Összefognak az erdélyi magyar fesztiválok, hogy jobbak legyenek
G. L. 2019. április 26. 19:54, utolsó frissítés: 2019. április 27. 14:56Egyelőre 9 erdélyi fesztivál csatlakozott az Erdélyi Fesztivál Szövetséghez, de nincs megállás.
A Kolozsvári Magyar Napok, a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok, a Hunyad Megyei Magyar Napok, a nagybányai Főtér Fesztivál, a Brassói Magyar Napok, a Vásárhelyi Forgatag, a Fehér Megyei Magyar Napok, a Temesvári Magyar Napok, illetve a nagyváradi Szent László Napok szervezői magyarországi példára, összefogva megalakították az Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetséget, amelynek pénteken tartották meg a bemutatkozó sajtótájékoztatóját.
A szövetség megalakulásának a kezdeményezője az idén 10. alkalommal megrendezésre kerülő Kolozsvári Magyar Napok szervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület volt. "Már a Kolozsvári Magyarok Napok beharangozó sajtótájékoztatóján is beszéltük, hogy a 10 éves évforduló apropóján szeretnénk idén egy olyan kulturális részleget is összeállítani, amely bemutatja a magyar napok mozgalmat" - vezette fel házigazdaként Gergely Balázs a szövetség megalakulásának történetét. "Nagyon örvendünk annak, hogy sok szervező stábbal együtt tudtunk működni, tapasztalatot tudtunk cserélni, de mindeközben arra is rá kellett jönnünk, hogy mennyire esetleges a kapcsolattartás az erdélyi magyar fesztiválok között.
Nem ismerjük egymást, nem tartjuk egymással a kapcsolatot, és nem tudunk ilyen formán tanulni sem.
Ezt az űrt kellene a terveink szerint betöltse az a fesztivál szövetség, amelynek ez az első nyilvános bejelentkezése" - mondta Gergely, hozzátéve, hogy legkésőbb jövő év elejéig szeretnék bővíteni a tagságot, a tematikus fesztiválokkal - gitárfesztiváltól kezdve a dzsesszfesztiválon keresztül egészen a színházi fesztiválokig - és a székelyföldi tömbmagyarság fesztiváljaival.
Szabó Lilla, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatójának, illetve most alakult Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség elnökének elmondása szerint bár az elmúlt években sokat tanultak a Magyar Fesztivál Szövetségtől, megértették, hogy miben segíthet egy ilyen közös platform, de Erdélynek megvannak a helyi sajátosságai, amelyek egyrészt az interetnikus környezetből, másrészt a különböző vidékek hagyományaiból jönnek. Ezért érezték szükségesnek az Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség létrehozását, amit adaptálnak a romániai rendszerhez.
Elmondta, egy olyan működőképes hálózatot próbálnak kialakítani, amelynek az Erdélyben működő jelentős fesztiválok tagjaivá válhatnak. És ehhez az úgynevezett magyar napok típusú fesztiválokat hívták meg első körben.
"Mindannyiunkat összeköt, hogy közösségépítő szerepe van ezeknek a rendezvényeknek. Fontos ezeknek a magyar közösségeknek, hogy legyen egy olyan ünnepi alkalmuk, amikor kivonulhatnak és birtokba vehetik a város szimbolikus tereit, és megmutathatják azokat a kulturális értékeket, amelyeket az egész év során összegyűjtöttek. Az is közös jellemző, hogy nem csak magunknak szervezzük ezeket a rendezvényeket, hanem a román közösségnek is meg akarjuk mutatni, hogy miért fontos nekünk a nyelvünk és a kultúránk. Másik erőssége ezeknek a rendezvényeknek, hogy hazavonzza az elszármazottakat, illetve nevelő szándékuk is van, hiszen a magas- és tömegkultúrát oly módon igyekszenek elegyíteni, hogy egy kulturális, művészeti színvonalat tartsanak, minőségi szórakozást biztosítsanak a jelenlévőknek" - mondta Szabó, kiegészítve azzal is, hogy a civil háttér is közös ezekben a rendezvényekben.
Szabó szerint
az év hátralévő részében a többi számottevő és jelentős kulturális érteket jelentő rendezvényt is meghívják a szövetségbe.
Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy nem csak meghívással lehet bekerülni, hanem ajánlással és jelentkezéssel is, de a fesztiválszövetségben való felvételkor minőségi kritériumoknak kell megfeleljenek a tagok.
A következő célokat fogalmazták meg az alapítók:
* a szakmai együttműködéseknek a kialakítása, erősítése;
* egymás rendezvényeinek a jobb megismerése, hogy érdemben tudják segíteni egymás munkáját technikai vagy jogi szempontból is;
* fesztiválszervezői hálózat kiépítése mellett szakmai találkozók megszervezését tervezik, ahol workshopokat, előadásokat tartanak, és átadják egymásnak a gyakorlati tudást;
* közös érdekérvényesítést terveznek, illetve közös honlapot;
* egy erdélyi fesztiválnaptárat is készítenek. Szabó elmondása szerint egy 2015-ös összesítésük szerint csak városon közel 300 különböző színvonalú rendezvényt számoltak;
* erős szakmai együttműködést akarnak kialakítani a Magyar Fesztivál Szövetséggel.
A sajtótájékoztatón jelen volt Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke is, és bemutatta a szakmai szervezetet. 2002-ben alapították, azóta közel 220 tagszervezetük lett már, akik összesen 280 rendezvényt képviselnek. Erdélyből 16 tagjuk van, például a Méra World Music, a torockói Double Rise, a csíkszeredai Lurkó Fesztivál, a margittai Szabadság Feszt, a székelyudvarhelyi dráMA vagy a marosvásárhelyi Harmonia Cordis Nemzetközi Gitárfesztivál, hogy ne csak olyanokat említsünk, akik most az alapítók között vannak. Akik a Magyar Fesztivál Szövetségről bővebben szeretnének olvasni, esetleg fesztiválszervezőként csatlakoznának hozzájuk, azoknak honlapjukat ajánljuk, ahol lehet informálódni például az értékelési rendszerükről vagy a díjakról is.
A sajtótájékoztató keretében a Kolozsvári Magyar Napokon kívül, amely nagyon sok rendezvénynek példaként szolgált, bemutatkoztak a szövetség tagjai is.
Partiumi Magyar Napok
A szövetség tagjai közül a legrégebbi, idén már 18. alkalommal fogják megszervezni a napokat. Szőcs Péter, a szervező Identitás Alapítvány elnöke szerint azért alapították a rendezvényüket, hogy megmutassák a román közösségnek és egymásnak is az erejüket, illetve azt, hogy élhető otthon és jó hely Szatmár.
Szőcs Péter szerint, amikor 2002-ben elindították a rendezvényt "egy kicsit nőttére vették a ruhát", mert Szatmárnémeti központú a rendezvény mindig, és most is az, de igyekeztek a régió magyar közösségeit is megszólítani, így Szilágyságból, a mai Máramaros megyéből, a magyarországi Szatmárról és Szabolcsból, de még Kárpátaljáról is. Emellett az utóbbi években a Partiumi Magyar Napok keretében Tasnádra, Szilágysomlyóra, illetve Máramarosszigetre is vittek rendezvényeket. Idén augusztus 20-25. között szervezik meg fesztivált, amelyen többek között Ákos is fel fog lépni.
Főtér Fesztivál - Nagybányai Magyar Napok
2006-ban mozgalmi jelleggel, több szervezet összefogásával szervezték meg először a fesztivált, amit akkor még nagybányai ifjúsági napokként határoztak meg. Pintér Zsolt főszervező elmondása szerint közben jöttek rá, hogy nem csak a fiatalok igényeinek kell megfelelniük, mert az egész nagybányai magyar közösség igényli a színes programjaikat.
A főszervező elmondása szerint a Főtér Fesztivál is elsősorban azon alapszik, hogy amit év közben a falak között tevékenykednek, azt a napokon megmutassák. Ezért elmondása szerint a programok harmada legalább a helyi szervezetekre támaszkodik. Idén szeptember 16-22. között szervezik meg az eseményt Hagyomány mai nyelven jelmondattal.
Hunyad Megyei Megyei Magyar Napok
2010-ben szervezték meg először, tehát idén ők is kerek évfordulót ülnek. Széll Lőrincz szerint sajátosságuk, hogy nem csak egy településen szervezik meg, hanem a megye több településére is elmennek. Volt már rendezvényük a dévai vár alatti téren és a vajdahunyadi vár udvarán is. Sőt, Lepényben, Petrozsényben, Vulkánban, de olyan kisebb településeken is, ahol nagyobb számban élnek magyarok, például Csernakeresztúron. Olyan településekre is vittek már ki színházi előadást, ahol az azt megelőző 50 évben nem volt semmilyen magyar rendezvény. Idén szeptember 21-29. között fogják megszervezni a Hunyad Megyei Magyar Napokat.
