egyáltalán internet kapcsolat. A családtagok sem tudnak egyformán segíteni: szerencsés az a gyermek, akinek a környezetében van egy olyan, korlátlan szabadidővel rendelkező felnőtt, aki segítséget nyújthat neki. Vannak olyan családok is, ahol a szülői támogatás elmarad. A virtuális órák már csak ezért sem szólhatnak az új anyagról, hiszen ez nem lenne méltányos azokkal szemben, akiknek nincs lehetősége bekapcsolódni a távoktatásba.

Jelen pillanatban pedig országos szinten több tízezer gyerek marad ki az oktatásból. A rendszer egyelőre nem kínál alternatív megoldást a rossz szociális helyzetben lévő diákok számára. Ezért inkább helyi szintű és egyéni probléma kezelésekről tudunk, amiről megoszlik a pedagógusok véleménye.

A telefon lesz az alternatív megoldások etalonja?

Az elmúlt napokban Románia szerte több megye tanfelügyelőségénél, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) területi vezetőinél és az iskolák mellett a Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetőségénél is egyre égetőbb kérdéssé vált, hogy mi lesz azokkal, akiket az online távoktatás nem érint?

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége hétfőn úgy határozott, hogy új intézkedéseivel azoknak a hallgatóknak siet a segítségére, akik akadályokba ütköznek az online oktatási tevékenységeken való részvételben, illetve akiket anyagilag hátrányosan érintenek a világjárvány kapcsán bevezetett intézkedések.

A szociális ösztöndíjra jogosult hallgatók számára ezért 225 000 lejnyi anyagi támogatást különített el, ami fejenként 1.500 lej támogatást jelent. Ugyanakkor a BBTE vezetősége úgy döntött, hogy 500.000 lejjel egészíti ki a a szociális ösztöndíjak fedezésére elkülönített összeget annak érdekében, hogy a 2019/2020-as tanév II. félévére vonatkozó összes érvényes szociális ösztöndíjkérést lefedje (így a teljes keret 2 000 000 lej lesz).

Az iskolák esetében egyelőre ilyen jellegű esélyegyenlőséget támogató kezdeményezésről nem tudunk, viszont a számok és a megoldások tükrében lehet, hogy kellene.

A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség összesítéséből az derült ki, hogy Kovászna megyében eddig hozzávetőlegesen 3 800 gyermek nem vett részt a távoktatásban (a kb. 25 ezer iskolásból). A főtanfelügyelő elmondása szerint ez a jelenség országszerte jellemző, és vagy az eszközök hiányából (kb. 2000 diák esetében), vagy a gyermek és a család elzárkózásából kerekedett ki (kb. 1 800 esetben). Kiss Imre érdeklődésünkre hozzátette, bár keresik a megoldást rá, egyelőre ebben a periódusban nem látja megoldhatónak az esélyegyenlőtlenség problémáját. Legalábbis egyezményesen használható offline módszert még nem találtak távoktatásra, telefonon tartják a kapcsolatot a diákokkal és szüleikkel, illetve a vizsgára készülő vizsgázó diákoknak ajánlották a televízióban sugárzott magyar felkészítőket. Kiss Imre kitért arra is, hogy a rászorulók részére kizártnak tartja, hogy a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség laptopot tudna biztosítani erre az időszakra.

Aura Danielescu, Temes megye főtanfelügyelője a közösségi médiában számolt be, hogy az esélyegyenlőtlenséggel kapcsolatos kérdéseire 132 oktatási intézmény válaszolt. A válaszok alapján Temes megyében 79 olyan pedagógus van, aki nem fér hozzá az internethez, illetve 100 pedagógusnak nincs saját digitális eszköze (számítógépe, laptopja, tabletje vagy okostelefonja). 4679 diák nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, valamint 4318 diáknak nincs saját elektronikai készüléke, amivel anélkül vehetne részt az online oktatásban, hogy kölcsön kérné valakiét.

Încă de când a fost anunțată măsura de suspendare a cursurilor, în contextul pandemiei COVID-19, o măsură menită să...

Közzétette: Danielescu Aura – 2020. március 18., szerda


Danielescu rákérdezett a vidéki települések internet-hozzáférésére is (68 település oktatási intézmény válasza alapján) itt kiderült, hogy csak 13-ban van jó minőségű internet, ami azt feltételezi, hogy egyáltalán nem szakadozik az online oktatás, 45-ben jó, 7-ben gyenge, 1 helyiségben nagyon gyenge és egy másikban pedig egyáltalán nincs internet lehetősége az ott tanuló diákoknak. Az esélyegyenlőtlenség okán a Temes megyei főtanfelügyelő a közösség segítségét kérte, hogy legalább azoknak a diákoknak, akiknek internet-hozzáférése van, de digitális eszköze nincs, azok se maradhassanak ki az online oktatásból.

Demeter Levente, Hargita megyei főtanfelügyelő szintén egy felmérésre hivatkozva 16-20%-ra becsülte a megye diákjainak arányát, akik a online távoktatásból kimaradnak. A Hargita megyei főtanfelügyelő háromszékihez hasonlóan a televízióban bízik, mert úgy véli, hogy ha nem is mindenki számára nyújt megoldást, a nagy részét lefedi azoknak, akik az online oktatásból kimaradtak. Mint ismeretes, hétfő óta a Román Televízió és az Erdély Tv is műsorra tűzte a nyolcadikos és a tizenkettedikes magyar diákok számára a vizsgafelkészítőket, amelyeket indulásakor a Transindex is letesztelt.

A pedagógusok Hargita megyében is az online oktatáson kívül telefonon tartják a kapcsolatot diákjaikkal. Demeter ehhez hozzátette, hogy ez viszont nem pótolja az online foglalkozást. Felmerültek offline megoldások is például, hogy a pedagógusok készítenének tesztlapokat, ez kapcsán azonban sokféle kérdést felmerült, így ezt nem támogatták.

Kery Hajnal, Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint Bihar megyében nincs számszerű adat arról, hogy ki az, akit az online oktatás által elértek, és ki az, akit nem. De nem is lehetne, mert a megyében több mint 5 000 tanár van. Elmondása szerint a pedagógusoknak nem feltétlenül kell laptop, vagy számítógép, akár egy telefon segítségével is el lehet érni a diákokat, illetve a Zoom egy „viszonylag butább” okos telefonról is működik. Ha pedig nem tudnak online órát tartani, a tananyagot el tudják küldeni a diákoknak bármilyen más módszerrel. Itt kiemelte az olyan telefonos applikációkat, mint a What’s up és a Facebook csoportok.

Kery Hajnal szerint ezek ellenére viszont biztos van néhány diák, akit nem lehet elérni különböző oknál fogva, azonban az online órák pont ezért nem is helyettesíthetik a rendes tanórákat, és csupán szinten tartáshoz, esetleg minimális új ismeretek közléséhez használják.

Kallós Zoltán, az RMPSZ Szatmár megyei elnökéhez kedden érkeztek meg a megye magyar iskoláiból az eredmények. Ezek alapján Szatmár megyében két-három olyan vidéki iskola van, ahol a diákok 70-75%-a kimarad az online oktatásból (az-az 25-30%-a vesz csak részt). Máshol többnyire a jelenlét ennyi, az-az 75%-os. Kallós szerint ez településenként változik és a típusától függ: a népszerűbb városi iskolák esetében például az arány 95-100%-os.

Kallós Zoltán kitért arra is, hogy az iskolák pedagógusaikat mintegy 83%-ban tudják bevonni az online oktatásba, aminek oka az lehet, hogy több pedagógus nem tudja kezelni a digitális eszközöket. Az arány mégis viszonylag magas, mert előfordul, hogy egy pedagógust valamelyik digitális eszközökhöz értő kollégája helyettesíti. Azonban a hasonló helyzetekre való tekintettel a felmérés adatait arra fogják használni, hogy ahol jelenleg alacsony a részvétel a pedagógusok esetében, ott a későbbiekben képzéseket szervezzenek. Az online oktatás alternatíváját Szatmár megyében is a telefon és a televízió biztosítja, ahogyan egyébként Maros megyében is, ahonnan Horváth Gabriellát, az RMPSZ Maros megyei elnökét kerestük meg. Azonban azt Kallós is elismerte, hogy amennyiben nem rendelkeznek a diákok telefonszámával, a televíziós oktatáson túl teljesen kimaradnak a távoktatásból.

Nyitókép: SINOSZ Esélyegyenlőség

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS