Az iskolai bullying mértéke a közösségi élet minőségét mutatja. Nagyon rosszul állunk
Babos Krisztina 2019. november 26. 12:21, utolsó frissítés: 12:28Az internetes zaklatások esetében nehéz megoldásokat találni, a tanárok sokszor tehetetlennek érzik magukat a messengeren folytatódó iskolai konfliktusokkal szemben, fejtette ki Frigy Szabolcs pszichológus.
Az iskolai bullying, azaz a diákok egymás ellen irányuló zaklatása, verbális, pszichikai és fizikai bántalmazása ijesztő méreteket öltött az utóbbi években, Románia pedig a felmérések szerint első helyen áll Európában ezen a téren. A jelenség visszaszorítása céljából egy törvényt is kidolgoztak, melyet pénteken hirdetett ki Klaus Johannis államfő. A jogszabály nem részletezi, milyen eljárást kell követniük a pedagógusoknak, mindössze megtiltja a bullyinget az oktatási intézményekben, a tanügyminisztérium feladata lesz a következő 90 napban a módszertan kidolgozása.
A zaklatási eseteknél a legfontosabb a prevenció, a lényeg, hogy a közösség miként reagál az ilyen helyzetekre. Ahol a közösség jól működik, lényegesen kevesebb a bántalmazásos eset.
„A bullying sava-borsát az elkövető számára az jelenti, ahogy a közönség reagál. Ha röhögnek a durva vicceken, beszólásokon, akkor bátorítva érzi magát” - fejtette ki a Transindexnek Frigy Szabolcs, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum iskolai tanácsadója, nevelési igazgató. Kifejtette, jó ideje foglalkoznak a jelenséggel, melynek során
igyekszenek azt elérni, hogy a közösség empatikusan viszonyuljon az ilyen helyzetek szereplőihez.
A tevékenységeik során arra ösztönzik a diákokat, hogy helyezzék magukat az áldozat szerepébe, és érezzék át, hogy a néha viccesnek tűnő gúnyolódás időnként átlépi a humorosság küszöbét és fájdalmas az áldozat számára. Hozzátette: igen fontos az elkövetőkre is figyelni, mivel nagy valószínűséggel ők is szenvednek valamilyen szerepben, ezért keresik a durva tréfák által kínált figyelmet. Időnként arra derül fény, hogy az agresszorok maguk is zaklatás áldozatai bizonyos helyzetekben, talán éppen otthon, a szüleiktől kénytelenek eltűrni a molesztálást.
Az iskolai zaklatásos esetek csökkentéséhez hangsúlyt kellene fektetni arra is, hogy a diákok jól érezzék magukat, bízzanak az oktatókban és merjenek szólni, ha valami kellemetlen a számukra – véli a pszichológus.
Kifejtette, az egész közösséggel kell ilyenkor dolgozni, a diákok empátiájának fejlesztése mellett nagyon fontos, hogy az iskolai tanácsadóval, az osztályfőnökkel és a tanárokkal ne csak formális, hanem őszinte bizalmon alapuló viszonyban legyenek és merjenek szólni, ha valami nagyon zavarja őket, mivel sok esetben azért nem derül fény a bullyingre, mert az áldozatok „cikinek érzik” azt is, hogy szóljanak, segítséget kérjenek. Frigy Szabolcs szerint érdemes a kérdéssel sokat foglalkozni, mivel nagyon fontos, hogy a pedagógusok különbséget tudjanak tenni a gyerekek között kialakuló hétköznapi konfliktusok és a bullying között.
„Vannak olyan esetek, amikor összetűzésbe kerülnek a diákok, például egyik leveri a másik tolltartóját, vagy épp a földre löki a másikat, ezek különféle konfliktus-megoldási stratégiákat igényelnek. Bullyingról akkor beszélünk, amikor a bántás szituációtól függetlenül is fennáll, és hosszú időn át ismétlődik. Amikor már rég elmúlt a konfliktus, mégis folytatódik a gúnyolódás” - részletezte a szakember. Elmondta, többek között rajz- és esszéíró versenyek révén igyekszenek érzékenyíteni a fiatalokat a probléma iránt. Egyik igen látványos módja ennek, hogy egy papírlapra rajzolt figura köré íratják a csúfneveket, majd ezeket kitépik és próbálják visszaragasztani.
Például ha valakit a lába miatt gúnyolnak, a lába mellé írják a csúfolódó szavakat, majd megnézik, hogy néz ki a figura, miután kitépik a gúnynevet tartalmazó darabkát. Ezután pedig megpróbálják visszaragasztani – mintegy jóvátételképpen -, ami soha nem sikerül rendesen, mert a papírdarab átesik a lyukon, esetleg csak keresztbe fordítva lehetséges az illesztés. Az eredményen pedig látszik, milyen a bullying hatása - egy torz kép marad még akkor is, ha az elkövető bocsánatot kér. Frigy szerint ez kitűnően szemlélteti a zaklatás hosszan tartó, akár felnőtt kori hatásait, mivel az áldozatok sokszor hosszú éveken át
kénytelenek azzal az érzéssel élni, hogy ők nem elég jók, nem elég szépek, bármit tesznek, őket nem fogadja el egyetlen közösség sem.
„Ez rettentő mértékben önképromboló” - szögezte le. Kérdésünkre, miszerint a hazai oktatásban általános kompetitív szellem miként befolyásolja a bántalmazásos eseteket, elmondta, a versengés nem tesz jót e téren, azonban régebben is ilyen módszerekkel folyt az oktatás, a molesztálás azonban megmaradt szűkebb keretek között. A pszichológus szerint sokkal inkább az internet által nyújtott közösségi kommunikációs lehetőségek miatt erősödött fel a bullying, mert itt új felületet kapott a zaklatás.
„Nehezen találjuk a megoldást, a tanárok sokszor tehetetlennek érzik magukat például a messengeren folytatódó iskolai konfliktusokkal szemben, nem tudják sokszor, hogyan kezeljék ezt, mert például kérdéses, hogy ez már a magánszférába tartozik-e” - magyarázta. Hozzátette: úgy véli, hogy a tanár bizonyos szinten részt kell vegyen a diákok online életében is, mert a kommunikáció ott is zajlik, lényegében a problémák kilépnek az iskola határain kívülre. Frigy Szabolcs elmondta, reméli, a tanügyminisztérium egy átfogó, rendszerszintű megoldásban gondolkodik, és nem merül ki a fellépés annyiban, hogy kriminalizálják az elkövetőket. „Egy olyan rendszert kellene kidolgozni, ami szem előtt tartja az értékeket, a PISA-teszten való szereplés mellett azt is, hogy a diákok jól érezzék magukat, hogy mentálhigiénés szempontól megfelelő környezetet nyújtson számukra az iskola” - összegzett a szakértő.
Sânziana Pop, a Szatmár Megyei Erőforrás- és Nevelésügyi Tanácsadó Központ (CJRAE) vezetője érdeklődésünkre elmondta, komoly problémának tekintik az iskolai bullyinget és évek óta szerveznek különféle programokat pedagógusok számára az ilyen jellegű konfliktusok kezelése, és főleg megelőzése céljából. Mint kifejtette, tudományos igényű kutatások nálunk nem készültek ebben a témában, saját tapasztalatai alapján azonban úgy véli, ajelenség az 5-8-osztályosok körében súlyosabb, mint a középiskolásoknál, valószínűleg azért, mert a kisebbeknek még kevésbé fejlettek a konfliktus-kezelési módszereik.
Románia nemzetközi összevetésben mért rossz szereplése kapcsán elmondta, számos németországi és az egyesült államokban dolgozó pedagógussal áll kapcsolatban, és az a benyomása, hogy az iskolai problémák ott is hasonlóak azokhoz, ami nálunk is tapasztalható, a különbséget abban látja, hogy ezekben az országokban több nevelési tanácsadó, pszichológus, szociológus dolgozik az iskolákban, így valószínűleg a bullying-jelenséget is hamarabb felismerik és szakszerűbben kezelik, mint nálunk.
Fotó: Timothy Eberly on Unsplash