2020. szeptember 23. szerdaTekla
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Románia két autópályát épít, hogy megbékítse Európát és az Egyesült Államokat is

fordította: Fall Sándor 2004. február 12. 14:03, utolsó frissítés: 14:03

#b#[Capital, 11.02.2004]#/b# A kormány azt állítja, hogy a brüsszeli bürokrácia elkerülése végett adta ki versenytárgyalás nélkül a Brassó-Bors autópálya megépítéséről szóló megbízást.




A PSD és az RMDSZ, és ezzel együtt a Románia és Magyarország közti tárgyalások, az USA iránti morális kötelesség, valamint az európai bürokráciától való félelem – ez az oka, hogy az amerikai Bechtel ajándékba kapta a Brassó-Bors autópálya megépítésével kapcsolatos megbízást.

Miron Mitrea szállítási miniszter úgy fogalmazott, hogy "Románia olyan ország, amely gazdasági és politikai nagyhatalmak között tárgyal, ezt pedig óvatosan kell tennie", utalva az Egyesült Államokkal, illetve az Európai Unióval fennálló viszonyra. A tárcavezető szerint a projekt jóváhagyása során sokat nyomott a latban az is, hogy Románia tizennégy éve küszködik az autópálya-építéssel, de ő lesz az a miniszter, aki az idén felavatja az első 50 kilométeres szakaszt. "Úgy gondoljuk, hogy a Bechtel a megállapodás keretei között, azaz 2012-ig befejezi az autópályát", mondta Mitrea. Elismerte, hogy soha nem volt szó egy állam-magánszféra partnerségről, főleg mivel az amerikai csoport tartózkodik ettől a formától, noha korábban több ízben is úgy nyilatkozott, hogy az autópálya-projektet ezzel a módszerrel finanszírozzák.

"Nem akartuk, hogy ez a projekt állam-magánszféra partnerségben fusson, mivel ez utólag bonyodalmakhoz vezethet", nyilatkozta Michael Adams, a Bechtel International vezérigazgatója. Adams valószínűleg a leendő autópálya vonalán fekvő földterületek tulajdonjogával kapcsolatos kérdésekre utalt, valamint arra, hogy egy Romániához hasonló országban nehezebben térül meg a beruházás.


Kormányzati források szerint

a Bechtel-tervezet jóval rövidebb idő alatt megvalósítható, mint az EU által javasolt változat, a brüsszeli bürokráciával kapcsolatos okok miatt. Az idézett források szerint "az osztrák Strabag és a francia Vinci panaszt tettek Brüsszelben annak kapcsán, hogy késik a pénzek kiutalása a Bukarest-Brassó autópálya-szakasz építésére, amelyet részben európai alapokból finanszíroznak".

A bukaresti EU-diplomaták szerint azonban a Năstase-kormány kettős játszmát játszott, mivel aláírta a Nagylak-Bukarest autópálya tervezetét is, amely párhuzamosan haladna. "Bennünket erről közvetlenül nem tájékoztattak", mondják az európai diplomaták. "Az EU a bukaresti delegáció révén értesült, hogy mi a Bechtellel tárgyalunk, és mi már az elején rájöttünk, hogy ez »szerencsétlen« dolog volt", válaszol Mitrea. Elmondta, azért vállalta, hogy közvetlenül adja ki a Brassó-Bors autópálya megépítésével kapcsolatos megbízást a Bechtelnek, mivel „a javasolt technikai megoldás a legmegfelelőbbnek tűnik". "Az amerikaiak az európaiakhoz képest

autópálya-építő filozófiát követnek, teljesen más

az ármegoldásoktól a felhasznált építőanyagokig", mondja Mitrea. Szerinte a 2,5 milliárd dollár nem végleges ár, csupán „a projekt referencia-értéke". A miniszter ezzel azt sugallja, hogy az autópálya akár kevesebbe is kerülhet. EU-s források azonban úgy vélekednek, hogy "a jelenlegi szerződés és egy olyan megállapodás között, amely versenytárgyalás útján jött volna létre, mindössze 10 és 20 százalék az árkülönbség".

Mitrea ellenben azt mondja, hogy az árak általában ugyanazok. „Románia növeli közadósságát és költségvetési hiányát egy olyan elem kapcsán, amelyről nem tárgyalt az EU-val, és amely egyelőre nem éri meg az erőfeszítést", vélekednek az európai hivatalosságok. Válaszképpen a szállításügyi miniszter azt mondja, a Nemzetközi Valutaalap beleegyezett, hogy az autópálya-tervezet szerepeljen a költségvetési hiányban, mivel időtartamát három évvel meghosszabbították a pénzintézet javaslatára, hogy ne terhelje a közadósságot.

Eckstein-Kovács Péter szenátor közölte,

hogy az RMDSZ kezdettől fogva támogatta az autópálya tervezetét, érdekében a budapesti kormánynál is lobbizott. "Az RMDSZ azt szerette volna, ha az autópálya áthalad Hargita és Kovászna megyéken is, ez azonban lehetetlen volt", mondta Miron Mitrea. A kormány képviselői szerint Románia az EU tiltakozásától függetlenül befejezi a projektet.

A járulékos költségek, beleértve az esetleg akár több millió dollárba kerülő földterület-felvásárlást is, egyelőre nagyon magasak Románia számára. "Megpróbálunk zónánként bizonyos árat meghatározni a földterületekre, és tekintettel arra, hogy a kérdés nemzeti érdek, nem zárjuk ki a földek kisajátítását sem", mondta Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter. A kérdés az, hogy megengedhetjük-e vagy sem magunknak, hogy évente több mint 300 millió dollárral terheljük a közadósságot, csak hogy egy autópálya helyett kettőt építsünk.



Az autópálya melletti érvek:

- noha egyik legnagyobb területű európai ország, Románia az utolsó helyen áll az autópálya-kilométerek tekintetében;
- az autópálya-projekt legalább 8.000 munkahelyet teremt, befejezése után legalább 1.000 ember dolgozik majd karbantartásán és a járulékos szolgáltatások biztosításán (pl. benzinkutak);
- a projekt értékéből 1,7 milliárd dollárt romániai társaságok kapnak meg;
- az autópálya hozzájárul az idegenforgalom és a beruházások növekedéséhez;
- csökken a közúti balesetek száma.


Az autópálya elleni érvek:

- a kivitelezési megbízás versenytárgyalás nélkül történt, ez pedig megszegi az EU-val folyó csatlakozási tárgyalások szellemiségét;
- a kormány teljes titokban tartotta az ügyet, mivel kezdettől fogva eldöntötte, hogy az amerikai érdekeket elégíti ki;
- az autópálya megépítésének összköltsége elérheti a mintegy 3,5 milliárd dollárt, amelyet az adófizetők pénzéből fizetnek;
- van már egy másik, párhuzamos autópálya-tervezet, amelyről az EU-val történt megállapodás;
- ebből a pénzből rendbehozható az ország közúthálózatának nagy része;
- a Bechtel a projekt értékének mintegy mintegy 10 százalékát kapja, azaz 250 millió dollárt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS