2023. március 28. keddGedeon, Johanna
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hi-tech csináld magad-mozgalom a fogyasztói társadalom ellen

S. Z. 2013. július 05. 09:52, utolsó frissítés: 12:41

Ingyenes tervrajzok és 3D-nyomtatók segítségével gyakorlatilag bárki bármit le tud majd gyártani.


Manapság az átlagember egyre kevésbé érti az őt körülvevő tárgyak működését. Míg korábban a használati eszközök nagy részét – vekkert, a biciklit, de akár az autót is – bárki szétszerelhette, és minimális technikai tudás birtokában megjavíthatta, mára a használati cikkek annyira bonyolultakká váltak, hogy az ok-okozati összefüggéseket, a működés mögött álló mechanizmust csak kevesen tudják felfogni.

Nagyon kevesen értik például egy számítógép, vagy akár számítógépes program működését, nem tudjuk megjavítani a mikrohullámú sütőt vagy a mosógépet. A gyártók pedig rá is tesznek egy lapáttal: sokszor a bonyolult alkatrészre műanyag burkolót is helyeznek, a tulajdonos számára világos üzenettel: ide nyúlni nem kell, sőt, tilos!

Hiába vásárolunk meg egy eszközt, jó esély van rá, hogy a részletes műszaki leírása – melynek birtokában meg lehetne javítani – nem publikus. Egyedi fejű, csak speciális kulccsal nyitható csavarok, bonyolult célszerszámok, a méregdrága szakszervíz, a szakszerviz megkerüléséért járó garanciavesztés, tervezett avulás, vagy akár a gazdasági totálkár intézménye mind arrafelé terelgetik az átlagos felhasználót, hogy javítás helyett


újra cserélje az eszközt, ha elromlik.



Eldugott garázsokban és internetes fórumokon azonban már szerveződik a válasz: a makers movement célja, minél többféle használati eszközt legyártani házilag, egyszerű, olcsó, könnyen megvásárolható alkatrészekből és anyagokból, az interneten közzétett tervrajzok és leírások alapján.

Bár látszólag fotókkal gazdagon dokumentált leírásaik pusztán technikai jellegűek, munkáiknak mélyebb értelme is van: egyes publicisták szerint egy új ipari forradalomnak vagyunk tanúi, hamarosan végük a nagyvállalatoknak: bárki elkészítheti majd az eszközt, amire szüksége van.

Óvatosabb teoretikusok szerint a makers mozgalom újradefiniálja a tárgyak birtoklásának elvét, segít rendelkezni a megvásárolt tárgy egésze fölött – mert ha a tulajdonos nem cserélheti ki az iPodjának az akkuját, akkor kérdéses, hogy a kütyü valóban a tulajdonában van-e vagy sem?



Cory Doctorow könyvet is írt a mozgalomról, így összegezve munkáját: „egy könyv azokról az emberekről, akik átalakítanak tárgyakat, üzleti modelleket és életmódokat, olyan tudást halmozva fel, melynek segítségével boldogan lehet élni, miközben a gazdaságot lehúzzák a vécén”.

A maker mozgalom „tízparancsolata”, a Maker's Bill of Rights praktikus tanácsokat ad annak érdekében, hogy a megvásárolt tárgyakat a tulajdonos ne csak egy előre adott, gyártó által predefiniált módon


használja, hanem rendelkezzen is fölöttük:

azt szabadon tanulmányozhassa, módosíthassa, továbbgondolja vagy más funkciókat találjon azoknak. A Maker's Bill of Rights olyan előírásokat tartalmaz, mint „ha becsukódik, ki is kell nyíljon”, valamint „a könnyű javíthatóság tervezés során cél, nem pedig elkésett gondolat kell legyen”.



És bár nem áll távol a klasszikus barkács-mozgalomtól, a makers movement jóval több a háztáji fúrás-faragásnál: a makerek programoznak, lézervágókat, 3D nyomtatókat és CNC szerszámgépeket használnak, olyan prototípusokat készítve, melyek akár innováció, akár minőség terén sokszor felveszik a versenyt a „nagy” brandek hosszasan fejlesztett termékeivel.

A makerek legismertebb „fegyverténye” az internetről letölthető, 3D-nyomtatóval elkészíthető pisztoly, azonban


ennél sokkal érdekesebb

például egy autógumiból készült szandál, a wireless telefontöltő vagy épp az exkavátor. Aki pedig mer igazán nagyot álmodni és tud CNC-marógéppel valamint 3D nyomtatóval dolgozni, az repülőgépet is építhet.



A maker mozgalom első hírnöke, a Silicon Valley-ben 2006-ban megnyílt TechShop: az egyik alapító, a robotikát tanító (mellesleg MythBusters-tanácsadó) Jim Newton saját kis projektjeit szerette volna megépíteni a műhelyben, egyszersmind szeretett volna véget vetni a diákjai panaszáradatának, miszerint


nem tudnak jól felszerelt műhelyhez jutni.

Azóta az Egyesült Államokban mintegy száz, a világon pedig számos hackerspace nyílt. Több ilyen műhely van Németországban (Berlin, Köln, Drezda, Mainz stb.), de számos más európai városban, Bécsben, Párizsban, Rotterdamban, Brüsszelben, Madridban és Zágrábban is van hol szerelni. A makereknek saját blogjuk (BoingBoing) és magazinjuk van, az O'Reilly Media által kiadott MAKE.


Mi sem illusztrálja jobban hogy ez a mozgalom mennyire nem a műhelyórákról untig ismert „fúrjuk a fát-reszeljük a vasat” technikákról szól, mint hogy a Make magazinban külön rovatot kapott a 3D nyomtatás – az a technológia, amely gyorsan megkeményedő műanyagból háromdimenziós tárgyakat képes készíteni térbeli, digitális tervek alapján.



A makerek másik kedvence a Raspberry Pi, a hitelkártya-nagyságú, 25 dolláros miniszámítógép, melynek segítségével bárki visszatérhet a számítástechnika hőskorszakába, amikor ki-ki saját maga bütykölte, programozta számítógépét.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS