2020. szeptember 26. szombatJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Lesz-e egésznapos erdélyi közszolgálati rádió?

Geréb Marika 2004. augusztus 06. 10:33, utolsó frissítés: 2004. augusztus 05. 17:29

24 órás közszolgálati rádió magyar nyelven: az ötlet régi, a regionális stúdiók műsorának összehangolásával nem is elképzelhetetlen. Háttér és latolgatás arról, hogy miért és miért nem.





Nem írt ki pályázatot regionális frekvenciákra Romániában a frekvenciagazdálkodó vállalat. Mindeközben törvény írja elő azt, hogy minden olyan településen, ahol a kisebbségi lakosság meghaladja a 20%-ot, az illető nemzet nyelvén szóló rádióműsoroknak is működniük kell, amit jobb híján az úgynevezett helyi stúdiók szolgáltatnak.

Jelenleg négy olyan helyi stúdió sugároz, amely magyar nyelvű adást is gyárt, ezek Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár és Bukarest állami stúdiói. A magyar adások sugárzárzása kivétel nélkül a román műsorokkal váltakozva történik. Megjelölt célközönségük ("a romániai magyarság") közös, ahogy nagyjából a műsorrácsuk is.


Háttér

1986-os betiltása előtt középhullámon még hallható volt az egységes magyar közszolgálati rádióadás, attól kezdődően úgy oldották fel a hiányt, hogy a területi adók (Kolozsvár, Marosvásárhely stb.) egymásnak átadták a frekvenciát. A megoldás addig működött, míg az egyes rádiók áttértek ultrarövid hullámra, akkor ugyanis minden stúdió saját műsorrácsot alakított ki, és a román műsorokkal váltakozva sugároz.



Pár év óta folyamatosan felvetett elképzelés szerint egy országos lefedettségű magyar közszolgálati rádióadást úgy lehetne létrehozni, ha a helyi stúdiók egymást váltva szórnának magyar műsort, például a kolozsvári adás után belépne Bukarest, ezt követően Temesvár, majd Marosvásárhely – magyarázza Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke.

A hallgatók a rádiókészülékeiken a különböző frekvenciákat váltogatnák, így folyamatos magyar adás alakulna ki. Az ötlet alapján a marosvásárhelyi szerkesztőség vállalta volna fel a hírszerkesztést, Kolozsvár készítette volna a kulturális és a szociális műsorokat, Bukarest pedig azokat, amelyek a közélettel, a parlamenttel, az országos politikával foglalkoznak.


Mindenki a saját utcájának ura

Abban minden szerkesztőség egyetért, hogy szükség lenne országos fedésű, magyar nyelvű rádióra. Elméleti szempontból azért, mert ez jár a romániai magyar adófizető polgárnak – mondja Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője. Szigorúan praktikusan szemlélve pedig azért, mert így nem kell attól tartani, hogy a román nyelvű műsorkezdéskor a hallgatók kikapcsolják a készüléket, de vissza már nem kapcsolják.

Gáspárik Attila szerint főleg az RMDSZ szeretné csatárláncba állítani a területi adókat. Szerinte az ötlet meg nem valósulásának oka az, hogy az érintett felek nem egyeztek meg egymással, hiszen senki nem hajlandó kompromisszumokra.

Ebben megkeresésünkre válaszolva Gergely Zsuzsa (Kolozsvári Rádió) és Vincze Lóránd (Bukaresti Rádió) is egyetértett: mindehhez elsősorban együttműködésre és sok-sok kompromisszumra lenne szükség. A jelenlegi helyzetben viszont mindenki saját utcájának ura, és olyan műsorrácsot alakíthat ki, ami számára a legelőnyösebb.


Hogyan sugározzunk micsodát?

Infrastrukturális szempontból a cél a lehető legkisebb befektetéssel minél nagyobb területet lefedni úgy, hogy közben a műsor se legyen egyoldalú. Gergely Zsuzsa szerint az infrastruktúra gyakorlatilag adott, hiszen a román szerkesztőség gyakran készít olyan adásokat, amelyekben egyszerre tíz stúdió van összekapcsolva.

A saját középhullámú frekvenciasáv megszerzése sokba kerül, és kétséges az is, hogy a Román Rádiótársaság ezt finanszírozná.

Borbély Melinda szerint az lenne a legelőnyösebb, ha kialakítanának egy központi stúdiót, a munkába pedig a többi stúdió is besegítene. Szerinte azért nem lenne jó, hogy az egyes stúdiók (Marosvásárhely, Kolozsvár, Bukarest, Temesvár) egymás után kapcsolódjanak.

Minden adónak megvan a saját, a többiekéhez hasonló műsorrácsa, amit egy esetleges összekapcsolás esetén már nem tudna ugyanilyen formában fenntartani. A szerkesztő meglátása szerint Marosvásárhely lenne a legalkalmasabb a központi stúdió szerepére, hiszen jelentős területet fed le és a legtöbben ezt hallgatják.


Oktatási hiányosságok

"– Ma már nem elég, hogy egy szerkesztőség magyarul sugározzon, rendkívül fontos a minőség is". Borbély Melinda szerint Románia az egyetlen kelet-európai ország, ahol nincs komoly rádiós és televíziós képzés.

"– Mindenkit felvesznek az újságíróira, aztán a különböző szerkesztőségekben kell megtanulniuk a szakmát. A diákoknak (sokszor önhibájukon kívül) nemcsak technikai, hanem általános műveltségi, politológiai hiányosságaik is vannak, ezt mind menet közben kell pótolniuk."

A kolozsvári BBTE újságírói karán a diákok gyakorlati képzését (írott sajtó, fotó, televízió, rádió) féléves műhelyek keretében valósítják meg. A rendelkezésükre álló félév ideje alatt elméleti szinten a rádiózás történetével, rádiózás-tipológiával foglakoznak.

A gyakorlati rész hírszerkesztésből, körkérdés-készítésből és egy szabadon választott témájú műsor összeállításából áll. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem média szakának órakínálatában egyelőre csak választható kurzus a rádiós képzés.


Rádiós regionalizmus

Gáspárik Attila kérdésünkre kifejtette, az utóbbi időben sokat változott a véleménye az egységes rádió ügyével kapcsolatban. Szerinte Erdély geopolitikai, gazdasági és társadalmi helyzete a rádiózásban is a regionalizmusnak kedvezne:

"– Ha a jónak tartott adókat figyeljük (pl. BBC, Kossuth), mind-mind fővárosi adók. Itt ilyen nincs: sem Kolozsvár, sem Marosvásárhely nem számít fővárosnak, mivel a döntésmechanizmusok nem itt működnek." Gáspárik szerint jobb, ha a régió hangja hallható, főleg ha a hallgatónak megvan az a lehetősége is, hogy ő maga válasszon a kereskedelmi vagy a közszolgálati adók közül.

"– A kolozsvári adás például messzire elhallatszik, a szerkesztőségnek valószínűleg fogalma sincs, mennyire. Jó példa erre az, hogy nem mondja be a marosvásárhelyi időjárást, holott ennél tovább, még Segesváron is hallgatják az adót."

"– Az is kérdés, hogy kellene-e nekünk egy Kós Károly Rádió vagy egy Bartók Rádió egyáltalán, hiszen Romániában az emberek nem is hallgatnak rádiót. Ami van, az hangos újság, a rádió legfeljebb a magnót váltotta fel, mert nem kell cserélni benne a szalagot."

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS