2020. szeptember 25. péntekEufrozina, Kende
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kiadvány készült az iskolai bántalmazásról: konkrét és gyakorlati tanácsok pedagógusoknak

Horváth-Kovács Szilárd Horváth-Kovács Szilárd 2020. február 26. 13:47, utolsó frissítés: 2020. február 28. 10:33

A kolozsvári PsihoProEdu Egyesület kiadványa különböző gyakorlatokat és tevékenységeket mutat be az iskolai bántalmazás megelőzésére. A könyvbemutatón jártunk.


Szerda este a Vallásszabadság Házában a PsihoProEdu Egyesület bemutatta a Az iskolai bántalmazás megelőzése és kezelése címmel frissen megjelent kiadványát. A könnybemutató figyelmes közönsége is utalt arra, hogy a probléma – a bullying – nagyon sokakat érint. A kiadványt a szerző szakértők, Baxter-Dáné Gabriella, Nagy-Wolf Ildikó, Ráduly-Zörgő Éva, Vitus-Bulbuk Emese és Keresztesi Polixéna ismertették, Sevecsek Renáta moderálásával.

Az iskolapszichológusok és logopédusok még 2010-ben hozták létre az egyesületet, ugyanis azt tapasztalták, hogy a diáklétszámhoz mérten nagyon kevés a gyakorló iskolapszichológus, és arra gondoltak, hogy egy szervezetben összefogva, közösen többet el tudnak érni, hangzott el a beszélgetés elején. Azóta a PsihoProEdu keretén belül többek között képzéseket szerveztek a pedagógusok számára a diszlexia problémája mentén, illetve az érzelmi viselkedészavarokkal is kiemelten foglalkoztak.

Az elmúlt időszakban ugyanakkor a figyelmük előterébe az iskolai erőszak került. Az elmúlt években a kolozsvári magyar iskolákban készítettek egy átfogó kutatást az 5-8. osztályos diákok között, amelyből kiderült, hogy a jelenség létezik, sőt nagyon erőteljesen jelen van (a diákok 48%-a volt már áldozat, 38%-a elkövető, miközben mindössze csak 14% jelezte, hogy ha ilyet tapasztal, akkor szól a felnőtteknek), és a tanároknak nincsenek valódi eszközeik a helyzettel szembenézni, azt kezelni.

A beszélgetés résztvevői (balról): Sevecsek Renáta, Keresztesi Polixéna, Baxter-Dáné Gabriella, Dr. Ráduly-Zörgő Éva, Nagy-Wolf Ildikó, Vitus-Bulbuk Emese.A beszélgetés résztvevői (balról): Sevecsek Renáta, Keresztesi Polixéna, Baxter-Dáné Gabriella, Dr. Ráduly-Zörgő Éva, Nagy-Wolf Ildikó, Vitus-Bulbuk Emese.


A kiadvány erre az igényre született válaszként, amelynek erénye, hogy tömören, közérthetően mutat be olyan gyakorlatokat és tevékenységeket, amelyeket a pedagógusok egyedül is alkalmazni tudnak konkrét helyzetekben, hogy megelőzhessék az iskolai kortárs erőszakot. Ugyanis – mint már korábban is utaltunk rá – kevés az iskolapszichológus és segítő szakember, és bár most már törvény is van a bullying ellen, a tanárokat az oktatási rendszer valójában magukra hagyta, se kellő felkészültség, se a szükséges eszközkészlet nem áll rendelkezésükre. Az iskolapszichológusokat és a logopédusokat összefogó szervezet ebben a helyzetben próbál hozzájárulni a bullying prevenciójához. A könyvbemutatón elhangzott, hogy ezen túl képzéseket is terveznek tartani a tanárok számára.

A közel 80 oldalas kiadvány a következőképpen épül fel: az elején egy módszertani összefoglaló áll, amely általában a prevenciós gyakorlatokról közöl alapvető ismereteket. Az ezt követő rész foglalkozik a „jégtörő” gyakorlatokkal, amelyek segítségével a pedagógus megteremtheti az optimális hangulatot az osztályban a további tevékenységek lefolytatásához. Illusztrálandó, hogy ez hogyan működik, Ráduly-Zörgő Éva egyet el is játszott a közönséggel.

A kötet további fejezeteiben szoros, egymásra épülő összefüggésben következnek a kommunikációs gyakorlatok, majd az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó gyakorlatok, azt követően a szociális kompetenciákat elősegítő tevékenységek, majd az indulatok – főként a düh – kezelését célzó gyakorlatok, végül pedig a kimondottan iskolai bántalmazással kapcsolatos tevékenységek kapnak helyet. Az alapos, könnyen használható kiadvány szakirodalom-jegyzékkel, illetve 16 munkát segítő melléklettel zárul.

Ráduly-Zörgő Éva vezetésével eljátszunk egy Ráduly-Zörgő Éva vezetésével eljátszunk egy "Jégtörő" gyakorlatot.


A kommunikációval foglalkozó részt Vitus-Bulbuk Emese ismertette, aki elmondta, hogy alapvetően két irányú gyakorlatokról van szó: hiszen ugyanannyira fontos, hogy a gyerek érthetően ki tudja fejezni magát (érzéseit, szándékait, motivációit), mint megérteni a másikat. Ugyanis gyakran tapasztalható, hogy a gyerekek egyszerűen félreértik egymást, és ebben a vonatkozásban egyaránt hangsúlyt kell fektetni úgy a verbális, mint a non-verbális kommunikációra. A szakértő kiemelte, hogy ma már a non-verbális önkifejezési és megértési formákat nem szabad alábecsülni, hiszen a gyerekek kommunikációjában a közösségi média miatt erőteljesen jelen van: vizuális elemekkel, ikonokkal, emotikonokkal is zajlik a kommunikáció. Ugyancsak alapvetően fontos, hogy a kommunikációban egyenlő félként kell részt venni, azaz az önkifejezés és a másikra figyelés arányaira hangsúlyt kell fektetni.

Az érzelmi intelligencia fejlesztéséről Baxter-Dáné Gabriella beszélt, kapcsolódva a kommunikációhoz. Mert a kommunikatív szituációhoz hasonlóan itt is egyrészt el kell sajátítani azt, hogy a saját érzelmeinket felismerjük és számot tudjunk adni róla, hiszen a mai gyerekek ezzel kapcsolatban alighanem egy fehér-fekete világban élnek – „jó-rossz érzések” – hiszen nem ismerik fel az olyan árnyalatokat, mint az öröm, szomorúság stb. Másrészt a másik érzelmi állapotát megérteni, „leolvasni” róla. Ugyanis gyakran megtörténik, hogy egy bántó helyzetben az áldozat is elneveti kínjában magát, így a társainak nem egyértelmű, hogy az számára rossz érzés lehet.

Idevágóan a pszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy a szülök többnyire elrejtik a negatív érzelmeket a gyerekek elől, azaz kellemetlen helyzetben is mosolyogva mondják, hogy „nincs semmi baj”, ami csak összezavarja a gyereket – hiszen tapasztalja, hogy valami nincs rendben. A kortárs konfliktusok jelentős része azon alapul, hogy a gyerekek nem tudják árnyalataikban felismerni és kifejezni saját érzelmeiket, illetve a mások érzelmi állapotát félreértik. Ebben a korban sok gyerek nem rosszindulatból válik bántalmazóvá, csupán nem ismeri fel, hogy az, amit tesz, az bántó a másik számára.

Ezt követően Nagy-Wolf Ildikó ismertette a szociális kompetencia-fejlesztésről szóló fejezetet, ami a másokkal való kapcsolatok alapja. Az ezzel kapcsolatos bonyodalmak legfőbb oka, hogy a gyerekek az iskolába eleve egy otthonról hozott szociális készségekből álló „csomaggal” érkeznek, ami többnyire nem elég: ezt tovább kell fejleszteni, kiegészíteni, ápolni. Ebben a részben kiemelt szerepet kapnak az empátiát fejlesztő feladatok – kapcsolódva az előbbi fejezetek tartalmi vonatkozásaihoz – ami meghatározó jelentőségű a társas viszonyokban, főleg konfliktusos helyzetekben. A szakértő szerint ezeket az alapvető dolgokat az iskolai képzési ciklus elejétől a végéig tanítani kellene.

Nyitókép és fotók: Bíró István / Vallásszabadság Háza / Facebook. Nyitókép és fotók: Bíró István / Vallásszabadság Háza / Facebook.


A következő fejezetben az indulatok természetességéről esik szó, arról, hogy nem kell elfojtani őket, viszont jó, ha tudjuk, mit kezdjünk velük, hogyan lehet bántások nélkül levezetni, feloldani. Ugyancsak fontos, hogy amikor a másik gyerek dühös, akkor mit lehet tenni, hogy a helyzet ne fajuljon bántalmazássá. Ebből a szempontból alapvető, hogy a gyerekek el kell sajátítsák az indulatok és a viselkedés, cselekvés közötti különbséget, illetve rámutatni, hogy ezeknek milyen következményeik vannak.

Keresztesi Polixéna az iskolai bántalmazásokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló fejezetet mutatta be röviden. Felhívta a figyelmet arra, hogy itt már nagyon konkrét és egyedi helyzetekről van szó, és tudatosítani kell, hogy meddig terjed a prevenció, hiszen amikor már iskolai bántalmazásról van szó, akkor lépni kell. Prevenciós, azaz megelőző szempontból azt emelte ki az iskolapszichológus, hogy a legtöbb gyerek, amikor bántást vagy bántalmazást tapasztal, vagy tanúja lesz annak, akkor zavarban van, és nem érzi, nem tudja, mikor kell segítséget kérni, kihez lehet fordulni, mi számít „árulkodásnak”, és mi az, amit már jelenteni kell.

Hangsúlyozta, hogy a megelőző programok akkor hatékonyak, ha egy folyamatot alkotnak: ha 3-6 alkalmat szentelnek egy folyamatnak, ahol több tevékenységet kapcsolnak össze egy célirányos láncolattá: a kiadvány lényegében ehhez nyújt egy nagyon formálható anyagot.

A bemutatón a szerzők elmondták, hogy hálásak az Ábel Kiadónak amiért vállalta ezt kötet megjelentetését is, ugyanis korábban már megjelent három kiadványuk a diszlexia témakörében, illetve a tavaly kiadták Az iskolai bántalmazás címmel a fentebb említett kolozsvári kutatást eredményeit is, egy elméletileg megalapozott kontextusban, amelyben tisztázzák a bullying fogalmát, az iskolai bántalmazás formáit, szereplőit, és a létező erőszak elleni programokat.

A közönség kérdésére elmondták, hogy az egyesület a következőkben az ehhez a témához kapcsolódó képzéseket tervezi, illetve gondolkodnak egy olyan programon is, amely már nem csak prevenciós jellegű lenne, hanem a gyerekekkel együtt egy beavatkozást lehetne véghezvinni iskolai bántalmazás esetén. Ugyanakkor szeretnének szakmai napokat is tartani, ahol pedagógusok, segítő szakemberek beszélgethetnének, többek között az online bullyingról, és arról, hogy a szülőket hogyan lehet felkészíteni.

Kérdésünkre megtudtuk, hogy a kiadványt eljuttatják minden kolozsvári magyar iskolába, de a további terjesztést nem tudják vállalni: viszont bárki által megrendelhető az Ábel Kiadó honlapján, ahol a korábbi kiadványok is megtalálhatóak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS