2020. szeptember 24. csütörtökGellért, Mercédesz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mérő László: a gazdaság is olyan, mint az élet

kérdezett: Gál László 2013. május 29. 13:30, utolsó frissítés: 13:30

Darwin és Mendel elméletei a gazdaságban is működnek, így az is igaz, hogy nem kell kuncsorogni a pénzért, ő is versenyez az ötletért. Azt is megtudjuk, miért jó a McDonalds.


Az evolúciós elmélet a gazdaságban is működik. Mendel és Darwin elméleteinek ötvözete, a biológiai élet logikája a gazdaságban is érvényesül – magyarázta Mérő László pszichológus, matematikus, az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára a gazdaság és az evolúció kapcsolatáról szóló kolozsvári előadásában.

Mendel elmélete szerint az öröklődés mechanizmusa diszkrét entitásokon alapszik, az életet olyan apró dolgok generálják, amelyek maguk viszont nem élnek. Az evolúcióban ezek a gének, míg Mérő szerint a gazdaságban ez a legapróbb egység a món (ennek egy része a pénz), amely önmagában élettelen, viszont tőkeként vállalatokat lehet létrehozni vele, amelyek éppen olyanok, mint az élőlények, megszületnek, meghalnak és nem utolsó sorban újra tudják szaporítani/termelni a pénzt.

Darwin elmélete szerint a fajok egymásból jöttek létre, bár nem mondja meg, hogy miként alakult ki az első faj, hanem arra ad választ, hogy a természetes szelekció révén miként alakultak ki új fajok. Darwin tanaival az volt a legnagyobb probléma, hogy sokáig nem sikerült matematikai modellt készíteni rá, ami arra utalhatott, hogy az evolúció ellentmondásos, és logikai hiba van Darwin gondolatában. Ronald Fisher jött rá arra, hogy az evolúció szempontjából nem egy jó egység az egyed, ezért érdemesebb kisebb és nagyobb egységekkel próbálkozni. Amikor a génre hat az evolúció, ezt nevezték el génszelekciós elméletnek, amikor pedig a csoportra vagy fajra hat, azt pedig csoportszelekciónak.



Így már sikerült matematikailag modellezni az evolúciót, ám az is kiderült, nemcsak egyféle darwini evolúció van, hanem legalább kétféle. A gén- és csoportszelekció két versengő mechanizmus, s úgy tűnik, mindkettő létezik a természetben. A biológia és a pénz kapcsolatáról kérdeztük az előadót.


Előadásának az volt a fő mondanivalója, hogy a gazdaság is hasonló szabályok szerint működik, mint az evolúció.

Legalábbis hasonló logika szerint, de a konkrét mechanizmusok teljesen másképp működnek. A biológia biokémiai mechanizmusok útján valósít meg, a gazdaság viszont már építhet az emberek gondolataira is. Lényegében viszont ugyanazt a darwini evolúciót valósítja meg a gazdaság és a biológia is, és ugyanazt a fajta replikációt.


Miért működik így?

Úgy néz ki, hogy az a logika, amely alapján a biológiai lények létrejönnek és működni tudnak, sokkal általánosabb, és valószínűleg az élet minden fajtájára igaz. Ebből a szempontból a nyelv okosabb is, mint a tudomány, hiszen már régóta ugyanazt az „élet” szót használja akaratlanul is a gazdaság esetében, mint a biológiában: a magyar, az angol és a német is beszél gazdasági életről vagy szellemi életről. Nyilván jó oka van erre a nyelvnek, és nem is tudatosan működik így, hiszen ez egy friss felfedezés. Tehát a józan ész nagyon sokszor már a tudomány előtt jár.

Szerintem vannak olyan természeti törvények, amelyek akkor hatnak, ha egy elég bonyolult struktúra létrejön. Valószínűleg a darwini evolúció is egy ilyen törvény. Ha létrejönnek valamiféle „élőlények”, nem feltétlenül szén- és DNS-alapon, amelyek szaporodni tudnak, változatosak és öröklődést produkálnak, akkor arra a darwini evolúció valószínűleg a természeti törvények jogán lesz érvényes.


Hogy jön az ötlet, hogy a gazdaságot és az evolúciót össze lehet kapcsolni?

Nem tudom. Azt, hogy honnan jön egy ötlet, senki sem tudja. Még el is rontottam az erről írt könyvemet (A pénz evolúciója – szerk.), mivel csak a megírás után jöttem rá, hogy ezt a könyvemet másképp kellett volna megírni, mint a többit. A többi esetében mások már megcsinálták a tudomány részét korábban, amelyet én egy kicsit hasonló stílusban, mint ahogyan te megírsz egy cikket, újra megalkottam. Tehát se ennek, se annak nem vagy szakértője, viszont megérted, és megírod úgy, hogy a laikusok is élvezhessék.

