2022. január 26. szerdaVanda, Paula
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Neve, műsorterve még nincs az új csatornának

Sipos Zoltán 2004. február 24. 17:44, utolsó frissítés: 17:09

A magyar állam várhatóan kevesebb pénzt adna rá, mint amennyi szakemberek szerint szükséges, két-három éven belül pedig önfenntartónak kellene lennie. A TV az év végére már sugározna - azokat kérdeztük, akik csinálni fogják.





Kereskedelmi televízió lesz – papírforma szerint

A romániai jogszabályok szerint csak az a televízió lehet közszolgálati, mely az állam támogatásával működik – mivel a tévé nem román költségvetési forrásokból jönne létre, azt kereskedelmi tévé-adóként kell bejegyezni. Ez nem jelenti azt, hogy egy non-profit intézmény ne foghatna kereskedelmi tevékenységbe – szóval itt lehet a dolgot megspekulálni. Így kerül képbe a Janovics Jenő Alapítvány létrehozása.

Az, hogy kereskedelmi jellegű vagy közszolgálati jellegű alapvetően nem abban különbözik, hogy kommersz versus unalmas, hanem abban, hogy profitorientált vagy közösségi. A dolog logikája szerint a televíziónak ez utóbbinak kellene lennie.




Neve még nincs

Az ideák világában keresendő televízió jelenleg "erdélyi magyar televízió" munkanéven fut. Ötletek már vannak: eszerint a tévé neve Kárpátia, E-TV vagy Bartók Televízió is lehetne. Logo, név, szlogen pályázat még nem volt kiírva.


Kampánytévé vagy nem,

majd eldől. "Nem lesz kampány-televízió" – válaszolt az RMDSZ választási kampányát vezető Nagy Zsolt arra a kérdésre, hogy véletlennek tekinthető-e kinevezése a Janovics-kuratórium élére. Elmondása szerint ő csak és kizárólag szervezési kérdésekkel foglalkozik. Más vélemények szerint az, hogy Nagy Zsolt egyféle perszonálunióban két ilyen meghatározó és nehezen egyeztethető tisztséget is betölt, gagyi RMDSZ-jelzés a romániai magyar értelmiségiek irányába. Boros Zoltán médiaszakértő szerint a szakmailag "vitathatatlanul egyoldalú" kuratórium nem garancia a televízió kiegyensúlyozottságára.



Infrastruktúra minimorum

A szakmabeliek megegyeznek abban, hogy erdélyi magyar televízió számára a legolcsóbb megoldás rögtön első lépésben bevásárolni a csúcstechnológiából – ez ugyan nagyobb egyszeri ráfordítást igényel, de hosszútávon költségcsökkentő. Létezik egy olyan elképzelés is, miszerint a televízió gerincét az optikai kábellel "hálózatba" kapcsolt kisebb stúdiók alkothatnák, azonban Schneider Tibor, a Román Televízió (TVR) bukaresti magyar adásának operatőr-rendezője ezt nem tartja szerencsés ötletnek.

A kis stúdiók felszerelése négy-öt éven belül elavultnak számít. Ugyanakkor szerinte a munkát nagyban megkönnyítené egy, kizárólag erre a célra épített központi stúdió. Ez is tetemes összegbe kerül, de hosszú távon mindenképp olcsóbb lenne az első elgondolásnál.

Csép Sándor , a Janovics Jenő Alapítvány alapító testületének alapítótagja ezzel szemben úgy látja, rövid távon a többközpontú megoldás lenne a legéletképesebb: a Romániában található, körülbelül 30 műhely mindegyikét felkérnék az együttműködésre, lévén, hogy jelenleg szinte mindegyik stúdió teljesíteni tudja a minőségi kritériumokat.

Ugyanakkor meghatároznának egy hierarchiát a stúdiók közt – így már csak egy adminisztratív központot kell kialakítani: ennek helyét még nem tudni, Kolozsvár és Marosvásárhely merült fel. Ami az anyagok központba való küldését illeti, néhány éven belül egész Erdélyt be lehetne hálózni optikai kábellel, addig az anyagokat akár autóval is szállíthatnák. Hosszú távon azonban Csép is egy saját stáb kialakítását látja a legmegfelelőbb megoldásnak.


Humán erőforrások

Az erdélyi magyar televízió várható megjelenése mindenképp jó hír a kis, megrendelésre dolgozó stúdiók számára: új piacot jelent számukra, azonban a televízió beindulása előtt mindenképp új szakembereket kellene képezni, ezt a közelmúltban a Sapientia média szaka vállalta fel. A jelenlegi erdélyi szakik nagy része a kis tévé-stúdiókban dolgozik, és már most is túlterheltek.

A magyar szakembercsapat Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes stúdió vezetője szerint nem tudná teljesíteni az erdélyi televízió megrendeléseit is. Tabacu szerint körülbelül fél évnyi gyakorlat után tud egy kezdő operatőr összehozni egy valamirevaló híranyagot – az effajta képzés azonban Tabacu elmondása szerint jelenleg még nem indult be.


A műsorok

Hogy mit nézhetünk majd a tévében, erről egyelőre még semmit konkrétumot nem tudni. A nemrég megalakult szakmai tanácsadó testület még nem ült össze lévén, hogy az alapítvány bejegyzése egyelőre csak folyamatban van. Ugyanakkor nem lehet műsor-koncepciót kidolgozni addig, míg bizonytalan, milyen anyagi és technikai erőforrások állnak rendelkezésre. Egyes megközelítések szerint a romániai magyar televíziónak szakítania kell azzal, ahogyan a Duna TV tükröt tart a romániai magyarság felé. Kérdés, hogy azok a kis stúdiók, aki a Dunának bedolgoznak tudnak-e kettős mérce szerint tartalmat gyártani.