Brassói Magyar Napok
2011-ben, 71 év kihagyás után élesztették újra a Brassói Magyar Napokat, amit az elmúlt öt évben már a Tanács téren tudnak megszervezni. Toró Tamás főszervező azt emelte ki, törekednek olyan fesztivált szervezni, ami Székelyföldről is vonz látogatókat Brassóba, így lépett fel például tavaly az Omega az eseményen. A főszervező két olyan társrendezvényt is említett, ami nagyon fontos a brassói magyarság szempontjából: a Brassó Magyar Színházfesztivált, illetve a Brassói Magyar Gyerekfesztivált. Mint megjegyezte Brassó az egyedüli nagyvárosa Erdélynek, amelynek nincs magyar színháza, sem bábszínház. Idén szeptember 9-15. között kerül sor a Brassó Magyar Napokra.
Vásárhelyi Forgatag
Idén 7. alkalommal fogják megszervezni - ahogy a rendezvényt képviselő Nagy Éva fogalmazott - "Székelyföld egyik legszínesebb fesztiválját, amit valószínűleg nem nagyon kell bemutatni senkinek". Idén augusztus 23. - szeptember 1. között lesz a Vásárhelyi Forgatag.
Szent László Napok
Nagyváradon is 2013-ban szervezték meg először a helyi magyarság fesztiválját, ahogyan Zatykó Gyula főszervező magyarázta, akkor még egy magán parkolóban, mert az önkormányzat nem támogatta a rendezvényt, még helyet sem adott hozzá. Két évnek kellett eltelnie, amíg megengedték számukra, hogy a nagyváradi várba vigyék a Szent László Napokat. És mint mondta, büszke arra, hogy ők voltak az első tevékenység, amit a felújított várban megszervezhettek.
A főszervező arról is beszámolt, hogy a közösségszervezés mellett feladatuknak érzik a város magyar gyökereinek a tudatosítását a román közösségben, illetve azt is, hogy Szent László alapította Nagyváradot, mert "nem mindegy, hogy a román közösség tudja-e ezt" - magyarázta Zatykó. Idén június 24-30. között fogják megszervezni a Szent László Napokat.
Temesvári Magyar Napok
2016-ban szervezték meg először Temesvár főterén a rendezvényt, ahol akkor már több, mint 100 éve nem volt magyar szervezésű esemény, magyarázta Kása Zsolt, a rendezvény egyik főszervezője. Azóta is gyakorlatilag a főtéren és a közvetlen vonzáskörzetében szervezik meg az eseményt, kezdve a gasztronómiai udvartól egészen a hagyományőrző táborig és a gyerekbirodalomig.
Kása bemutatójában a fesztivál régiós jellegét emelte ki, fontos számukra, hogy mind a magyarországi Csongrád megyéből, mind Délvidékről is legyenek fellépőik, illetve vendégeik. Idén szeptember 26-29. között szervezik meg a Temesvári Magyar Napokat.
Fehér Megyei Magyar Napok
A Fehér Megyei Magyar Napokat idén 3. alkalommal fogják megszervezni, de a rendezvényt bemutató Lőrincz Helga szerint egészen 2011-ig, amikor elkezdték a délutáni oktatási mozgalmakat, illetve 2012-ig, amikor néptáncoktatást kezdtek fejleszteni, nyúlnak vissza a gyökereik. És ezeknek a folyamatoknak a gyümölcse érett be.
Mint Lőrincz fogalmazott, úgy néz ki, hogy idén először kinőtték a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium udvarát, ami eddig a rendezvény központi helyszíne volt. Magyarázata szerint próbálták egy helyben tartani a jelentősebb eseményeket, mert véleményük szerint a szórványban a közösségi élménynek nagyon fontos szerepe van a magyarság megtartásában. "Tényleg azt láttuk, hogy amikor 4-5 ezer ember egy helyen van egy szórványtelepülésen, akkor mindenki úgy megy el, hogy jó magyarnak lenni" - mesélte Lőrincz, hozzátéve, hogy főleg ezért éri meg fesztivált szervezni a szórványban. Idén június 13-16. között szervezik meg a napokat.