Ezt a könyvemet viszont másképp kellett volna megírni, nem úgy, mint egy kicsit ismeretterjesztő és egy kicsit esszé könyvet, hanem úgy, mint egy új tudományos gondolat bemutatását.


Tehát akkor a megfelelő kutatások nincsenek is mögötte, amelyek az állításokat bizonyítanák?

Kevés azért van, hiszen nem a semmiből jön, de még annyira nincs kidolgozva, mint a játékelmélet, amiből a Mindenki másképp egyforma című könyvemet írtam, vagy a kognitív pszichológia, amiből pedig az Észjárások címűt. Abban az esetben 20-30 év alatt egy csomó kísérletet elvégeztek és egy csomó gondolatot végiggondoltak, tehát már nagyjából stabilizálódott elméletek vannak.


A könyvének az a címe, hogy A pénz evolúciója, viszont az elmélet nem csak a darwini evolúción alapszik, hanem a mendeli öröklődés logikáján is.

Persze, erre rá kellett volna jönnöm. Kellett volna egy olyan szerkesztő, mint amilyen a könyv német szerkesztője is volt, aki felhívja a figyelmemet arra, hogy nem Darwin az érdekes, hanem Mendel. Ezt a logikát nem Darwin fedezte fel, hanem csak ennek egy következményét, anélkül, hogy az alapokat tudta volna. Hiszen Darwin nem tudott semmit a genetikáról.

Érdekes, hogy a British Múzeumban ki van állítva Darwin naplója, amelyben ő pirossal aláhúzta az elméletének látszólag ellentmondó részeket, s elég sok ilyen van. Tehát pontosan tudta, hogy itt még valami hiányzik. És igazából furcsa, hogy Darwin váltott ki ekkora vitát, és nem Mendel. Darwin csak azt mondja, hogy közös ősünk lehet valami majomfélével, ezzel szemben Mendel az általa elindított gondolatvilág és kutatások következtében/eredményeképpen már egyenesen azt, hogy génjeink túlnyomó többsége azonos, hogy a génjeink 1-2%-án múlik, hogy majom vagy ember vagyunk.


A gazdaságban a món feleltethető meg a génnek. Tulajdonképpen mi a pénz és a món között a különbség?

Tulajdonképpen a món olyan, mint a gén, tehát már generál valamit, egy élőlénynek valamilyen tulajdonságát. Mondjuk, létrehozza egy vállalatnak a tulajdonságát.

Vannak a kémiában is ilyen autokatalitikus folyamatok, amelyek ugyanazt létre tudják hozni, a leghíresebbet közülük úgy hívják, hogy Szent-Györgyi–Krebs-ciklus. De ez önmagában csak az alapot teremti meg, hogy élőlények létrejöhessenek. Tehát ez a különbség: a món már olyan, ami egy tulajdonságot hoz létre egy élőlényben, de nem garantált, hogy egy élőlényt létrehoz. Ugyanúgy a gének sem csak úgy vannak, viszont ha megfelelő csapatba kerülnek, akkor létre tudnak hozni egy élőlényt.


Az előadás megértésében lényegében ott akadtam el, amikor a darwini evolúció továbbfejlesztéseinek, a génszelekciónak és a csoportszelekciónak a gazdasági átültetéséről volt szó. Tehát hogyan is működödnek ezek a gazdaságban? Azt még értem, hogy a biológiai rendszerben mindkettő egyszerre érvényesül, és emiatt nem is tökéletes a rendszer, de így van ez a gazdaságban is?

Az a helyzet, hogy a génszelekciót sokkal jobban értjük, mint a csoportszelekciót. A biológusoknak a csoportszelekció egy probléma, ami még megoldásra vár. A génszelekciós elmélet sok szempontból egyszerűbb is, például a matematikája is az. Az előadásomban éppen csak említettem, hogy Fischer mind a kettőre csinált képletet, de azt nem mondtam, hogy az egyik sokkal bonyolultabb, mint a másik. De ettől még mind a kettő létezik.

Azt, hogy miként működik a génszelekció a gazdaságban, jobban értjük, mint a csoportszelekciót. Viszont ha már létezik a természetben, minden bizonnyal létezik a gazdaságban, csak sokkal kevésbé értjük.


Hogy működik a génszelekció a gazdaságban?

Vállalkozóként a legnagyobb meglepetésem az volt, amikor rájöttem, hogy ha van egy jó ötleted, nem feltétlen kell kuncsorogni a pénzért, hogy a fordítottja is igaz, az érdeklődőket versenyeztetni is lehet, hogy az ötletbe befektessenek. Tehát legalább annyira versenyeznek a pénzek a jó ötletekért, amikbe befektethetnek, mint a jó ötletek a pénzért. Így már kerekebb a világ. Hétköznapi emberként azt a felét látjuk, hogy pénzhiány van, és azt már nem, hogy a verseny kölcsönös, tehát a pénzek legalább annyira versenyeznek.

Visszatérve az előző kérdésedre, az embernek tulajdonképpen onnan jön ilyen gondolata, hogy csinálja. Alapvetően mindig is egyetemi ember voltam, de ezeknek a dolgoknak a működése, háttere is érdekelt.


A gazdaságban is egyszerre érvényesül mindkét szelekciós elv?

Az egyikről biztosan tudom állítani, hogy igen, mert végiggondoltam, de valószínű, hogy a másik is igaz, mint a biológiában. Gyakran előfordul, hogy nem csak üzleti haszonra játszik a cég, hanem társadalmi felelősséget is vállal, illetve a környezetvédelemre is figyel a rövidtávú érdeke ellenére. Tehát valahol a csoportszelekció elve alapján működik, csak sokkal kevésbé értjük. Általában, ha egy mechanizmus létezhet, az létre is jön. De teljesen jogos, hogy itt homályok vannak. Én emelt fővel vállalom, hogy van, amit tudunk, van, amit megalapozottan sejtünk, és van, amiről sejtelmünk sincs. Erről a részéről nagyon keveset tudunk egyelőre.


A globalizáció hogyan kapcsolható ehhez a rendszerhez?

Ugyanaz a logika van mögötte. A biológiában is vannak olyan lények, amelyek globálissá váltak. Ennek matematikai okai vannak. Sok egymással versengő kód van, és mindegyik létrehozott bizonyos lényeket. Egyesekben, a szerencse okán, felgyorsult az evolúciója, s azoknak hirtelen jobbak lettek az esélyei, pusztán azon a jogon, hogy egy különlegesen adaptív, kiemelkedően életképes lényt már létrehozott.

Ugyanez történt a gazdaságban is, hogy néhány üzleti elv – például az, hogy hogyan kell megírni egy üzleti tervet – evolúciója felgyorsult.

Lehet, hogy utáljuk a McDonalds-t, de ezzel együtt bizonyos értelemben szebb lett a világ attól, hogy van McDonalds, mert ott meg tudok ebédelni úgy, hogy finomat eszem, pontosan tudom, hogy mit eszem, tehát nem vállalok kockázatot. De ha beülök a Zokogó majomba (A Zokogó majom nevű étteremben készült az interjú – szerk.), már nem biztos, hogy mindig ugyanazt kapom, mert ma ilyen nap van, holnap meg olyan, de a kettőn nem tud ugyanolyan lenni. A McDonaldsban viszont garantáltan ugyanolyan lesz holnap is, mint ma.

Ennek vannak hátrányai, mert nem egy izgalmas világ, de vannak előnyei is. Hogy mitől lesz izgalmasabb, szebb, jobb, hatékonyabb a világ, ha egy vállalat mint „lény” meglesz, az az üzleti terv része.

A globalizációt hajlamos vagyok leegyszerűsítetten felfogni, hogy egyszerűen az üzleti tervnek mindenhol ugyanúgy kell kinéznie, és kész. Ezt semmilyen kémiai, fizikai vagy üzleti törvény nem kényszeríti ki, csak éppen a globalizáció bája. Ugyanaz kényszeríti ki, mint ami kikényszerítette, hogy az élővilág nagy része ugyanazon genetikai kód szerint kódolódjon.


De ekkor tett egy olyan kijelentést is, hogy a globalizáció ellenére a helyi kis termelők sem tűnnek el. Ez is a biológiai törvényszerűség része?

Eredeti szakmám szerint matematikus vagyok, úgyhogy kénytelen vagyok hinni abban, hogy ha valaminek a logikája azonos, akkor a következményei is azonosak. Ha ennyire stimmel az alaplogika, tehát hogy génszerű dolgok hozzák létre az életet, olyanok, amik nem élnek, és ez a gazdasági életre is igaz, akkor - ha van egy ilyen tapasztalatunk a biológiából, hogy a globalizáció egyáltalán nem zárja ki a lokális lények burjánzását - ez valószínűleg igaz a gazdasági életre is.

És azt látjuk, hogy mennyire igaz: Kolozsváron van egy csomó kis étterem – például egy kínai étterem, vagy a Zokogó majom –, amelyből nem lesz McDonalds, nem lesz világcég. Ennek ellenére vígan megél, mert rendszeresen vannak kliensei, akik jól érzik magukat benne. Jól megél a helyén. A szomszéd utcában már másfajta éttermek élnek meg, többek között a McDonalds is, ami a világon mindenhol megtalálható.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS