2023. szeptember 21. csütörtökMáté, Mirella
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kosztkontroll: a megszokott ízekért járunk étterembe

G. L. 2013. április 11. 09:44, utolsó frissítés: 17:44

Kevesen keresnek egyedi ízeket az éttermekben nálunk: sült szalmakrumplival és savanyúsággal a legkelendőbb. Az étterembe járási szokásainkról a Kosztkontrollban.


Nagyon kevesen keresnek egyedi ízeket, inkább a megszokott, már kipróbált menüt rendelik az éttermekben az erdélyiek. De a gazdasági válság hatása is érezhető a fogyasztásukon: ritkábban járnak, mint eddig, és kisebb értékben is fogyasztanak – derült ki a Transindex által megkérdezett vendéglők válaszaiból. A Kosztkontroll legújabb cikkében annak jártunk után, hogy állunk az étteremkultúrával.



Összesen négy, főként magyaros ételeket készítő éttermet kérdeztünk meg az erdélyiek fogyasztási szokásairól. A megkérdezettek közül à la carte (rendelés után készítik el az ételt) szolgálnak ki a kolozsvári Mikóban, a székelyudvarhelyi Gondűzőben és borzonti Basa fogadóban, illetve bisztró jellegűen működik a kolozsvári Culina Nostra. Mind a négy helyen kiemelt szempont a minőség, nagy gondot fordítanak az alapanyagok kiválasztására és az ételek elkészítésre, de egyik sem tartozik a legolcsóbbak közzé. Többségükben pedig rendszeresen kapni ínyencségeket is, ezzel téve próbára a kliensek bevállalóságát. A Culina Nostra bisztróban három különböző, előre elkészített menüből választhatnak a vendégek ebédre, illetve kettőből vacsorára, s ezen kívül hidegtálat is felszolgálnak.


El kell még telnie egy kis időnek, hogy az éttermi kultúra kialakuljon Erdélyben


- véli Kovács Zsolt, a kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa. Az egyébként szakács végzettségű vezető úgy látja, a vendégek inkább gyorsan, mint finomat akarnak enni.



Fotó: AlikeYou via Shutterstock.com

„Tíz perc alatt egy fast foodban, egy bisztróban készül el az étel, nem egy étteremben. Ahol, à la carte módon szolgálnak ki, tíz perc alatt nem lehet tálalni. Nem tudok tíz perc alatt megfőzni egy marhanyelvet, vagy ennyi idő alatt budapesti módra egy sertéskarajt elkészíteni, mert ahhoz legalább 25 perc szükséges. Az emberek fast food stílusban szeretnek étkezni” – magyarázta kérdésünkre a tulajdonos, aki szerint az emberek manapság egyre ritkábban mennek hétköznap étterembe. Inkább különböző alkalmakkor, rendezvényekkor étkeznek ott, aminek szerinte részben a gazdasági válság az oka.


Abban egyébként a megkérdezettek mind egyetértenek, hogy a válság negatívan érintette a vendéglátóipart.

A Gondűző étterem munkatársa szerint, amíg korábban egy konfirmálásra akár 40-50 főt is meghívtak, most leginkább csak a közelebbi családtagok vesznek részt, és a háromfogásos menü helyett csak levest és főételt rendelnek. A Mikó étterem tulajdonosa szerint 2006-ban, a válság előtt egy keresztelői menüsorra 80-120 lej közötti összeget is áldoztak, manapság azonban alig akarnak 50 lejnél feljebb menni.

A Basa fogadó munkatársa szerint leginkább nyáron, a turistaszezonban járnak az éttermükbe, amikor többen utaznak arra a vidékre, de a különböző vallási ünnepek, így a karácsony, a húsvét vagy a pünkösd időszakában is megnő a forgalmuk. Rendezvényeket viszont nagyon ritkán vállalnak.

Életkor szerinti megoszlásban inkább a középkorúakra – akik megengedhetik maguknak – jellemző, hogy étteremben esznek. A Gondűző munkatársa szerint a fiatalok akkor fogyasztanak náluk gyakrabban, ha az étteremhez tartozó szállodában konferenciát vagy valamilyen más eseményt szerveznek. Mivel helyileg Székelyudvarhely központjában vannak, gyakoriak náluk a városban turistáskodó vendégek is, de azért csak a helyiek „tartják el” az éttermet. Szerveznek ott konferenciákat is, de emellett sok kicsengetés, konfirmálás és keresztelő is van.

Kovács Zsolt szerint az idősebb korosztály amellett, hogy bevállalós, a drágább termékeket is megengedi magának. A fiatalok, ha étterembe esznek, akkor megelégszenek az olcsóbb fogásokkal, mint pl. a spenót bundás kenyérrel, és nem próbálkoznak különlegesebb fogásokkal.


„Az egyetemistákat is megpróbáljuk bevonni, kedvezményeket ajánlunk nekik, de úgy látszik, nem szeretik ezt a környezetet.

Amikor bejönnek, és meglátják az abrosszal terített, vászonszalvétás asztalt, minimum két pohárral, tányérral, evőeszközökkel és vázával, megtorpannak, majd kimennek. Egyszerűen nem ehhez szokott a diák, hanem, hogy tolongjon és szorongjon” – magyarázta.



Fotó: A.KaZaK via Shutterstock.com

Balázs András, a Culina Nostra bisztró adminisztrátora elmondta, náluk nem figyelhető meg szezonalitás, amikor többen járnának hozzájuk. Szerinte inkább az jellemző, hogy a 25-35 év között korosztály ebédszünetben a munkából megy ki a bisztróba enni, akkor van a legnagyobb forgalmuk. Vacsorára már kevesebben mennek és legalább 5-10 évvel az átlagéletkor is megnő, de akkor hajlamosak többet is költeni a vendégek, az étel mellé akár egy pohár bort is elfogyasztanak. 60-70%-ban visszajáró vendégeik vannak.


À la carte vendéglőkben még egyértelműen a helyi, megszokott ízek vannak előnyben,

azt rendelnek többen még akkor is, ha esetleg lenne lehetőségük egy-egy ínyencséget is megkapni. Viszont a bisztróba, ahová rendszeresebben, akár napi szinten is járhatnak az emberek, már jobban igénylik a változatosságot.

„Ha Magyarországon, vagy annál nyugatabbra az emberek bemennek az étterembe, a specialitást kérik, olyat, amit máshol nem találnak. Nálunk ezzel szemben a megszokott dolgokat keresik. Az idősebb generáció tagjainak még felcsillan a szeme egy-egy különlegesség láttán, de ők is inkább a megszokottat választják, egy grillezett vagy rántott húst. A fiatalabb korosztály egyáltalán nem fogékony az újdonságra” – magyarázta a Mikó étterem vezetője, aki azt is elmondta, hogy tíz olyan ajánlatuk is van az étlapon, ami magyar specifikum – például pacalpörkölt, marhanyelv vadasmártással vagy császármorzsa –, és csak náluk lehet kapni.

„A vendégeink 30%-a nyitott az új felé, 20%-a néha megpróbál változatosabban rendelni, a többi 50% pedig szinte mindig ugyanazt rendeli. Nagyon általános menü a roston sült nyakas tarja szalmakrumplival és savanyú káposztával, a levesek közül pedig egyértelműen a pacalleves a legnépszerűbb nálunk, az esetek kb. 60%-ban azt rendelnek” – mondta Kovács Zsolt, aki szerint viszont, ha a pincérek nagyon el akarnának adni valamit, akkor sikerülne nekik, mivel az emberek ritkán mennek határozott elképzeléssel étterembe. Kiegészítésként viszont azt is hozzáteszi, nem szeretik ráerőltetni a vendégre a kínálatuk, inkább hagyják, hogy maga döntsön.

A Gondűző étterem munkatársa szerint náluk a specialitásnak számító Gondűző-szelet a legkelendőbb, ami egy panírozott hússzelet, amit az utolsó panírkor reszelt krumpliba forgatnak. Sütés után pedig még reszelt sajt, illetve fokhagymás öntet és tejföl jön rá. Leggyakrabban rizibizit vagy szalma krumplit ajánlanak mellé, savanyúsággal.


Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a vendégeik többsége kikéri a pincérek véleményét

„Egyértelműen az a népszerűbb, hogy ajánlatot kérnek. Ha megfelelőnek tartják, akkor azt veszik meg, ha nem tetszik, megpróbálunk a kéréseikhez alkalmazkodni. A visszajáró vendégek esetében gyakrabban fordul elő, hogy egyedül döntenek, általában a már általuk kipróbált ételeket kéri. Megkóstolják az újdonságokat is, ha a pincér kifejezetten ajánl valamit, de van, aki ragaszkodik a jól bevált ízvilághoz” – magyarázta a Gondűző magát megnevezni nem kívánó munkatársa, aki további népszerű ételeket is megemlített: erdélyi csorba, parasztcsorba, tyúkhúsleves, babgulyás, frissen sültek, töltött káposzta, székely rakottkáposzta.



Fotó: White78 via Shutterstock.com

A Basa fogadó pincérnője, Gál Krisztina szerint náluk olyan ételek a keresettek, mint a tepsis csülök, tepsis csirkecomb, pacalleves vagy a gulyásleves. Nagyon nem is kell ajánlani a vendégeik az ételeket, mivel a többségük maga választ, a helyi ízeket keresik.

Culina Nostra bisztró ügyvezetője szerint igyekeznek változatosan összeállítani a napi menüket, nem ismételni egyre-másra ugyanazokat az ételeket, vacsorára pedig máshol nem kapható ételeket is kínálni. „A vendég felfigyel arra, ha minden szerdán este szilvás gombóc van, mert nem szeretne rendszeresen azt enni. Nagy részük tudja, hogy minőségi termékeket árulunk, és igényli a változásságot” – magyarázta Balázs András, aki azt is elmondta, hogy vendégkörük egy kis része éppen a náluk kapható ritkaságokra vadászik, időnként van vaddisznó, őz kacsa vagy liba is, ezeket előre meghirdetik, s van olyan kuncsaftjuk, aki kifejezetten ezeket keresi.


„Nincsenek hozzászokva az emberek a különlegességekhez,

ha megpróbálunk pl. kacsa húst vörös párolt káposztával és tejföllel felszolgálni, elfogadják ugyan, de aztán húzzák a szájukat, mivel szálkás. Az utóbbi időben már elszoktunk a szálkás húsoktól, most a tápos csirkehúsok mennek, amelyek puhák... Emlékszem, nagyanyám még 2-3 óráig főzte a tyúkot, most akármelyik tápos csirke megfő fél óra alatt. Én úgy gondolom, hogy meg kell mutatni, és meg kell tanítani, hogy van más ízvilág is. Borkultúra még nincs nálunk, bár az utóbbi időben javult a helyzet. Az emberek még mindig az édes, félédes borokat kérik, pedig a borivók tudják, hogy az igazi bor, a vörös vagy a fehér száraz” – összegezte Kovács Zsolt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS