2021. december 8. szerdaMária
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Két székely – Bostontól Énlakáig, a bivalytól a hálózatelméletig

Pakó Szilvia 2015. június 21. 12:07, utolsó frissítés: 2015. június 29. 15:06


A Két Székely című dokumentumfilm székelyföldi turnéja – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kovászna – után elérkezett Kolozsvárra is. A filmvetítéssel egybekötött közönségtalálkozón a Sapientia EMTE épületében részt vett Lukács Csaba, a film forgatókönyvírója, rendezője és Marossy Géza operatőr, a produkció társrendezője is. A közönségtalálkozón elmondták, hogy következő portréfilmjüket Tóásó Elődről kívánják készíteni, aki a filmvetítés után személyesen is mesélt bolíviai viszontagságairól.

Visszatérve a Két Székelyre, amelynek a főszereplője Barabási Albert-László, a hálózatelmélet megteremtője, „kvázi Nobel-díjas”, de már biztosan világhírű magyar fizikus és Kolumbán Gábor énlakai bivalytenyésztő. Merőben különböző életutak, de van egy csomópont. És most jön a spoiler: a film fordulópontjaként megtudjuk, hogy Barabási Kolumbán Gábor bivalytenyésztőt tartja mentorának, aki visszafogott életmódja ellenére egykor a romániai káoszelmélet úttörője volt.

„A két székely című alkotás műfaját tekintve ma még kettős portréfilm, 20 év múlva már dokumentumfilm” – mondta Marossy Géza. Lukács Csaba a különböző helyszínek és alanyok szöges ellentétben levő munkafolyamat-igényéről beszélt. Vagyis arról, hogy Énlakán egy hétig jártak a kocsmába, hogy elkezdjék a munkát, míg Bostonban a forgatást Barabási ebédszünetéhez kellett igazítani. Amikor elkészültek a filmmel, a világhírű fizikus nem feledkezett meg a két messziről jött honfitársáról, és meghívta őket langusztázni. Természetesen az étkezést, mint az emberi élet fontos momentumát, nem lehet Facebook poszt nélkül hagyni.


A portréfilm nemcsak a bemutatott életutak között teremt párhuzamot, hanem két merőben ellentétes világnézetet is feltételez. A képi megjelenítés markáns, esetenként enyhén humoros módon erősít rá a társadalmi, földrajzi különbségekre. A film felütéseként Barabási, Boston egyik elegáns bisztrójának teraszán fogyasztja 12 dolláros reggeli feketéjét, míg Kolumbán az énlakai Dancs ABC automatájából vásárolt kávéját iszogatja. A film egésze ilyen és ehhez hasonló váltakozó életképekre alapszik. Az életvitel és az infrastrukturális eltérések hangsúlyozása az interjúhelyszínek kiválasztásában is megmutatkozik. Nem mintha nehéz lenne ellentétet kreálni egy bostoni tengerparti lakásban és az énlakai tapatott ház vagy éppen egy laboratórium és egy istálló között.



A filmben Barabási Albert László, a tőle már megszokott – az omlett receptje ez – módon mesél a hálózatelméletéről. Társadalmi-, kommunikációs-, gazdasági- és erkölcsi hálózatok után elméletét az emberi betegségekre is kiterjesztette, amely lehetővé teszi az összes létező betegség újrakategorizálását, és ezáltal új kapukat nyit meg az orvostudomány terén.

A hálózatelmélet gyakorlatba ültetését is szívén viseli a fizikus, hiszen minden évben egyszer hálózat-partit tart budapesti otthonában. A vendéglista – Dragomán György, Kányádi Sándor, Joe Lochart (Bill Clinton egykori sajtófőnöke) stb.– kétségtelenül impozáns. A házigazda érkezéskor mindenkinek ad egy papírlapot, amelyre a vendégnek távozáskor minimum hét olyan személynek a nevet kell feljegyeznie, akit az est folyamán ismert meg. Mert a hálózatot építeni kell.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS