Semmi értelme nem volt Románia címerét módosítani
G. L. 2018. január 25. 10:10, utolsó frissítés: 10:17Szekeres Attila István heraldikust kérdeztük meg az acélkorona "visszahelyezéséről".
"Azért néz úgy ki Románia mai hivatalos címere, mintha számítógépes képszerkesztővel helyezték volna rá az acélkoronát a sas fejére, mert valószínűleg ez történt" - kommentálta a Transindex megkeresésére Szekeres Attila István heraldikus, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja azt a korábbi felvetésünket, ami arról szólt, hogy a 2016-ban módosított államcímeren nagyon furcsán néz ki a korona, olyan mintha Photoshop-szerkesztővel került volna a sas fejére.
A szakértő szerint 2016-ban hirtelen jött politikai felindulásból módosították az 1992-ben elfogadott címert. Annyi történt, hogy a szaknyelven „oláh sasnak” (acvila valahică), ma hivatalosan román sasnak nevezett fő címerkép fejére a román királyi acélkoronát illesztették. Akkoriban a híradások arról szóltak, hogy „visszahelyezték” az acélkoronát a sas fejére, de ez így nem igaz.
A pajzsot fedte az acélkorona, nem a sas fején volt
Szekeres egy rövid történelmi ismertetőt is tart magyarázatként. Eszerint az 1992-es címer alapját az 1921-ben elfogadott államcímer képezi. 1921-ben Keöpeczi Sebestyén József készítette el a Román Királyság címerét három változatban: nagy-, közép- és kiscímer. A kiscímer a román királyi acélkoronával fedett nagypajzsot jelenti, a középcímer az előbbinek pajzstartókkal (két oroszlánnal), az I. Károly Király Érdemrend láncával és az uralkodó Hohenzollern család jelmondatával – Nihil sine Deo (Isten nélkül semmit) – való bővített változata, míg a nagycímer a középcímernek zárt aranykoronából aláomló címerpalástra való helyezésével jött létre.
Az 1992-es államcímer az 1921-es kiscímer módosított változata. A módosítás abban állt, hogy eltüntették a királyságra utaló jelképeket: megszüntették a szívpajzsot, ami az uralkodó Hohenzollern-család címerét tartalmazta, törölték a pajzson nyugvó román királyi acélkoronát, és a sas fejéről az arany királyi koronát. Tehát nem helyezhették vissza az acélkoronát a sas fejére, mert nem is volt ott soha. A sas fején az 1921-1947 közötti időszakban zárt aranykorona volt, nem az acélkorona, mert az utóbbi a pajzsot fedte.
"Nem tartom helyesnek a címer sűrű módosítását"
- jelentette ki Szekeres. Indoklása szerint a heraldika középkori alapú konzervatív tudomány, amelyet az állandósult használat jellemez. Bár jogilag lehetséges a címerváltoztatás, de véleménye szerint ez a címertudomány szempontjából káros.
"Ennek a nemrég eszközölt apró módosításnak semmi értelme nem volt, észre sem vehető, hacsak valaki nem hívja fel rá a figyelmet. Gondoljunk bele, mi vehető ki az egészből egy pecséten, fejléces papíron vagy névjegyen. A pajzsra lett volna értelme visszahelyezni az acélkoronát, hiszen az az ország függetlenségét és szuverenitását jelképezi, ugyanis a Romániában függetlenségi háborúnak, a világtörténelemben 1877–1878-as orosz–török háborúnak nevezett hadjárat során a román hadsereg által zsákmányolt török ágyú anyagából készült. Ez a módosítás tulajdonképpen sok hűhó semmiért" - nyilatkozta Szekeres Attila István.