Mennyibe kerül?

Amennyiben műholdas közvetítésű lesz a televízió (a Capital gazdasági hetilap szerint ez évi 250-300 ezer dollárba kerül az ilyesmi. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és a tévét alapító Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint ennek az összegnek a nagy részét meg lehetne spórolni. A legésszerűbbnek a napi 24 órás műsor-szolgáltatás tűnik, lévén, hogy a műholdbérlés így lenne teljesen kihasználva.

Ez azonban hatalmas összegbe kerülne, véli Tabacu: ő úgy tudja, induláskor csak napi két-három órányi saját műsort sugározna a televízió. Nagy Zsolt szerint nem érdemes belevágni, ha nem tudnak napi 12 órás műsoridőt biztosítani (bár ezt az adásidőt valószínűleg nem kizárólag saját anyagokkal töltené ki az új TV).

A televíziós szakemberek szerint elsősorban a műsoridőtől függ, mekkora befektetésre van szükség, és fordítva: a kapott pénztől függ, mennyi műsorideje lesz a tévének. Szakmabeliek becslése szerint az induláshoz egymilliárd forint, azaz 154 milliárd lej kellene, plusz egy stúdióépület (és ehhez járul hozzá a sugárzási költség). Nagy Zsolt viszont néhány százmillió forintos nagyságrendű magyar állami támogatásra számít – ez az összeg ellenőrizetlen információk szerint 600 millió forint lenne.

Ennyibe került a két évvel ezelőtt, Fidesz-kormányzat idején, ennek segítségével kiépített, magyar televíziók számára tudósító hálózat. Egy független televízió persze alapvetően más: a Micula-fivérek által alapított National TV tavaly a Capital szerint 25 millió dollárba került – ez több, mint 5 milliárd forint –. Nincs adatunk arról, hogy mennyi pénzt költöttek annak idején a Duna TV alapítására, de fenntartása évi több milliárd forintjába kerül a magyar államnak.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha mégsem lesz pénz a televízióra, Nagy Zsolt így válaszol: "– Gondolom, egy miniszterelnök ígérete elég garancia arra, hogy az anyagi háttér összejön." A kuratóriumi elnök egyelőre elzárkózik az alternatív erőforrások, esetleg uniós pénzek megpályázásától. Ami a televízió finanszírozását illeti, Nagy elmondása szerint két-három évig magyarországi pénzből történne, ezután a televíziónak önfenntartónak kellene lennie. A rentabilizálás merőben új típusú kihívás a romániai magyar tévés társadalom előtt -- tesszük hozzá.

A román televízióadók közül nem hivatalos adatok szerint csak az Antena 1 és a PRO TV kereskedelmi adók önfenntartók, a tulajdonosaik talán még pénzt is vesznek ki belőlük amellett persze, hogy jelentős tételekkel tartoznak a román államnak.



Mi lesz a magyar nyelvű adásokkal?

Kacsó Sándor , az RTV bukaresti magyar adásának főszerkesztője szerint a magyar adások nem szűnnének meg. Azonban szeretnék, ha az erdélyi televízió sugározná ezeket, lévén, hogy az RTV olyan időpontokban tűzi azokat műsorra, amikor a nézettség alacsony. Amennyiben ez összejön, a magyar adások szerkesztői koncepciójának változnia kell: a hét történéseit összefoglaló hírműsorok így értelmüket vesztik.


Mikor is indulna?

Nagy Zsolt megerősíti azt a hírt, miszerint ősszel, de legkésőbb az év végére már sugározna az új tévé. Marius Tabacu szerint azonban ez a célkitűzés nem reális: még egyáltalán semmilyen konkrét készülődés nem történt, és egy ilyen intézményt nem lehet ennyi idő alatt megszervezni, talpra állítani.


Milyennek kellene lennie az erdélyi magyar tévének – ideális esetben?

Tabacu értékelése szerint a most fogható, magyar nyelvű műsorok legnagyobb hiányossága, hogy nem veszik figyelembe a piac igényeit: a középkorú nézőket célozzák meg, a 25 év alatti korosztályhoz nem szólnak. Ezen kellene változtatnia a most induló televíziónak. Ugyancsak fontos lenne a magyar-román viszony problematizálása, ami a Duna TV műsoraiból hiányzik. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartaná román nyelvű műsorok sugárzását is.

Schneider Tibor is ebben látná a megoldást: ha egy, a francia Arte kulturális televízió-adó mintájára lehetne egy, magyar és román nézők számára is vonzó "csomagolást" találni, akkor talán uniós pénzekből is biztosítani lehetne a finanszírozást.

Zágoni Balázs, a Filmtett filmes szaklap szerkesztője a televíziót egy hír-televízió, illetve egy kulturális adó "Erdély-specifikus" ötvözeteként képzelné el. Az első szerinte azért indokolt, mert mennyiségileg sem a Duna TV, sem pedig a román adók nem nyújtanak az erdélyi magyarság számára elegendő tájékoztatást. Ami a televízió kulturális összetevőjét illeti, szerinte el kellene érnie a Duna TV színvonalát, ami nem lesz könnyű, és főleg nem lesz olcsó. Minőségi, saját anyagokat kellene sugározni – dokumentum- és tévéfilmeket – azonban elismeri: egyelőre még nincsen annyi erdélyi film, amivel meg lehetne tölteni az adásidőt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS