A VIBE fesztiválozói szerint a fiatalok körében a három legfőbb probléma a drog, az alkohol és a céltalanság
Tőkés Hunor
2019. november 06. 15:16, utolsó frissítés: 15:52
Meglepő módon a kivándorlás nem szerepel a top problémák között, de a politikai preferenciákra is rákérdeztek a fesztivál alatt készült szociológiai kutatásban.
Már javában szervezik a VIBE negyedik kiadását, egy tekintetben viszont nem búcsúzhatunk el a 2019-es fesztiváltól, amelyen idén 48.760 fiatal vett részt. Ebben az évben ugyanis a Magyar Ifjúsági Központ - MIK YZ Intézete fesztiválkutatást is készített, amit a napokban publikáltak az Inside VIBE eseményen. Duduj Szilvia szociológussal, a kutatás vezetőjével beszélgettünk.
Az YZ Intézet munkatársai többek között azt vizsgálták, hogy a fesztivál, mint szocializációs tér, milyen hatással van a fiatalokra. Rákérdeztek az új generációk kulturális és szabadidős tevékenységeire, családi és iskolai hátterére, fogyasztói és kommunikációs szokásaira és közéleti érdeklődésére is. Ezeket aztán összehasonlították a 2006-os Félsziget kutatási eredményeiből született tanulmányokkal.
Mi indokolta a kutatást és miért pont a VIBE harmadik évében került sor erre?
- A fiatalokat a fesztiválokon a legegyszerűbb elérni, így nagyon fontos, hogy olyan kérdésekkel is forduljunk hozzájuk, amelyeket más körülmények között nagyon nehezen lehetne kutatni. A szervezők részéről pedig volt egy igény arra, hogy megismerjék a fesztiválozóikat és ezáltal fejlődjenek. Másrészt a Magyar Ifjúsági Központ egy hosszú távú projektet indított az YZ Intézet létrehozásával. Ennek célja az Y és Z generációkat (a 1980-2010 között születettek) foglalkoztató kérdések kutatása.
Az YZ Intézet első kezdeményezése volt a VIBE fesztivál kutatása, mint pilóta projekt. Tervben van az is, hogy ez évről évre megismétlődjön a fesztiválozók felmérése.
Miket tudtatok meg a fiatalok válaszai alapján?
- Például azt, hogy hogyan vélekednek az oda látogatók a fesztiválról. Mi az, ami tetszik és mi az, ami nem tetszik nekik benne. Milyen a zenei ízlésük, és milyen zenei fellépőket igényelnének. De legfőképpen, hogy az új generációk milyen kulturális, szabadidő eltöltési és fogyasztási szokásokkal rendelkeznek a fesztiválon kívül, a saját közegükben. Milyen élethelyzetekből érkeztek.
Az Inside VIBE rendezvényen bemutatták a fesztiválkutatást a K+ Közösségi Térben. Fotók forrása: YZ Intézet honlap.Mindig vannak olyan jelenségek, olyan problémák, amiket néhányan tapasztalnak a világból, de mások egyáltalán nem érzékelik. Ha rávilágítunk ezekre a problémákra, ezekre a kérdéskörökre és megvizsgáljuk ezeket – egy kicsit közelebbről és alaposabban –, akkor már is jobban megérthetjük a különböző generációk helyzetét. Például, hogy milyen problémákkal szembesülnek a fiatalok az ők korosztályukban. Ennek szociológiai jelentősége van. Őket foglalkoztató témákat vetnek fel, amit számukra is jobb egy kicsivel világosabban átlátni.
Milyen problémái vannak az új generációknak?
- Az egyik kérdés az ifjúság legégetőbb problémáira kérdezett rá. Hármat választhattak a megadott válaszlehetőségek közül. Ami itt legelsőként kijött, az a kábítószer elterjedése (15,9%), ezt követi az alkoholizmus a második helyen (14,3%), harmadiknak pedig a céltalanságot választották a legtöbben (18,6%). Az, hogy általános nézetben a kábítószer elterjedése jött ki első helyen, arra mutat rá, hogy a fiatalok környezetükben mennyire érzékelik ezt égető kérdésnek. Ez percepció kérdése, hiszen az emberek általában nem néznek utána annak, hogy egy probléma a társadalom mely rétegeit érinti.
Arra is rákérdeztünk, hogy van-e olyan ismerősük, barátjuk, aki használt már kábítószert. A válaszadók több mint háromnegyede (78,6%) válaszolta azt, hogy igen. 40,6% pedig azt válaszolta, hogy ő is kipróbált már valamilyen kábítószert. Gyakorlatilag 10-ből négy fesztiválozó használt már valamilyen drogot, ami 92% esetében a marihuána volt. Tehát továbbra is a marihuána a legnépszerűbb drog a fiatalok körében, ezt az ecstasy követi 3,2%-kal és a hasis 1,6%-kal. Elenyésző a más fajta drogokat használók aránya a marihuánához képest.
És milyen adatokat kaptatok a többi problémánál?
- Az alkoholizmus esetében tudni kell, hogy a fesztiválozók többsége Hargita megyéből származik, ahol az alkoholfogyasztás magas szintű probléma. Biztos, hogy ez is percepcionális. Az lehet a benyomás, hogy a körülöttük lévők is sok alkoholt fogyasztanak. Ezért az alkoholfogyasztás önmagában problémaként jelenik meg.
Ott volt még a céltalanság, mint probléma. Érdekes, hogy ez jött ki harmadiknak (a legfőbb problémák közül). Nem számítottam rá. A munkanélküliséget és a pénztelenséget, bár elől voltak, jóval kevesebben választották. Arra gondoltam, hogy ezek közül lesz még elől valamelyik. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy nagy a kivándorlás, és azoknak a köre, akik időszakosan külföldre ingáznak munkát vállalni. De a kivándorlás nem jelent meg a top problémák között. Ebből viszont nem következtethetünk a teljes erdélyi magyar fiatalságra, csupán azokra, akik a fesztiválon jelen voltak.
A képen Polacsek Péter, a VIBE Fesztivál kommunikációs koordinátora látható. Említetted, hogy Hargita megyéből voltak a legtöbben, ahhoz képest, hogy a fesztivált egy félig magyarok lakta metropolisz-övezetben szervezik. Hogyan jött ki ez az eredmény?
- Kétfajta kérdést tettünk fel ezzel kapcsolatban. Mi az állandó lakhelyük és melyik az a hely, ahol az évnek a legtöbb részét töltik. Az állandó lakóhelynél jött ki az, hogy Hargita, Kolozs és aztán Maros megyéből vannak a legtöbben (27,1%, 19,5% és 19,4%). Hargitából a válaszadók egynegyede származik, de a legtöbben az év legnagyobb részét Kolozs megyében töltik (32,4%), ezt követi Maros (19,9%) és majd csak utána Hargita megye (19,3%). Ez azt jelenti, hogy a Hargita megyéből származók tulajdonképpen Kolozs megyéből jöttek, mert feltehetőleg ott végzik tanulmányaikat.
A fesztiválozók többsége, közel kétharmada (64,6%) a tanulmányait folytatja, és csak 16,8% az, aki dolgozik. Van olyan is, aki dolgozik és tanul is közben (16,2%). Ha a legutóbbi foglalkozást nézzük, a munkatapasztalattal rendelkező fesztiválozók több mint fele (51,7%) fizikai munkát végző alkalmazottként dolgozott.
Mértétek a pártszimpátiát is. Mennyire érdekli a politika a VIBE fesztiválozóit? Kiket favorizálnak?
- A VIBE-on résztvevők egyharmadát érdekli a politika. Hogy szimpatizálnak-e valamilyen párttal, politikai szervezettel, mozgalommal – erre a válaszadók csupán egyötöde mondta azt, hogy igen (20,3%). Tehát csak minden ötödik fesztiválozó szimpatizál valamelyik párttal. Azoknak túlnyomó többsége, akik szimpatizálnak valamilyen romániai politikai párttal, közel háromnegyede (72,3%) az RMDSZ tevékenységét kedveli.
Magyarország esetében is feltettük ezt a kérdést. Itt már minden negyedik válaszadó (24,8%) mondta azt, hogy szimpatizál valamilyen magyarországi szervezettel, mozgalommal vagy párttal. Nekik 70,1 százalékuk a Fideszszel szimpatizál. Összehasonlítva tehát a magyarországi politikát, a pártok életét valamivel jobban követik, mint a romániaiakét. Az RMDSZ után a leginkább kedvelt párt az USR volt (7%), a következő pedig a PNL 4,7%-al. Magyarország esetében a Fidesz után 14,3%-ot ért el a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és 10,1%-ot a Momentum. Érzékelhető, hogy másabbak az arányok, a magyarországi politikát feltehetően jobban nyomon követik, mint a helyit.
Az Inside VIBE rendezvényen nemcsak ezeket az adatokat mutattátok be, hanem a kapott értékeket a 2006-os Félsziget Fesztivál kutatásaihoz is viszonyítottátok. Milyen eredmények születtek ebből?
- A Félszigettel való összehasonlítás alapját a WEB 2006-os társadalomtudományi folyóirat egyik száma jelentette, ami konkrétan fesztiválokra épült, és a Félsziget és a Sziget fesztiválozóit elemezte. Ebből kiemelten három tanulmánnyal foglalkoztam, amit fontos itt megemlítenem, hisz rájuk alapoztam: Veres Valér, Kiss Zita–Plugor Réka–;Szabó Júlia, illetve Ercsei Kálmán tanulmányaira."
Itt az volt a cél számomra, hogy kicsit jobban rálássak arra, hogy a Félszigethez hasonlító VIBE hogyan alakul a fesztiválozók szempontjából. Miben másak most a fiatalok hozzájuk képest. Veres Valér például azt vizsgálta, hogy középosztályosodik-e a Félsziget fesztiválozó ifjúsága, és tulajdonképpen az volt a végkövetkeztetés, hogy igen. Kialakulóban van, de még zajlik a folyamat. A középosztályosodás egyes mutatóit vizsgálta, mint a korcsoportok, a szabadidő-töltési szokások, a családi jövedelem. Ez arra is rávilágított, hogy a Félsziget fesztiválozói – ha összehasonlítjuk – valamelyest idősebbek, mint VIBE résztvevői. A rendelkezésre álló pénzösszeget tekintve az látható, hogy azoknak az aránya, akik csak szülői forrásból rendelkeznek jövedelemmel, majdnem megegyezik: a VIBE-on 25,9%, a Félszigeten 27,8% volt 2005-ben. A saját forrás esetében a számok másképp alakulnak, 40,7% a Félszigeten, 27,4% a VIBE-on – de ez érthető, mivel a Félszigeten valamivel idősebbek a fesztiválozók.
A fesztiválozók szabadidő-eltöltési szokásai miben változtak?
- A természetben való kirándulás továbbra is az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység. Szinte minden fesztiválozó szokott legalább évente párszor kirándulni. Az operába járás kevésbé népszerű tevékenység, ez és a művészfilmek nézése a Félszigethez képest is csökkenni látszik. Ezzel párhuzamosan valamivel kevesebben is járnak színházba. Az internethasználat is teljesen átalakult, a mindennapok részévé vált. Az elektromos könyvektől a filmekig sok minden könnyen hozzáférhetővé vált – így érthető az, hogy a félszigetezőkhöz képest kevesebb vájboló jár könyvtárba. 10-ből majdnem 9 válaszadó naponta többször használ valamilyen internetes felületet és csak 13,9% az, aki napi szinten. Olyan nincs is, aki csak havi szinten internetezne, a Félsziget 2006-os kutatása idején még létezett ez a válasz. Ez viszont egyáltalán nem meglepő, erre számítottunk.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
