Vasárnap ismét át kell állítani az órákat: de miért és meddig?
G. L. 2018. március 22. 18:32, utolsó frissítés: 2018. március 23. 12:17A történelem épp úgy hozta, hogy olyan helyen élünk, ahol nagyon sokat állították az órákat. De most tényleg vége lehet ennek?
Kezdjük a legfontosabb kérdéssel, majd szépen haladunk a részletekkel.
Lesz-e idén óraátállítás?
Lesz. Március 25-én, vasárnap hajnali 3 órakor előreállítjuk az órát 4-re, így egy órával kevesebbet fogunk aludni - lehet búslakodni miatta.
De igaz, hogy el fogják törölni?
Minden jel arra mutat, hogy megvan a politikai akart az eltörlésére. Nem csak Romániában nyújtottak be egy törvénytervezetet erre vonatkozóan, hanem az Európai Parlament is foglalkozik a témával (és ez a fontosabb!), de a törvényalkotás kerekei lassúak.
Hogyan áll a folyamat?
Az Európai Parlament képviselői még februárban fogadtak el egy állásfoglalást, amiben az évente kétszer esedékes óraátállítás szükségességének felülvizsgálatát kezdeményezték. A 384 igen szavazattal, 153 ellenszavazattal, 12 tartózkodással elfogadott állásfoglalás szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy széles nyilvánosság fejezi ki aggodalmát egészségi okokra hivatkozva az évente kétszer, márciusban és októberben esedékes óraátállítás miatt.
Az állásfoglalás szerint számos tanulmány próbálkozott meggyőzni a szabályozás előnyeit illetőn, mindeddig sikertelenül, de a negatív hatásokat rendre ki lehet mutatni az emberi egészségre nézve. Az EP-képviselőek állásfoglalásukban felszólították az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos értékelést a nyári időszámításról szóló irányelvről, és szükség esetén tegyen javaslatot annak felülvizsgálatára.
A 2001-ben lépett hatályba a jelenlegi nyári időszámításról szóló irányelv, amely harmonizált időpontot ír elő a nyári időszámítás kezdetét és végét illetően az egész unióra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy segítse a belső piac hatékony működését.
Az óraátállítás kérdésének napirendre tűzését Finnország kezdeményezte azt követően, hogy az állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, a jövőben tekintsen el az évi kétszeri óraátállítástól, és maradjon a nyári időszámítás. Összesen 70 ezren írták alá a kezdeményezést. A finn kormánynak kötelessége foglalkozni egy kérdéssel, ha minimum 50 ezer finn állampolgár azt kéri.
Mi a romániai fél véleménye?
A romániai képviselők ezt az európai változtatási kedvet lovagolták meg, de nagyon sokat nem tettek hozzá. A Marius Paşcan PMP-s képviselő által benyújtott tervezet indoklásban lényegében felidézik (elég felületesen), hogy melyek voltak a nyári időszámítás bevezetésének előzményei, illetve friss tanulmányokra hivatkozva (de konkrétan egyet sem említenek) kijelentik, hogy nagy kellemetlenséget okoz a lakosság többségének, illetve zavarokat okoz a légi- és vasúti közlekedésben. Emellett azt is felhozzák érvként, hogy az Európai Parlamentben is szavaztak arról, hogy felül kell vizsgálni az óraátállítás szükségességét. A PMP képviselői mellett PSD-s, PNL-s, USR-s és RMDSZ-es honatyák is aláírták a kezdeményezést, szóval úgy néz ki, hogy meglenne a támogatottsága.
Az RMDSZ parlamenti frakciójából Vass Levente képviselő biztosította támogatásáról a kezdeményezést, aki a Kolozsvári Rádiónak úgy nyilatkozott a kérdésben, hogy egyértelműen az egészségügyi megfontolások miatt írta alá az óraátállítást megszüntető kezdeményezést.
"Egyértelműen bizonyított, hogy Romániában, a kelet-európai zónában az órának a tavaszi előreállításával az alvás minősége, teljessége romlik. Átlagosan nyolc-kilenc százalékos romlást írnak le a lakosság szintjén. Ezt az egészséges ember nem érzi meg, ám az idősek, a betegek, a gyermekek szervezete már nehezebben tud átállni. Nagyon sok időskorú betegnél a felhalmozott alvásproblémák kardiológiai, szívérrendszeri, hormonális, neurológiai problémákat okoznak" - mondta a foglalkozása szerint orvos Vass.
Egyébként Magyarországon 2016-ban nyújtott be egy Jobbikos képviselő egy javaslatot az óraátállítás eltörlésére, de az végül nem ment át az Országgyűlésen. Megvan persze erre is a magyarázat: egyszerűen nem is nagyon mehetett át, mert akkor jó nagy feladat hárult volna az európai döntéshozásban arra a magyar kormányra, aki épp Brüsszel ellen vívta szélmalomharcát. Meg amúgy sem Fideszes javaslat volt.
Ezt azért fontos kiemelni - mert mint korábban is említettük - ebben a kérdésben az Európai Unió érdeke fontosabb, mint a helyi érdek. A kérdést szabályozó 2000/84/EK irányelv (mint a nevéből következtetni is lehet rá) az elérendő célok tekintetében kötelezi a tagállamokat.
"A tagállamok alkalmazzák a nyári időszámítást, ezért a belső piac működéséhez fontos, hogy a nyári időszámítás kezdetének és befejezésének napja és órája a Közösség egész területére vonatkozóan egységesen rögzítésre kerüljön" - írja az irányelv, tehát ameddig Európában nincs változás, addig nálunk se nagyon lehet. Persze ebből a szempontból pozitív, hogy Európában megvan a politikai akarat a változtatásra.
Akkor mire megyünk a romániai törvénytervezettel?
Ha az Európai Bizottság végül úgy dönt, hogy inkább maradjon az átállítás, akkor tovább lehet lobbizni, hogy még egyszer gondolják meg ezt az egészet, de marad az órák tavaszi előre, majd őszi visszaállítása. Egyébként egyre többen jelzik, hogy le szeretnének számolni ezzel az egész rendszerrel. 2017 decemberében a litvánok fordultak azzal a kéréssel az Európai Unióhoz, hogy szüntessék meg, októberben pedig Pavel Svobod cseh EP-képviselő is javaslatot tett arra, hogy legyen már ennek vége.
Vass Levente a már említett interjúban ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a benyújtott törvénymódosítás jó alkalom lesz a társadalmi vitára. Hozzátette, a jogszabályjavaslat átfutási idejét simán össze lehet hangolni azzal a döntéshozatali mechanizmussal, amelyre uniós szinten kerül sor.
Mi az európai bürokratikus folyamat?
Az uniós bürokráciában a Bizottság úgy működik, mint egy-egy tagállamban a kormányok. Általában ez a testület kezdeményezi az irányelvek megalkotását vagy módosítást (egy ideje a EP is felléphet ebben a szerepben. A menetrend szerint az Európai Bizottság szakmai szervezeteinek kell megalkotnia a javaslatot - a sokat emlegetett februári EP-szavazás épp erre szólította fel az illetékeseket -, amit aztán az Európai Bizottság és az Európai Parlament mellett a tagállamok minisztereiből álló Európa Tanácsnak is el kell majd fogadnia. Ez a jogalkotási procedúra ezért eltarthat egy darabig, mert több lépcsős folyamat, egy csomó egyeztetéssel jár, és korántsem biztos a végkimenetele. Ebből a szempontból mindenképp előny lehet, ha a romániai törvényalkotási folyamat társadalmi vitát generál, tehát az ország egy határozott álláspontot alakíthat ki. Az azért mindenképp pozitív, hogy most komolyan rajta vannak a témán.
Arra vonatkozó romániai felmérést nem találtunk, hogy a romániaiak hány százaléka számolná fel az óraátállítást, viszont Magyarországon 2016 végén 80 százalékos volt a támogatottsága.
Egyáltalán miért kell átállítani?
Nagyon sarkítva azért, hogy legyen erőforrásunk háborúzni. Elméletileg a napfényes órák magasabb száma miatt kevesebb energiát fogyasztottunk a bevezetésével, de rendre azt állítják, hogy manapság már ez az érv nem teljesen meggyőző. Azóta olyan érveket hoztak fel még mellette, hogy csökkenti a közbiztonságot és a közlekedési balesetek számát, élénkíti a turizmust, növeli az üzleti forgalmat, illetve elősegíti a különböző szabadtéri sportok művelését.
Nem valami új felvetés, hogy a társadalom működését megpróbálják a Nap járásához igazítani. Állítólag Benjamin Franklin már 1784-ben felvettette az ötletet (akkor a világításra használt gyertyákon szeretett volna spórolni), de a bevezetésére még sokat kellett várni. Az első világháború erőforráshiányos körülményei kellettek ahhoz, hogy átmenjen egy ilyen ötlet. Azzal ugyanis, hogy csökkentik a mesterséges világítást igénylő órákat számát szenet és egyéb üzemanyagokat tudtak megtakarítani háborús célkora. Elsőként a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában állították át nyári időszámításra az órákat 1916. április 30-án.
„Az órák nyári hónapokban való előreigazitása nagy megtakarítást jelent a világításban” – hangsúlyozták akkor, és így a világon először Erdélyben (mert akkor még, ugye, Erdély az Osztrák–Magyar Monarchia része volt) is átállították az órát. A szénhiány miatt akkor a hatóságok a boltok és a szórakozóhelyek nyitvatartását is keményen korlátozták: 1916 márciusában éjjel egykor kellett zárni, míg az év végére már este 11 óra volt az előírt zárási időpont.
A briteknél 1916 májusában állították át először az órákat, míg az Egyesült Államokban 1918-ban (miután már ők is beléptek a háborúba). A háború végével aztán visszaállt minden a rendes kerékvágásba. Egészen a második világháborúig, amikor ismét tömegesen ehhez a módszerhez fordultak a résztvevő országok, hogy spóroljanak. Sőt olyan is volt, hogy nem csak egy órával, hanem dupla nyári időszámítás volt, nyáron két órát, míg télen egy órát állították előre az addig normális időszámítást. Mondjuk, Romániában 1932-1939 között is érvényben volt a nyári időszámítás, és mivel akkor már Erdély ennek a része, ebben az időben megint állítottuk az órákat.
Végül az 1970-es évek olajválságával összefüggő energiaválságos időszaka hozta el az óraátállítás és a nyári időszámítás diadalát, akkor kezdték el széles körben bevezetni. Európában 1966 és 1981 között kezdték el megint alkalmazni, 1980-ra az akkori Európai Unió összes tagállama bevezette. A Varsói Szerződés országaiban is ebben az időszakban kezdtek átállni a nyári időszámításra, szintén energiatakarékossági megfontolásból. Magyarországon 1980-ban vezették be villamosenergia-megtakarítási céllal, míg Romániában 1979-ben.
Romániában 1979-1983 között április első vasárnapján, míg 1984-1996 között március utolsó vasárnapján vitték előre az órát egyet éjfélkor. 1997 óta van érvényben a jelenlegi szabályozás, ami szerint éjjel 3 órakor állítjuk előre 4 órára. Ugyanakkor vezették be azt is, hogy nem szeptember utolsó vasárnapján tértünk vissza a téli időszámításra, hanem október utolsó vasárnapján.
Akkor nyári vagy téli időszámítás lenne érvényben?
Alapvetően a téli az igazi, de amikor Magyarországon benyújtották az óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatot, azt szerették volna, hogyha a nyári időszámítás marad meg, tehát október utolsó vasárnapján nem állítják vissza az órát.
Ha döntés születik a kérdésben, akkor természetesen annak is európai szintűnek kell lennie. Erről még valószínűleg sokat lehet vitatkozni, mindenkinek meglennének az érvei.
Minden esetre, ha nyári időszámítás marad, akkor tovább maradna világos (mind télen, mind nyáron, tehát lehet, hogy megesne végre egyszer, hogy decemberben a rendes munkaidőm végeztével még nem lenne teljesen sötét, ami nagy juppi), viszont később is virradna (ami télen azzal járna, hogy egyértelműen sötétben kellene kelni). Ha a téli időszámítás lesz a nyerő, akkor korábban világosodik és korábban is sötétedik (tehát a nagyon hosszú nyári estékről le lehetne mondani, helyette nagyon világos és forró nyári reggeleket kapnánk). A kérdés eldöntésében az oroszországi tapasztalatok lehetne felhasználni, mert ott már korábban elhatározták, hogy nem lesz állítgatás.
Ők 2011-ben szakítottak az óraátállítás gyakorlatával, az új moszkvai idő pedig az addigi nyári idő lett. A lakosság egészségügyi, mentális megviseltségére alapozva hozták meg a döntést, amit a népesség 73 százaléka támogatott. Nem sok kellett hozzá, hogy kiderüljön, a téli időszámítás hiánya sokaknak okozott depressziós gondokat, jelentősen rontotta a reggel munkába és dolgozni indulók hangulatát az, hogy később kelt a nap (főleg télen). A lapok már arról írtak, hogy az oroszok krónikus alváshiányban szenvednek és örökké fáradtak. 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt Oroszország visszatért az állandó téli időszámításhoz. Mondjuk ilyenkor a földrajzi tényezőt is érdemes figyelembe venni, hogy nem mindenhol van egyformán sötét, északon amúgy is hosszabb ideig tart. Ehhez jön még hozzá az éghajlat és a kultúra kérdése, tehát elég nehéz általánosan fogalmazni.
Mik az ellenjavallatok?
A nyári időszámítás megtartása energiatakarékossági szempontból egyáltalán nem egyértelmű, sőt, friss kutatások szerint vannak olyan szubtrópusi éghajlatú vidékek, ahol egyenesen több energiát fogyasztanak a nyári időszámítás alatt. Az óraátállítás bevezetésekor az izzólámpák okozta fogyasztást akarták csökkenti, de azóta sokat változott a helyzet, fejlődött a technológia, változott az emberek életmódja és a fogyasztó eszközök is. A gazdasági hatások sem egyértelműek, vannak, akik örülnek neki, például a turisztikai és szabadidős szektor, míg a mezőgazdaságból élőket valószínűleg, különösen az állattenyésztéssel foglalkozókat, rosszul érintené.
Mivel az óraátállítás ellen érvelők elsősorban az egészséget befolyásoló hatásával érvelnek, mi is arra próbálunk fókuszálni. Az IFL science nemrég közölt egy cikket, amiben a nyári időszámítás bevezetésének a kockázatairól írnak, és kelnek nagyon ki ellene. Állításuk szerint, bár a mobilunk könnyedén átáll (és a technológiai ipart érintő dolgokról még egy percet sem beszéltünk, pedig arról is jó hosszú cikket lehetne írni, de majd máskor), a belső biológia óránk nagyon megszenved majd a tavaszi óraátállításkor. A merészen fogalmazó cikk szerint a nyári időszámításra való váltás valósággal "megöli az embert", mert szívrohamok, agyvérzések és halálos autóbalesetek okozója.
Azt írják, hogy a tavaszi átállást követő hétfőn 24 százalékkal emelkedik a szívrohammal kórházba szállítottak száma, míg ősszel, amikor kapunk egy plusz óra szundizási lehetőséget, pont ellentétes a folyamat.
Volt már példa mostanában, hogy valaki megszüntette az órák állítgatását?
A már említett orosz mintát követve már Fehéroroszországban sincs óraátállítás, sőt a törökök is megszüntették. Izlandon már akkor lemondtak róla, amikor az Európai Unióban épp mindenki bevezette. Mondjuk ott nehéz is lett volna energiatakarékossággal érvelni, lévén az egész ország tele van gejzírekkel, a geotermikus energia is könnyen hozzáférhető (többek között ezért rendkívül olcsó a meleg víz és a fűtés). Arról, hogy egyes országokban pontosan milyen szabályozás van érvényben itt lehet részletesen tájékozódni. Amerikában például március második vasárnapján állítják át az órát.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!