Online kórházfelmérés Csíkszeredában: a koszt kevés és íztelen, de az orvosok rendesek
Korodi Zsuzsa 2019. augusztus 13. 10:36, utolsó frissítés: 11:35A betegelégedettségi felmérésből az is kiderül, miért nem szólnak a betegek a kórház vezetőségének, ha úgy érzik, méltánytalanul bánnak velük a kórház alkalmazottai.
A Csíki Anyák Egyesülete kezdeményezésére felmérték a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház térségi megítélését, vagyis azt, hogy azok, akik legalább két napot töltöttek már ott, mennyire elégedettek a kórházi ellátással, körülményekkel, bánásmóddal. 268-an töltötték ki online a kérdőívet, főként nők válaszoltak és olyanok, akik a szülészeten, nőgyógyászaton vagy a gyerekosztályon voltak az elmúlt 1-2 évben. Gergely Orsolya szociológus irányításával készült a minikutatás, őt kérdeztük a felmérés részleteiről.
A válaszadók 98 százaléka családanya, az édesanyákra esett a fókusz?
- Nem kimondottan az édesanyák voltak a célcsoport, egy tényszerű felmérést szerettünk volna a csíkszeredai és a környéken élő lakosság körében. A célcsoportba olyanok kerültek, akik legalább egymás után két napot töltöttek a csíkszeredai kórházban, így van tényleges tapasztalatuk, nemcsak látogatóként vagy a járóbeteg-rendelőben voltak kórházban. 2014-ben már végeztem egy elemzést, az akkor még csak fele ekkora Csíki Anyák Facebook-csoportban és az egyik leggyakoribb téma az egészség volt. Egyértelmű tehát, hogy az édesanyákat kiemelten foglalkoztatja az egészség, a gyógyítás, a betegség. De az orvosok rendelési programja is legalább ennyire érdekli őket. A kisgyerekes édesanyák voltak a legreceptívebbek erre a felhívásra, hogy őszintén, névtelenül, félelmek nélkül elmondhassák véleményüket a kórházzal és a kórházi bennfekvéssel kapcsolatosan.
Ha bármilyen panaszunk van a kórházi vagy orvosi ellátással kapcsolatosan, általában a barátainkkal osztjuk meg és a Facebookon posztolunk róla, semmint, hogy hivatalosan panaszt tegyünk. Ezt támasztja alá a felmérés is.
Megkérdeztük, hogy volt-e része a kórházban eltöltött idő alatt udvariatlanságban, durvaságban, vagy tapasztalt-e a kiszolgáltatott helyzetével való bármilyen visszaélést, negatívumot, hátrányos megkülönböztetést. Erre a válaszadók 59 százaléka mondta azt, hogy igen, vagyis valamelyikben volt része, vagy több hasonló esetben is volt része. Viszonylag ez egy jelentős szám, minden második személynek volt valami negatív tapasztalata. De közülük mindössze 1 százalék tett írásban panaszt, pedig ez eljut az osztályvezető főorvoshoz, a kórház-menedzsmenthez. 23 százaléka a megkérdezetteknek szóvá tette sérelmét helyben vagy utólag elmondta az esetet a barátainak, esetleg a Facebookon osztotta meg, de a nagy többség semmit nem tett. Pedig a kórházban is mindig szétosztanak egy ilyen elégedettségi kérdőívet, amiben meg lehet ezt fogalmazni, de a többség ott sem írta le a panaszát.
Ennek mi lehet az oka? Nem ismerik a jogaikat, vagy nem szeretnének konfliktushelyzetbe kerülni?
- Ezt rögtön megkérdeztük egy nyílt kérdésben. Nagyon sokan említették azt, hogy nem akarnak konfliktuálódni, viszont azt is nagyon sokan megjegyezték, hogy egy kisváros lévén, az itt lakók ismerik egymást, és attól tartanak - főleg a gyerekosztályon fekvők fogalmazták ezt meg -, hogyha a gyerek megint beteg lesz, és ismét bekerülnek az osztályra, akkor hátrányosan érintheti majd őket, ha őszintén elmondják a véleményüket. Sokan konkrétan ezt írták: “nem magamat féltem, hanem a gyerekemet, legközelebb akkor, hogyan bánnak vele?”
Van egy nagyon nagy adag félelem, és ezt is alátámasztja a kérdőív. Volt egy ilyen kérdés, hogy milyen érzései vannak a kórház iránt, vannak-e félelmei, ellenérzései a kórházba kerüléssel kapcsolatosan, és csak 9 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem fél a kórháztól. Közel fele a válaszadóknak nem fél a kórháztól, de nem szívesen kerül oda. Tehát van egy ilyen erős félelem, irtóznak a kórházba kerüléstől, és ezt nagyon jó kommunikációval le lehetne építeni. Vannak jó kezdeményezések, de sokat kell még tenni. És ami a jogok ismeretét illeti, nemrég a Csíki Anyák Egyesülete szervezésében volt egy előadás Jogok a szülőszobán címmel és nagyon nagy volt az érdeklődés, ami azt mutatja, hogy nem igazán vagyunk tisztában a jogainkkal, mint ahogy én sem tudom teljes mértékben, hogy pontosan melyek is a jogaim, és mikor, mit tehetnék, vagy mikor, mit igényelhetnék, kérdezhetnék.
Visszakanyarodva az elégedettségi szintre: pontosan mivel elégedettek, és mivel kevésbé a kórházban tartózkodók?
- Nincs nagyon nagy elégedetlenség, ha meg is fogalmazódnak ezek az apró sérelmek, az átlagos elégedettség nagyon jó. Főként úgy, hogy olyanoktól érkeztek ezek a vélemények, akik az elmúlt egy-két évben voltak kórházban (vagy szültek, vagy 7 év alatti kisgyerek kísérőjeként), így reálisabban látják a dolgokat, hisz a kórház életében is sok változás történt az elmúlt időszakban. 1-től 10-es skálán kértük, hogy értékeljenek, és a legalacsonyabb átlagérték a 4,8, ami nem a legrosszabb érték. Meglepő módon a legkevésbé a kórházi étkeztetés minőségével és mennyiségével elégedettek.
Ezenkívül azzal sem elégedettek, ahogy a speciális diétás igényeket próbálja kielégíteni a kórházi konyha. A legtöbben ezzel kapcsolatosan éreznek hiányosságot, nem a személyzettel szemben. A kisgyerekes anyukák jelezték, hogy az a tapasztalatuk, hogy nem feltétlenül figyelnek oda, hogy a szoptatós anyukák milyen ételt kapnak, vagy a kisgyerekek esetében arra, hogy még sok mindent nem esznek. Az elégedettség legfelsőbb fokán pedig az orvosok betegek iránt tanúsított magatartása szerepel, az orvosok tevékenysége mellett elégedettek a kórházban, a kórtermekben tapasztalt állapotokkal, a tisztasággal. Valamint azzal is elégedettek, ahogy a felmerülő személyes kérdéseket, aggodalmakat az orvossal való konzultáció során kezelik. Azt nagyon sokan említették, hogy sok minden függ a váltástól is, vagyis, hogy kik dolgoznak délelőtt, este.
Összességében a bennfekvők többsége ajánlaná barátaiknak, ismerőseinek a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházat, mindössze 20 százaléka mondta azt, hogy inkább magyarországi kezelést válasszon egy súlyosabb beteg. Azt is el lehet mondani, hogy visszaszorult az a gyakorlat, hogy az édesanyák átmennek például Székelyudvarhelyre szülni, ami 5-10 évvel nagyon gyakori volt. Ez a nyitottságnak, a jobb intézményi kommunikációnak és az infrastrukturális beruházásoknak is köszönhető.
Fotó: Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház. Székelyföld Online/FacebookMilyen következtetéseket vontatok le, amit akár a kórház is felhasználhat majd?
- Végül is ez volt a célunk, rávilágítani arra, hogy hol lehet elindulni. Egyértelműen kiderült, hogy a nők érdekeltebbek, érintettebbek. Érzékenyebben érintik őket az egészséggel és kórházzal kapcsolatos dolgok. Azok, akik válaszoltak, nagyrészt felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és nagy többségük városi, 30-40 éves nő. Tudatosság jellemző rájuk, átgondolt véleményeket fogalmaztak meg. Erre pedig lehetne építeni, kommunikáció szempontjából is fontos információ ez a kórháznak. Akárcsak arra, hogy az orvosok munkája és attitűdje kapcsán a legjelentősebb az elégedettség. Meg kell mutatni, közelebb kell hozni őket a hétköznapi emberekhez. Eseményeket, rendezvényeket lehet szervezni, ahol találkozhatunk az orvosokkal, a kórházban dolgozó személyzettel, mert hogyha megismerjük egymást, a hétköznapi kihívásainkat, akkor sok félelem, gát le tud épülni.
Tiboldi Bea, a Csíki Anyák Egyesületének elnöke, a felmérés ötletgazdája továbbvinné a kutatást, azt szeretné, ha lenne kórházi bejelentő Csíkszeredában, ahol a gondokról, de a pozitív élményekről is lehetne tájékoztatni a kórház vezetőségét.
“Jó lenne, ha lenne egy olyan felület, mint a Csíkban már évek óta működő városházi bejelentő, ahova tényleg az emberek úgy írhatnának, akár névtelenül is, hogy nem a kórház vagy a megyei tanács kérdezi őket. Mi civil szervezetként átadjuk az információkat a vezetőségnek a továbbfejlődés és a békés együttélés jegyében, hisz fontos, hogy lássák mi a lakosság véleménye. Tudom, egy kicsit úgy hangzik, mintha ellenőriznénk őket, de nyilván nem ez a szándék, remélem a vezetőség és a kórház munkatársai is megértik ezt.”
Nem a problémákat szeretnék felnagyítani - tette hozzá Tiboldi Bea, hanem az intézmény és a lakosság közötti párbeszédet szeretnék javítani. Emiatt is szerveznek évek óta szülészeti látogatásokat havonta, ez is egy formája a szülés előtt álló nők és az intézmény közötti kapcsolat kialakításának. Ami még fontos lenne az egyesület elnöke szerint, ha az orvosok is projektszerűen nyitnának a kismamák, a szülés előtt álló nők felé. Pár évvel ezelőtt Tiboldi Bea azzal a javaslattal is előállt, amikor szoptatást támogató plakátokat adtak át a kórháznak, hogy szervezzenek havi rendszerességgel, közösen szülésfelkészítőket, amelyeken az orvosok is tarthatnának előadásokat.
“Az elképzelés az lett volna, hogy az orvosok ismerjék meg az anyákat, a félelmeiket, gondjaikat. Ne hagyjuk külső emberekre azt a fontos feladatot, hogy elmondják, mi fog történni a szüléskor, hanem mondják el azok, akik a szigorú kórházi protokoll miatt amúgy is ott kell legyenek. Fontos lenne, hogy megismerkedjenek ezzel a “klientúrával”, mert egészen másképp menne be az orvos is a szülésre, de a szülő nő is, ha már ismerik egymást.”
Ez azóta sem valósult meg, de úgy tűnik, a kórház mostani vezetősége nyitottabb rá - tudtuk meg a Csíki Anyák Egyesületének elnökétől. Más a tempó az állami intézményben - nyugtázza Tiboldi Bea, “vannak pozitív változások a kórház háza táján, sokkal családbarátabb szemlélet uralkodik, az aranyóra itt valóban megvalósul. Egyre jobban kommunikál a kórház a városlakókkal, eszközbeszerzés, infrastrukturális beruházások terén is van fejlődés, nagyon sok fiatal orvos érkezett, de azt is látjuk, hogy sok minden nem az anyagi befektetéseken, hanem az embereken múlik, ezt pedig a kórház vezetőségének is mérlegelnie kell. De nem lehet ajtóstul rontani egy állami intézménybe - ezt is tudjuk.”
A CSAKEGY legújabb, a kórházi alkalmazottakat is bevonó projektje egy szoptatást támogató képzés, melynek elvégzése után az ott dolgozók kapnának egy kitűzőt. Ez alapján pedig a kórházban fekvő anyukák bátrabban mernének kérdezni tőlük a szoptatással kapcsolatban. “Azalatt a 3-5 nap alatt, a szülés után, az anyukák sokszor szembesülnek azzal, hogy kérdéseiket nem merik feltenni, nem is tudják pontosan, ki az, aki bejött a kórterembe, milyen funkcióban van stb., ezért ez a kitűző ezt megkönnyítené” - fejtette ki.
Amin még az egyesület elnöke szerint változtatni kellene, a szülőszoba, mivel nagyon kicsi, meg van felezve, ez pedig “egy szorongási állapotot vált ki a szülés előtt álló nőben. Gondolom ezen is változtatnak, amikor az egész blokkot felújítják “- tette még hozzá bizakodóan Tiboldi Bea.
Borítókép: Székelyföld Online/Facebook
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
