Idén is ezrek szenteltettek ételt Csíkszereda főterén. Hogyan alakult ki ez a szokás?
Timár Norbert 2019. április 21. 11:32, utolsó frissítés: 14:10Gagyi Józsefet kérdeztük a Kárpát-medence legnagyobb ételszenteléséről.
Ebben az évben is több ezren vettek részt a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén Csíkszeredában. A Szabadság téren összegyűlt hívőknek a húsvéti szentmisét Tamás József, a Gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke celebrálta. Ebben az évben a Szent Kereszt Plébánia hívei mellett a Szent Ágoston Plébánia hívei is a téren gyülekeztek.
A csíkszeredai ételszentelés esetében nem tömegeket megmozgató rendezvényről, sokkal inkább tömegeket megmozgató térről beszélhetünk - véli Gagyi József antropológus, akit arról kérdeztünk, hogy miért gyűlnek ilyen sokan össze húsvétvasárnap reggel a csíkszeredai Szabadság téren, hogy megszenteltessék a kosaraikban hozott ételt-italt.
Fotó: Veres Nándor/MTI
Az egyre több figyelmet kapó eseménynek otthont adó csíkszeredai Szabadság teret a város központjának 1980-as évekbeli lebontása után alakították ki. Olyan teret hoztak létre, ahol ünnepelni lehetett az esetlegesen a városba érkező diktátort, Ceuşescut. Innen a tér máig használatos megnevezése, a Tapstér.
Gagyi József szerint a rendszerváltást követően a tér használata, szerepe fokozatosan átalakult: ez volt a tüntetések helyszíne, majd a városnapok és a megyenapok is ide szerveződtek, sőt, az Ezer Székely Leány Napjának bizonyos eseményei is itt zajlanak. Közben pedig egyházi rendezvényeknek is otthona lett, az ételszentelésen túl tartottak a téren már bérmálást is. A tér szakralitását csak megerősítette, hogy ott állították fel 2016-ban a Márton Áron-szoborcsoportot.
Csíkszeredában régebben, mint általában más katolikus vidékeken is, az ételszentelést a plébániatemplom körzetéhez tartozóknak végezték a templomokban vagy azok kertjében a reggeli misét követően, de az új csíki tömbháznegyedek számára kialakított Szent Ágoston templomnál is külön tartották az ételszenteléseket, nem beszélve Csíkszereda “faluvégeinek” (Taploca, Zsögöd és Csobotfalva) templomairól - mondta Gagyi József.
A nyolcvanas években, a “faluvégek” kivételével a város teljes egészét lefedő Szent Kereszt plébániához tartozó hívek száma a város fejlődésével annyira megnövekedett, hogy a város lakóinak visszaemlékezései szerint az ételszentelést már a templom körüli utcákban is végezték. Ezt azonban a nyolcvanas évek közepétől betiltották, így a hívek a templomkertbe, illetve a nagy számú hívő igényeit kielégíteni hivatott “deszkatemplom” környékére szorultak vissza.
Mivel 2001-ben elkezdték a Milleniumi templom építését, a húsvéti ünnepi misét a Szakszervezetek Művelődési Házában tartották meg, az ételszentelést pedig az épület előtt álló Szabadság téren. Ez annyira sikeresnek bizonyult, hogy ettől az évtől kezdve külön szertartásként a téren szentelték az eledeleket.
Ma már a falvakból is bejönnek vasárnap reggel Csíkszeredába ételt szenteltetni, és turisták is érkeznek megtekinteni a látványosságot. Az egyre nagyobb létszámú tömeg úgy a román, mint a magyarországi média figyelmét is felkeltette. Ez még nagyobb hírverést biztosított az eseménynek, így még nagyobb tömegek jelentek meg a téren húsvétvasárnap reggel. Gagyi József szerint a társadalmi média hozta meg ennek az eseménynek a mediatizálására a technikai-társadalmi lehetőséget, illetve a jól eladható szlogen: “a Kárpát-medence (értsd: magyarság) legnagyobb ételszentelése”, ami arra is ráerősít, hogy a székelyek már megint elől járnak a jó példával.
Címoldali fotó: Veres Nándor/MTI
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!